REIGN – ELBŰVÖLT A THE CW KIRÁLYNŐS SOROZATA Téma: Egyéb kategória
Ahogy láthattátok, a Reignt gond nélkül beválogattam 2013 legjobb 15 sorozata közé, a döntésemet pedig megalapozottnak, sőt, teljesen jogosnak érzem. A Reign egy veszettül jó sorozat, ami száz százalékosan kielégíti az ízlésvilágomat. Igaz, meleg szál nincs, viszont minden más olyan megtalálható, amit szeretek egy sorozatban. Jók a színészek, érdekesek a karakterek, gyönyörű és káprázatos a látványvilág, hihetetlenül szépek a kosztümök, akadnak WTF pillanatok, miközben a drámai vonalat a helyükön kezelik az írók. Tulajdonképpen a Reign eddig bemutatott nyolc epizódjában egyetlen olyan momentum vagy aprócska nüansz sem volt, ami alapján bármi negatívat is mondhatnék rá. A Reign jött, látott és győzött. A kép alatt spoileresen folytatom, óvatosan böngésszétek.
A nyolcadik epizód megtekintése után tettem egy virtuális sétát a wikipédián, és alaposan átolvastam a szereplők életét. Mármint, az emberekét, ugyanis az összes karaktert az 1500-as években élőkről mintázták, még Mary szobalányai is valós személyek voltak, őket nevezték a “négy Mary”-nek. A pilotkritikában elgondolkodtam azon, mekkora történelmi hűséget várhatok el a sorozattól. Nos, egyelőre valóban úgy zajlanak a dolgok, ahogy utánaolvastam, amiről pedig nincs történelmi fejlegyzés, ott viccesen meg is jegyezték a sorozatban, hogy “ezt majd elfelejti a történelem“, vagy amit Catherine mondott, “a győztesek írják a történelmet, amit úgy változtatnak meg, ahogy szeretnének“. A kutakodásom során rájöttem, a lehető legjobb környezetet választották a sorozat megalkotói, ugyanis Medici “Katalin” és “Mária”, a skótok királynője mind hihetetlen legendásak voltak már az életük során is. Arról persze igyekszem eltekinteni, hogy Francis milyen hamar meghalt, és milyen sors várt Mary-re, aki élete végéig egy angol várbörtönben raboskodott. Szóval, kíváncsian várom, hogy a történelmi hűség továbbra is megmarad-e, és mikor térnek el a valóságos eseménektől az írók. Mert van egy olyan érzésem, hogy 1-2 évad alatt eljuthatunk Francis haláláig, de ha a sorozatban is tényleg meghalna a srác, hát, sokan lennénk dühösek.
A miniatűr, és meglehetősen rosszul prezentált történelemóra után térjünk rá a sorozatra. Az elején mintha még az útkeresés zajlott volna, megvolt az epizódikus jelleg, de ahogy haladtunk előre, úgy mutatkozot meg leginkább a szerializáltság jele. A felbukkanó portugál fattyú-kérő, és a kiderülő mocskos titkai nagyon bejöttek, ahogy Olívia is, mint csábító igazán érdekes lehetőséget biztosított, sajnálom, hogy nem maradtak sokáig. A többi szereplő viszont mindenért kárpótolt. Leszámítva Mary három ostoba barátnőjét, az összes többi karakter ezerrel pörög, és annyira izgalmasak, hogy akár mindegyik megérdemelne egy spinoffot. De tényleg, mekkora királyság lenne például egy Cathrine fiatalkorát bemutató sorozat, vagy ha Diane életét követnénk nyomon a palotán túl. Olyan szinten jó karaktereket alkottak meg a valóban élő és létező emberekről, amilyeneket öröm nézni. Különösen tetszik az, hogy milyen erősek a női szereplők. Talán nem pont ez várnám a középkorban élő nőktől, és pont ezért ért üdítő felfedezésként, hogy a hölgyek szó szerint ellopják a showt a pasik elől. Cathrine talán a kedvencem, igazi sorozatgyilkos az a királynő, de mégis, megvan a szerethető, kedvelhető oldala, a múltjának az elmesélése pedig annyira drámai és megható volt. Diane is a kedvenceim közé került, úgy érzem érdemes lesz még rá odafigyelni.
Ami a fiatalokat illeti, öröm látni azt, hogy milyen jól kezelik az ő szálaikat is. A legnagyobb meglepetést Kenna okozta, aki meglepően jól beilleszkedett ebbe a “szerető leszek, megszerzem a királyt, fuck yeah” mentalitásba, és banyek, milyen jól áll neki! Mary is remek személyiségfejlődésen esett át, tetszik, ahogyan a kissé félénk, naiv lányból a szemem előtt válik erős, határozott és kőkemény királynővé, olyanná, akinek lennie kell. Különösen imádom a Cathrine-nel közös jeleneteit, mint amikor az asszony cukkolta őt, hogy hiába egy ország királynője, akkor is várnia kell a francia királyra, és hogy ez mennyire bosszantó. A színészek pedig annyira jól hozzák a figurát, szóval, el fogom viselni a Teen Wolfot Adelaide Kane nélkül, mert Mary mérföldekkel jobb karakter. Ami az urakat illeti, ők egyelőre a hölgyek mögött toporogva próbálnak érdekesek lenni. Ez az idősebbeknek, azaz Nostradamusnak és Henrynek megy is, Bash és Francis pedig teljesítik azt, amire rendeltettek: dögösek. Többet nem is nagyon várok tőlük, pláne amíg ennyire jól pörögnek a női karakterek.
Ami a szerelmi szálakat illeti, némelyik hihetetlen gyorsan lett kialakítva, gondolok itt elsősorban a Kenna és Henry király közt szövődött románcra. A szerelmi háromszög Mary, Francis és Bash között már más tészta, azt úgy érzem jól építették fel. Azon mondjuk meglepődtem, hogy Mary máris megvált a szüzességétől, de mégis, totál érthető volt a tettük akkor, és abban a pillanatban. Ó, és bármennyire is helyes legyen Bash, továbbra sem ér a szőke herceg nyomába. Ami pedig a legutóbbi epizód lezárását illeti, giga-mega wow jár a kreátoroknak, mert már most azon izgulok, hogy mikor jön végre az új rész, mert ezt nekem látnom kell!
Értékelés: 10/10
Tudom, biztos van némi hibája, de nekem nem tűnt fel, mert túl aranyos, túl bájos és túlontúl szerethető ez a sorozat ahhoz, hogy akár egy pillanatra is megálljak, és hibát keressek ott, ahol nem kell. Ami pedig a feliratok magyar fordítóját, Firestarter-t & kissoreget illeti, innen is jár nekik a virtuális pacsi, amiért ilyen jó minőségben garantálják nekünk az élvezhető szórakozást, azért meg aztán különösen, hogy nem a béna magyar nevekkel teletűzdelt verziót kell nézni. Mert inkább Henry, mint Henrik, és sokkal inkább Mary, mint Mária 🙂