Telenovella-ajánló: Szeretők és Riválisok Téma: Egyéb kategória
Elsős gimis voltam, amikor a tv2 bemutatta a Szeretők és riválisok című telenovellát. Emlékszem, tök ki voltam akadva, amiért 11:30 körül vetítették, mert akkor ugye még suliban voltam. Szerencsére addigra már lett olyan videónk, amivel be tudtam állítani a felvételt, így nem maradtam le semmiről, ami érdekelt. Nagyon hosszú ez a telenovella, de akkor úgy éreztem, hogy ez így van jól. Minden nap, amint hazaértem a suliból, a Szeretők és riválisokat néztem. Ha rossz napom volt, akkor felderített, ha meg jó napom, akkor még jobbá tette. Akkoriban kevés sorozatot szerettem jobban, mint ezt.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy évekkel korábban szerettem a Sonadoras c. sorozatot is, és a Szeretők és riválisokat is ugyanaz a gárda készítette. Emilio Larossa volt a producer, Alejandro Pohlenz a vezető író, és több Sonadoras lány is főszereplő lehetett a Szeretők és riválisokban. A minőségről utólag már nehéz vélekednem, hiszen nem nézem feltétlenül reális szemmel a szériát. Kétségkívül rányomta a bélyegét a hossza, hiszen nincs olyan, hogy 185 részig valami magas színvonalat produkáljon. Mégis, én nem emlékszem semmi olyanra, hogy unatkoztam volna akár egy epizód alatt is. Az idő ennyire megszépítené az emlékeimet? Vagy ez csupán nosztalgia? Nem tudom, és nem is akarok rájönni. Szerencsére megvan a DVD verzió, így tömörítve bármikor újra nézhetem, de képtelen lennék megint végignézni a teljes sorozatot, pedig nagyon, de nagyon szerettem. Nektek azonban mégis ajánlom megtekintésre. És miért? Ha ennyi nem lett volna elég, kicsit bővebben is megírom.
Fontos megjegyeznem, hogy a Szeretők és riválisok megelőzte a korát. Ez a telenovella még ma is bőven megállja a helyét a kínálatban, hiszen olyan témákat helyezett a központjába, amik ma is aktuálisak. Itt nem az unalomig ismételt “gazdagok vs. szegények” problematikára gondolok, vagyis, nem legfőképp arra. Itt olyan karaktereket is csatasorba állítottak, akik drogfüggők vagy AIDS-ben szenvednek, utóbbi pedig rendkívül ritka a telenovellák történelmében, amellett pedig nem lehet elmenni szó nélkül, hogy Adamari Lopez mekkorát alakított Ofelia szerepében. Ez a telenovella megelőzte a korát, és hiszem, hogy ma is tud újat mondani a célközönségnek, azoknak, akik a tíz évvel ezelőtti vetítés idején alig hat-tíz évesen Pokémont lestek az RTL Klubbon (az is jó volt, de erről máskor).
Ebben a telenovellában az is jó, hogy nincsenek főszereplői. Vagyis, pontosítok, négy lány van a középpontba állítva, de egyikük sem fontosabb, mint a másik, ezáltal pedig több olyan életszituációt bemutatnak, ami végül érdekessé válhat. Laura (Michelle Vieth) egy szeretnivaló, szegény lány, akinek szörnyű az anyja. A lány beleszeret a gazdag Robertóba (Arath de la Torre), de nem is sejti, hogy ezzel az eszelős Roxana (Joana Benedek) egyik célpontjává válik. A kedvencem Nayeli (Ángelica Vale) volt, aki szintén szegény származású. Cselédlányként dolgozik, a történet elején az Egyesült Államokba emigrál, hogy olyan karriert futhasson be, mint a példaképe Salma Hayek. Végül kitoloncolják a lányt, de korábbi munkaadója – és plátói szerelme, – Roberto ösztöndíjat kínál neki az egyetemen, ahol ő is tanul, így a lány képezheti magát. Ami miatt igazán belopta magát a szívembe Nayeli az, hogy mindig küzdött az álmaiért. Olyannyira sikerült neki, hogy a történet szerint később telenovella sztár válik belőle, ezáltal pedig sikerült bemutatniuk a kamerán túli világot is. Láthattuk, milyen egy telenovella prezentációja és forgatása, ezzel a “show on the show” formulával pedig még érdekesebbé vált a történet és a karakter is egyaránt.
A történet másik két központi szereplője Jimena (Ludwika Paleta) és Ofelia (Adamari Lopez). Jimena édesapja, a gazdag és befolyásos Don Roberto (Eric del Castillo) nem foglalkozik kellően a lányával, Jimena pedig az anyja halála után egyre züllöttebb életvitelt folytat, Ofeliával karöltve. A drogok és a felelőtlen szex végül meghozzák a “gyümölcsüket”. Ofelia AIDS-es lesz, a betegsége kialakulása után pedig szakít a rossz múltjával, és megpróbál harcolni a gyógyulása érdekében. Megismeri, és megszereti Csufit (Gabriel Soto), azaz Ulisest, a csúnyácska ám aranylelkű srácot. Csúfi Ofelia betegsége ellenére viszont szereti őt, és végül összeházasodnak. Ofélia azonban készül a halálra, ezért megkéri a férjét, hogy edzen, ne hordjon szemüveget, vegyen fel normális ruhákat, így a csúf srácból egy vonzó férfi válik, így Ofelia is megnyugszik, hisz a halála után nem marad egyedül a srác. Persze utóbbihoz Ulisesnek is lesz egy-két szava. Ofélia életének pozitív szakaszai ellenére Jimena képtelen lemondani a kábítószerről, így többször is rehabra kerül.
Mint a leírásból is látható, ebben a telenovellában több fiatal lány sorsa keveredik. Egyikük sincs fontosabb pozícióba beállítva, de az epizódok akkor működnek igazán, amikor a négy lány együtt tárgyalja ki az élet dolgait. Nem, még véletlenül sem az, amire gondolsz: ez nem a mexikói Szex és New York fiatalabb kiadásban. Ez csak egy mexikói telenovella, ami olyan dolgokról mesél nekünk, amik még ma is aktuálisak. Nem mellesleg tinédzserkorom egyik legnagyobb kedvence, a szememben pedig egy olyan klasszikus, amiről úgy érzem nektek is be kell számolnom. És megtettem.
Amigas y Rivales (Szeretők és Riválisok) hétfőtől péntekig, minden este a Sorozat+ csatornán látható. Ha szereted a műfajt, akkor adj neki egy esélyt. Szerintem.