FILMKRITIKA: GEOGRAPHY CLUB Téma: Egyéb kategória

Rég láttam már LMBT-stílusú filmet, pedig már nagyon hiányzott, hogy valami hasonlót nézhessek, így pont jókor érkezett Zoé ajánlása. Nyáron felfigyeltem ám a trailerre, posztoltam is róla, csak azóta valahogy kiment a fejemből. Plusz meg kell említenem, hogy ez egy sikeres könyv-sorozat filmadaptációja, ha pedig mákunk van, talán valamikor magyarul is elolvashatjuk a regényeket. Nem ártana, mert a film piszok jó volt, én nagyon élveztem, így leszögezem előre, ha adtok neki egy esélyt, szerintem nektek is bejön majd.

Az alaptörténete – és néhol a kivitelezése is -, szokványosnak/átlagosnak tűnt, de volt benne valami különös íz, valami apró fűszer, amitől hamar a szívembe zártam. Főhősünk, Russell csak egy átlagos srác, aki igazából meleg. Amikor megismeri Kevint hamar belezúg, de ő meg focista, és titkolja a dolgot. Csók közben lebuknak a “földrajz klub” elnöke előtt, aki végül elcsábítja Russellt a klubba, amiről kiderül, hogy ez egy meleg-leszbikus-heteró szövetség, aminek páran a tagjai, és megpróbálják egymást segíteni az élet nagy dolgaiban. Ahogy halad előre a történet Russell megtapasztalja a népszerűséget, majd a zuhanást is, amikor kiveti rá egy lány a hálóját, a kérdés pedig az, hogy lehet-e őszinte, és összejöhet-e végül Kevinnel.

Oké, aláírom, eléggé lebutítottam a sztori leírását, de kérlek nézzétek el nekem, nem vagyok erős a “fülszöveg” írásban (kivéve talán ha a saját kézirataimról van szó 🙂). Szóval, maga a film (és gondolom a regény is) érdekes témát feszegetett. Az elnyomott, kitaszított szereplők között nem csak melegek voltak, hanem heterók is, a “földrajz klub” pedig tényleg egyfajta zárt tér volt, ahol egymást segítve juthattak át a szereplők az élet nehéz dolgain. Amerikában egyre több iskolában van meleg-heteró szövetség/csoport, ami tényleg jó ötlet, mert így el lehet oszlatni azokat a kételyeket, amik a melegekről kapcsolatban élnek az emberek fejében. Sokszor pedig maga a tudatlanság a legnagyobb fegyver, ezt pedig akkor lehet megszüntetni, ha attól kérdezünk, akit utálni próbálunk. No de elkanyarodtam a témától.

Mondanom sem kell, legjobban a szerelmi szál tetszett a filmben, no meg Russell karaktere. Széles spektrumon mozgott a srác, amikor pedig átment támadó, agresszív alak üzemmódba, akkor igazolódott be igazán az, hogy mennyire durva dolog is az, ha titkolózol és elnyomsz másokat abban a tudatban, hogy téged is bármikor elnyomhattak. Ami a romantikát illeti, Kevin és Russell között gyorsan kialakult a dolog, a kémia ugyan hiányzott, de az első csókos esős jelenet különösen szép lett. A lezárás nagyon tetszett, ahogy Kevin mondatai is, miszerint ő nem meleg akar lenni, hanem “normális”. Ami a többi karaktert illeti, tényleg volt itt minden: bohókás tanárnő, nagymenő bunkók, ribancos csajok, duci jó fej legjobb barát, nagydarab leszbikus csaj és 100% meleg csóka. Szóval, kliséhalmazból építkeztek, de ezt most valahogy jól sütötték el, nem éreztem sem kínosnak a filmet, sokkal inkább totál szerethetőnek 🙂

Azért azt mindenképp meg kell említeni, hogy a színészek sokat nyomtak a latba. A magamfajta sorozatrajongónak ez a szereposztás igazi kánaán volt. Még felsorolni is sok kik játszottak itt, de tudjátok mit? Megteszem 🙂 Meaghan Martin (10  Things I Hate About You); Justin Deeley (90210), Ana Gasteyer (Suburgatory); Alex Newell (Glee); Nikki Blonsky (Huge); Allie Gonino (The Lying Game); Grant Harvey (The Secret Life of the American Teenager); Ally Maki (10 Things I Hate About You). Mi ez, ha nem kánaán? Ráadásul a főhősünk, Cameron Deane Stewart nem csak eszméletlenül dögös volt, hanem a figurát is jól hozta. Szóval, a színészek alaposan hozzátettek ám ahhoz, hogy ennyire bejött nekem ez a produktum.

Értékelés: 8/10
Habár imádtam, maximális pontra nem értékelném, de mindenképp megérdemelte a rá fordított másfél órát, hiszen remekül szórakoztam. Sajnos magyar felirat és/vagy szinkron nincs hozzá, én is anélkül néztem, és úgy éreztem minden lényeges dolgot megértettem. Szóval, szerintem vessétek rá magatokat 🙂 A film befejezése pedig különösen bejött, annyira feelgood volt, párszor vissza is lesz tekerve. Egy biztos, amint lesz hozzá magyar szinkron, megnézem még egyszer 🙂