Amerikai X-Faktor 3. évad – Az eddigi legjobb mezőny Téma: Egyéb kategória

Most én ezek után hogy nézzek magyar X-Faktort? De tényleg! Olyan isteni előadásokat hallottam az Amerikai X-Faktor harmadik évadának első élő adásában, amihez képest a magyarok eltörpülnek. Ezek után akarjak-e én egyáltalán Péterffy “Odabaszom” Liliket nézni?

Meg kell mondjam, iszonyatosan hiányzott az Amerikai X-Faktor ez alatt a pár hetes szünet alatt. A mezőny sokkal erősebb, mint amilyen tavaly volt, és a mentorok is jobbak, mint tavaly. Cowell ugyanolyan, ő nem változott, de Demi Lovato megtalálta a saját hangját. A mentoráltjaival nagyon jó fej, Khayából kihozta a maximumot, és úgy érzem, hogy idén nem lesz vele gond. Jó ötlet volt távol ültetni Simontól is, továbbá nagyon jó meglátásai vannak Deminek, amiket nem rest kimondani.

Ami az új mentorokat illeti, Kelly és Paulina is jól működtek, legalábbis egyelőre. Igaz, Paulinánál ciki volt, hogy még mindig problémái vannak az angollal, és sokszor úgy tűnt, hogy nem tud megfelelően reagálni. Míg felvételnél volt ideje gondolkodni az angol szavakon, most nincs, és ez rányomta a bélyegét a mentori ténykedésére is. Kelly pedig nagyon jó volt ismét, szóval, örülök a cserének, még úgy is, hogy hiányzik Britney hülye pofákat vágó gyönyörű pofija 🙂

Komolyan gondolom ám azt, hogy ez az eddigi legerősebb mezőny. A 25 év felettiek kategóriába például nagyon erős – leszámítva Rachel Pottert. Kedvencem még mindig nincs, ha pedig végső győztest kellene tippelnem, akkor nem tudnék mit mondani. Mindenesetre nagyon tetszettek az előadások. Le is írtam, hogy mennyire nagyon. Íme:

DEMI LOVATO ÉS A LÁNYOK

– Ellona Santiago: Ha azt mondom, hogy zseniális volt, akkor úgy érzem nem mondtam eleget. Az, ahogy ez a lány elindította az élő adásokat, arra egyszerűen még a szavakat is keresnem kell. Nagy meglepetés volt ez az energiabomba, mert a válogatókon, és a székes résznél sem nyerte el igazán a tetszésem. Most viszont energikus volt, gyönyörűen és tisztán énekelt, és azok a táncmozdulatok, wow! Le a kalappal. Kétségkívül ő Demi legjobbja.

– Rion Page: Jajj szegényke, ő a beteg kislány. Szerencsére nem csak a szociális-faktor fog meg benne, hanem a hangja is. Igen, túl “mimikálta” a Skyscrapert, mintha túlságosan beleélte volna magát, így néhol az arca túl sok volt. Hangilag viszont nagyon jól megfogta ezt a dalt, és meg kell mondjam, nagy reménységnek tűnik. Az pedig külön tetszik, hogy mennyire szókimondó, és látszik rajta, hogy van ám benne bátorság. Az a visszaszólás Simon Cowellnek zseniális volt.

– Khaya Cohen: Az adás másik nagy meglepetése számomra Khaya volt. A válogatókról úgy élt benne rólam egy kép, hogy ő egy jó hangú, ámbár kicsit ápolatlan lány, akiben nincs sok lehetőség. Most meg, idepottyant egy dögös kiscsaj, aki olyan jól lenyomta a Mercyt, hogy legszívesebben benyomnám őt a Glee-be, Ellona Santiagóval együtt. Nem is értettem, hogy a mentorok mit kritizáltak annyit ezen a csajon, hiszen odarakta rendesen. És én nem láttam azt a falat sem, amiről Simon és Demi beszélt. (Cohen elvileg egy érzelmi falat épített fel maga, és a közönsége közé).

Aki távozott:
– Danie Geimer: Nagy reménységnek tűnt a számomra az amerikai könyvmoly, de most rosszul választott dalt. A Wrecking Ball könnyűnek tűnk, de nehéz jól elénekelni. Persze Danie még így is jobban lenyomta, mint Péterffy “Odabaszom” Lili, de az Amerikai X-Faktor színvonalához ez kevés volt. Nem fog hiányozni ez a csaj, de ha más dalt választ, akkor nagyobb eséllyel maradt volna bent.

PAULINA RUBIO ÉS A FIÚK

– Carlos Guevara: Jajj szegényke, ő a beteg fiú, bár, már egyre kevésbé látom rajta a tüneteket. Ami a hangját illeti, továbbra is nagyon szeretem hallgatni. Kritikai észrevételként viszont fel kell hoznom a Csordás Ákos-faktort. Ugyanazt látom tőle mindig, amikor a színpadon van. Elénekel egy érzelmes dalt, sokkal jobban, mint a magyar megfelelője, de nem látom azt, hogy Carlos megmutatná a másik oldalát is. De kétségkívül tehetséges, kíváncsian várom mit produkál legközelebb.

– Carlito Olivero: Nahát, micsoda meglepetés volt ez a srác is. Természetesen értem a motivációit, segíteni akar a családján, satöbbi, de túl soknak éreztem őt. Túl erősen nyomatta a szociális faktort, és az ellenkezőjét érte el vele a szememben. Viszont az élő adásban valami zseniálisat énekelt, a fiúk közül egyértelműen ő tetszett a legjobban. A mentorok is elájultak tőle Simon Cowell pedig jelezte, ha Carlito sokáig eljut a versenyben, kap tőle egy lemezszerződést. Létezik ettől nagyobb dícséret? Amikor meg Cowell kinyögte, hogy szeretni fogják a lányok, Carlito őrülten vigyorgott, aztán Cowell folytatta, hogy majd a fiúk is, erre meg egy pillanatra lefagyott Olivero, majd rávágta, hogy annak is örül. Lol.

