Teen Beach Movie – A HSM-fanok beájulnak Téma: Egyéb kategória

2007 január 1-jén este éppen kapcsolgattam a tévét, amikor a tv2-n meghallottam egy tök jó dalt. Később megtudtam, Gabriella és Troy énekelte a Start of Something New c. zseniális duettet – na az volt az a pillanat, amikor beleszerettem a High School Musical c. filmbe. Minden bizonnyal ha ma látnám először a HSM-et, akkor nem lennék annyira elszállva tőle, így viszont örök pozitív emlék maradhat. A Disney Channel gondolt egy merészet, és úgy döntött, ideje a High School Musical mintájára egy új “musicalt” megalkotniuk, ami a Teen Beach Movie címet kapta. Ezúttal elmaradt az iskolai környezet, a film főhősei utaztak az időben is, szóval minden adott volt ahhoz, hogy annak és rendje módja szerint tönkre vágják az egészet.

Persze, most megint mondhatom azt, hogy nem én vagyok a célcsoport. Érthető, ha 25 évesen nem tetszik egy film, aminek a fő célcsoportja a 10 és 17 év közötti tinik. Ennyi azonban úgy vélem nem elég mentség arra, amit ezek film címszóval próbáltak ránk sulykolni. Igazából már az alapoktól rossz az egész, hiszen a történetnek se füle, se farka. McKenzie (Maia Mitchell) és Brady (Ross Lynch) boldogok, és szörföznek állandóan, míg a lány be nem jelenti, hogy elköltözik a szigetről. Később azt kívánja, bár örökre Bradyvel maradhatna, ezért a varázs szörfdeszka a srác kedvenc filmjének a jeleneteibe repíti őket, hogy aztán megkezdődhessen a Vissza a jövőbe lemásolása. Mert ugyanúgy belezavarnak a “jajj, ki-kibe szeret bele” dolgokba, és már tényleg csak arra vártam, hogy mikor kezdenek el halványodni a karakterek (tudjátok, ahogy anno Marty testvérei a fényképekről).

Ha eltekintek az alaptörténettől, akkor is hiszem azt, hogy ki lehetett volna valami jót a filmből. Kénytelen vagyok szembenézni a keserű ténnyel: a High School Musical első részének a története sem éppen egetrengető, mégis, volt valami mondanivalója. Utóbbit próbálta sulykolni a Teen Beach Movie is, mármint, a mondanivalót: légy önmagad bármilyen nehéz is, és persze női egyenjogúság forever. Utóbbiak akár pozitívan is elsülhettek volna, ha nem olyan erőszakosan tolják bele a képembe. Ami még szomorú, hogy McKenzie-n kívül az összes karakter papírmasé volt, talán még Brady volt az, akit úgy-ahogy sikerült jól megalkotni. Viszont a többiek? Oké, ’60-as évek, de az egyik másodpercről a másikra szerelmes leszek, és eleve énekli a dalt: “Szerelmes leszek beléd” én pedig nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. Lela (Grace Phipps) és Tanner (Garrett Clayton) ábrázolása szó szerint fájdalmasan gáz volt.

Ha már a sztori, és a karakterek is gázak voltak, akkor joggal vártam volna el azt, hogy legalább a musical részlet rendben lesz. Nos, sajnos az sem volt. Nem is értem, hogy miért Jeffrey Hornaday-re bízták rá a produkciót. A muksó már évtizedek óta nem koreografált és rendezett semmit, így elmaradtak a monumentális táncjelenetek, amikben pedig Kenny Ortega igazán nagyot alkotott. Ha legalább a dalok jók lettek volna, akkor azt mondom, hogy oké, emiatt megérte ez az egész, de a csudába, még azok sem jöttek be. Pedig a zenei ízlésem nem változott ám annyit, a Disney stúdió új dalait még mindig szívesen hallgatom. Egyetlen olyan Teen Beach Movie-song volt, ami úgy-ahogy bejött, az a már említett Falling For Ya, amit Grace Phipps adott elő. Viszont ott meg a dalszöveg volt fájóan bűnrossz, szóval a csudába az egésszel.

Azért valami jót is mondok, az pedig a humor. Nem hiába neveztem McKenziet a legjobb karakternek a filmből, hiszen néha akadtak igazán mókás beszólásai. Imádtam, ahogy szapulta a filmet a filmben, amikor arról panaszkodott, hogy a musicalekben sosem lesz senkinek sem vizes a hangja. Az átütő erejű szarkazmus amit MCKenzie képviselt, nos, azt hiszem nyugodtan kijelenthetem azt, hogy az volt a film legjobb része. Ami a színészeket illeti, nem igazán tudtak sok mindent kihozni a karakterekből, amiket kaptak, viszont legalább más módon hódítottak. Nem csak Garrett Clayton, hanem Ross Lynch is kifejezetten kellemes látványt nyújtottak a képernyőn – ez is több, mint a semmi.

Értékelés: 3/10
Gyenge történet, rossz koreográfia, béna dalok egy nagyon csipetnyi szarkazmussal fűszerezve. Tényleg sokkal több mindent ki lehetett volna hozni ebből a produkcióból, mint amit sikerült. Tényleg kár érte, mert a mai tinik is megérdemeltek volna egy olyan jó kis cuccost, mint a High School Musical. Ó, a Teen Beach Movie folytatása amúgy garantált: 8.8 millió néző, rekord eladások a soundtrackből és még a film vége is nyitott maradt – amennyiben folytatják (márpedig biztos fogják, csak még nem jelentették be), akkor remélem, hogy a második része jobb lehet majd, mint az első.