Végre vége! – Kritika a Pretty Little Liars fináléról Téma: Egyéb kategória

Ezen a héten végre véget ért a Pretty Little Liars. Itt volt már az ideje, hiszen az utóbbi évadok nagyon váltakozó minőséget produkáltak, a sorozat szépen-lassan önmaga paródiája lett. Ugyanez igaz a fináléra is.

Másfél órás részt kaptunk, aminek az első fele totál unalmas romantikus katyvasz volt, aminek kábé az volt a lényege, hogy totál hihetetlenül szexeljenek egymással a szerelmespárok. (De most komolyan, ki az, aki ruhában csinálja az ágyban a párjával? Tudom, Freeform, de na.) Míg az utolsó 45 percre bedurvultunk, ledarálták a válaszokat, megtudtuk ki A.D. és még a képünkbe is röhögtek. De tényleg.

Kissé így éreztem magam… (I. Marlene King a sorozat kreátora)

Évek óta találgatják a rajongók hogy a fenébe jutottak ki az anyák a bezárt pincéből annak idején. Most nosztalgiáztak, hogy de jó volt a nyugodt pincében, mire egyikük megkérdezte, “Hogy is jutottunk ki onnan?” A válasz meg a “Már nem is emlékszem” és gyors vágás. Ez, és “az évad-végi cliffhanger csak álom volt” szál alaposan jelzi, hogy mennyire belefáradtak már az írók a sorozatba. Spoileresen folytatom.

Először is, mindenki megnyugodhat: a lányok összejöttek a gimis szerelmeikkel, nagy a boldogság, sok a szex, jönnek a babák, történnek az esküvők. És persze azután, hogy gimis éveikben mindvégig “A” elől futkároztak, bunkerekbe lettek eltemetve és hatvankétszer majdnem meghaltak, mindannyian a karrierjük csúcsán állnak, vagy az álommunkájukat végzik. Mert miért ne.

Ami engem most érdekelt: a válaszok. Ki a franc A.D. És ami fontosabb: miért tette? Most komolyan, mennyire őrültnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ne a saját életét élje, hanem őrült módszerekkel zaklasson mást. MonA-ról és ChArlotte-ról már tudjuk, hogy dilis, és az új A, vagyis A.D. is őrült, naná. Amúgy Alex a neve. Nem merték bevállalni, hogy egy már ismert szereplő legyen a ludas, mint Lucas, Jenna vagy Sydney, akikre részeken át utalgattak.

A.D. ugyanis Spencer ikertestvére, szerencsétlen Alex. Történt ugyanis, hogy anyucinak ikrei lettek, Alexet szó szerint pénzért eladta Angliába, de a befogadó családja elvitte inkább árvaházba. Alex idegbetegen nőtt fel, találkozott Wrennel, aki mesélt neki Spencerről. Majd megismerte Charlotte-ot, aztán a nővére halála után úgy döntött, átvenné Spencer életét, de előtte jól megkínozza a bagázst, hadd szenvedjenek. Meg persze tudni akarta, hogy ki ölte meg Charlotte-ot. (Mona volt az, elviekben véletlenül).

Maga az ötlet amúgy nem rossz, és ami meglepőbb: felvezették. Volt jó pár karakteridegen cselekedet Spencertől, mint a csók Tobyval, vagy a találkozás Ezrával a reptéren, amiből sokan már sejtették, hogy ikres megoldás lesz, akárcsak a könyvben. Tehát úgy tűnik, hogy az írók igyekeztek jól felépíteni a dolgot, és hát, maga az ötlet tényleg nem volt olyan vészes, de mégis úgy érzem, hogy le kellett tuszkolni a torkomon.

Jobbat vártam, izgalmasabbat, érthetőbbet, szerethetőbbet. Nem azt, hogy hirtelen felmutatnak egy új karaktert, akire elejtettek pár célzást, de ennyi. Amikor évadokon át néztem, és átéltem, hogy valamelyik kiemelt mellékszereplőre mutogatnak, egyszerűen sok volt az, hogy behoztak helyette egy újat. Inkább lett volna MelissA az, valami hülye féltékenységi mizéria miatt. JennA a vak dolog miatt, LucAs mert sosem bocsátott meg a lányoknak, és fáj neki, hogy Hannah nem őt akarja. Vagy mitudomén. Persze, ez a megoldás sem volt rossz, ne értsétek félre, csak másra vágytam. Jobbat vártam. Mert elfelejtettem, hogy ez a Pretty Little Liars már régóta nem az, amibe beleszerettem.

De végre vége. És örülök, hogy eljött a vég, mert tényleg kimaxolták a sorozatot, itt már nincs mit mesélni, minden történetet legalább háromszor elmondtak. Megkaptuk a happy endeket, lehetőleg a lányokat már már nem zaklatja senki, és még Mona is megkapta a creepy happy endinget – ami Alexék büntetése is volt – és kábé ez volt a finálé legvidámabb, legszebb pillanata.

A Pretty Little Liars életem egyik legmeghatározóbb sorozata volt, iszonyúan szerettem annak idején, de akárcsak pár hete a Vámpírnaplókat, ezt is könnyedén engedem el. Köszönöm a jó részeket, igyekszem elfeledni a rosszakat. A színészek további munkáit pedig alig várom, különösen Troian Bellisarióét, aki kimagaslóan a sorozat legjobb színésze volt, és a fináléban nyújtott játéka páratlanul jó lett. Legalább egy Teen Choice Awardsot kaphatna, ha rangos díjakra már (méltatlanul) nem jelölik.