– Tim Olstad: Nála is ugyanazt érzem, mint Carlosnál. Hanyadjára is énekel ez a srác? Talán most harmadszor, de még mindig ugyanazt látom. Szeretnék valami mást is. Az ő hangját viszont nagyon szeretem, mert van benne valami különleges, valami megnyugtató. Én legalábbis így reagáltam rá.

Aki távozott:
– Josh Levi: Na ez egy remek döntés volt – mármint az, hogy kiesett a srác. Kétségkívül van benne potenciál és tehetség is, de rengeteget kell még tanulnia. Oké, az X-Faktor egyfajta tanulási lehetőség, de ezek már az élő adások. Levi előbb tanulja meg azt, amit a sima énektanároktól meglehet, és aztán amint szintet lépett, jöhet a világhírnév. Kétség sem fér ahhoz, hogy pár év múlva fogok még hallani erről a srácról, de úgy érzem, most még nem jött el az ő ideje.

KELLY ROWLAND ÉS A 25 ÉV FELETTIEK

– Lillie McCloud: Wow. Odapakolta a rocknagyi 2.0. rendesen. Még mindig nehezen hiszem el, hogy ez a nő 54 éves és nagymama, hihetetlenül jól tartja magát. Ami a hangját illeti, továbbra is imádom, és igaza van Rowlandnek abban, hogy Lillie tud a legjobban énekelni a mezőnyben. Ami a színpadi produkciót illeti, azt hiszem az övé volt a legszebb és a legötletesebb, és ezt nem csak a két helyes srác miatt mondom. Jó volt nézni a színpadot, amikor Lillie rajta volt.

– Jeff Gutt: Ennek a pasinak már tavaly is be kellett volna kerülnie az élő showba. Nagyon jól elnyomta ezt a dalt is, ezerrel pörög ez a pasi. A színpadra született, és ha van igazság, sokáig rajta is lesz. Hajrá!

– Rachel Potter: Na ő a nagy kérdőjel. A székesnél végig azon drukkoltam, hogy ejtse már ki végre Kelly, mert sorra estek ki miatta a tehetségesebb előadók (mint a nyolc gyerekes anyuka). Habár a mentorok el voltak ájulva Pottertől, nekem olyan semleges volt ez az előadása. Elhiszem, hogy hangtechnikailag nehéz lehetett ezt a dalt így elénekelnie, de ez nem jelenti azt, hogy tetszett is az, amit hallottam tőle. Azt viszont kihallani, hogy sokat csiszolgattak ott az énektanárok, és tudatosan énekel. Talán pont ez a baj.

Aki távozott:
– James Kenney: Már megint azt éreztem, mint a székesnél. Mit keres Potter a továbbjutóknál, amikor itt ez a pasi, aki istenien elnyomta a dalát. James nagy pechje az volt, amit Simon Cowell mondott: hiába énekel nagyon jól, ha ott van a versenyben Jeff Gutt, aki még Jamestől is jobb, egy valakinek pedig ki kell esnie a csoportból. Kár Jamesért, remélem jövőre megpróbálja ismét.

SIMON COWELL ÉS A CSAPATOK

– Sweet Suspense: Hát ez minden volt, csak “édes meglepetés” nem. Nem tudom mit akar kezdeni Simon ezekkel a csajokkal, és azt sem értem miért voltak annyira elájulva a mentorok. Oké, a színpadi látványkép jó volt, az ajtós megoldás működött ezerrel, de úgy érzem ez a három csaj együtt is kevés, nemhogy külön-külön. Persze egy magyar Faktorban ők lennének a legjobbak, de az Amerikaiban egyszerűen kevesek a mezőnyhöz képest. Mindenesetre látom a potenciált, akár az idei év Fifth Harmony-ja is lehetnek.

– Alex & Sierra: Kétségkívül különleges az, amit ők ketten csinálnak. Szeretem a produkcióikat, annyira bájosak és a maguk nemében egyediek. A srác viszont nem szimpatikus, mert érzek benne egy mesterkéltséget, amit akár mocskos magabiztosságnak is lehetne aposztrofálni, de én másnak ítélem meg. Mindenesetre jó hallgatni őket, a többivel pedig nem foglalkozom.

– Restless Road: Adott három nagyon dögös pasi, akiket afféle country-istenekként próbálnak eladni. Az elején rá sem jöttem arra, hogy a Katy Perry-féle Roart éneklik, mert annyira másfelé vitte el a country-style. A dal elején nem éreztem az erőt, de amint elkezdődött a közös rész, már igen. Látványra a srácok nagyon kellemesek, hangilag, és harmóniát tekintve pedig még sokat kell dolgozniuk azon, hogy beteljesíthessék Cowell vízióját. Utóbbi ugyanis kijelentette, szerinte ők az esélyesek a győzelemre. Ne legyen igaza.

Akik távoztak:
– Roxxy Montana: Már a válogató óta nagyon szimpatikus ez a lánytrió. Nagyon bejött az előadásuk, és nem hiányoltam a harmóniát sem, igaz, a mentorok utóbbi miatt sírtak. Szerintem lett volna még bennük potenciál, és sajnálom, hogy elküldték őket.