Könyvkritika: Maros Edit – Hűvösvölgyi suli 1. Téma: Egyéb kategória

A Szent Johanna Gimi kitörő sikere után evidens volt, hogy megjelennek a könyvpiacon azon ifjúsági regények, amik a magyar gimisek életét mutatják be – SZJG stílusban. Az első fecskék egyike volt a Hűvösvölgyi suli, amit Maros Edit jegyez. Kétségkívül sok a hasonlóság a “híres előddel”, de azt hiszem a műfajt tekintve nem is lehet “nem összehasonlítani” a kettőt. Ami azt illeti, nekem annak ellenére jött be a Hűvösvölgyi suli nyitó része, hogy az olvasása közben egyértelműen realizálódott bennem: már réges-rég nem én vagyok a célcsoport. És még így is működött!

A könyv a következő szlogennel próbálja eladni magát: “A legszerethetőbb ikerlányok a Két Lotti óta”. A történet középpontjában pedig valóban, két cserfes tizennégy éves lány áll, a történéseket pedig Dóri szemével követhetjük végig, akinek amúgy Nóri az ikertestvére. A sztoriról felesleges hosszan beszélni, mert tulajdonképpen ez még csak a felütés volt: be lettek mutatva a szereplők, vázolták pár érdekes bonyodalmat, felépítették egy “feelinget”, amit a folytatásban majd jól kibontanak. Mindennek ellenére valahogy mégis teljes volt az élmény, lévén az első kötetben van némi lezárás is, ergó nem kell eszeveszetten várni a folytatást. (És vélhetően nem is nagyon fogok időt szakítani az elolvasására).

Ami a könyvet illeti, egészen meglepődtem rajta. Az elején ugyanis teljesen mást mutatott magából, mint ami a végére kisült belőle. Az első oldalakat inkább kínosnak és erőltetettnek éreztem: azt, ahogy béna poénokkal bemutatja az osztályát a kiscsaj, vagy amint azt magyarázza, hogyan lopta le az Édesvölgyi Suli címet. Viszont ahogy teltek az oldalak azon kaptam magam, hogy nem csak élvezem, de még szól is valamiről. Végre, nem csak papírmasé tiniket kaptam. Volt itt olyan tizennégy éves, aki aktív szexuális életet él és nem szégyelli, és olyan is, aki szemétláda és erőszakoskodik. Valahogy olyan reális karaktereket alkotott meg a szerző, akiket idővel nem tudtam nem a szívembe zárni. Még a hősnő is szimpatikus lett!

Kifejezetten tetszettek az aprólékos részletek, amiket a regényben elrejtettek. Például amikor kiderül, hogy az ikrére folyton féltékenykedő Dóri nincs egyedül az érzéseivel, csak Nóri jobban titkolja. Nagyon szerettem azt a realitást is, ami az egészet körbeölelte. Ha valaki SZJG-típusú könyvet keres, szerintem nem fog csalódni a Hűvösvölgyi suliban sem. Ami engem illet, a stílust idővel megszerettem, de akadtak olyan technikai részletek, amiknél fogtam a fejem. Példának okáért itt van a regény szerkezete: e-mailekből, skype beszélgetésekből, jelen idejű e/1-ből és múlt idejű e/1-es narrációból állt. Ehhez képzeljétek el a különböző betűtípusokat is, a kavalkád pedig adott volt. Ezt amúgy csorbította maga a tény, hogy még fontos mondanivalót is beleszőttek. Ami pedig Lilla titkát illeti, nagyon meghatottak az utolsó oldalak. Szívesen idéznék, de azzal nagy spoilert lőnék le – itt azonban elolvasható az idézet.

Értékelés: 6.5/10
Minden hibájával együtt szerettem ezt a könyvet, és nem bántam meg a rászánt idő. Tényleg csak magamat tudom ismételni: SZJGEREK figyelem, a Hűvösvölgyi Suli megérkezett 🙂