Scandal – Kritika a második évad első feléről Téma: Egyéb kategória

Az elmúlt napokban rákattantam a Scandal-ra, végig is néztem a második évad tizenhárom epizódját, amikor is az egyik központi szál lezárult. Mivel szinkronnal követem a sorozatot, ezért még nyolc hetet várnom kell, mire a maradék kilenc részt is megnézhetem, de üsse kavics, ennyit kibírok, hiszen számomra a Scandal egyértelműen olyan sorozat, amit darálva a legjobb néznem. És miért? Mert annyira izgi, hogy lerágnám a körmöm, ha egy hetet, vagy akár többet várnom kellene a folytatásra. Azonban a tizenharmadik rész után nincs akkora hiányérzetem, mintha előbb álltam volna le 🙂

Ó, egyébként tudtátok, hogy jelenleg a Scandal a legnézettebb országos dráma sorozat? Igen, jól mondom, már az NCIS, Revolution vagy a Grace Klinika is kevésbé nézett, mint a Scandal, igaz, a Grace Klinikát múlthéten egy tized ponttal verte, de a tény az tény, Amerika rákattant a sorozatra, és okkal tette. Valóban, ez egy minőségi sorozat, igazán jó és pörgő párbeszédekkel, gyönyörű jelmezekkel és valami egetverően szép látványvilággal. Oké, pontosítok, itt nem a CGI a lényeg, hanem maga a látvány, a bútorok, helyszínek és eleve az a különösen egyedi stílus, amit a sorozat használ, például a hirtelen vágások, vagy a fényképek hanggal történő bemutatása. Annyira hangulatos ez az egész sorozat, és emellett a történet sem kutya. Több szálon fut, van benne politikai összeesküvés és hatalmi játszma, emellett pedig több szerelmi szál is, így tulajdonképpen mindenki megkaphatja azt, amire vágyik, anélkül, hogy bármelyik pontban kielégítetlen maradhatna. Ha valaki még nem kezdett bele ebbe a sorozatba, én csak ajánlani tudom.

Ódákat lehetne zengeni a Scandal minőségéről, mert ez valóban egy minőségi darab, viszont van egy hatalmas hibája, ami engem nagyon idegesít. Igen, a flashback jelenetek, elegem van belőlük. Az első évadban még elmentek, mert nem ismertem annyira a szereplőket, és eleve érdekes volt a múltjuk bemutatása, gondolok itt elsősorban a probléma-megoldó iroda egykor renitens dolgozóira. A második évadban azonban az összes flashback jelenetet unalmasnak találtam, és mintha arra ment volna ki a játék, hogy Olivia végre csókolózhasson, és kielégíthessék a rajongók vágyait. Többször, érthetően elmondták a jelenben azt, hogy mit és miért tettek a múltban, és mindennek a mozgóképes megjelenítése teljesen felesleges volt a számomra, mert abszolút semmi újat nem adott hozzá a történethez. Persze leginkább nem azért idegesített, hanem mert nagyon húzták vele az időt. Amikor a jelen ennyire érdekes és izgalmas, miért kell kirándulni a múltban? Kit érdekel mi történt akkor, különösen úgy, ha nem ad a jelen történéseihez semmilyen plusz információt. Ez így csak buta időhúzás, amitől a fejemet vakarom. Spoileresen folytatom tovább.

Az évad első felében több főszál is volt, mint az elnök elleni merénylet, a választási csalás és például a Quinn körüli macerák, és nekem bejött az összes. Tulajdonképpen csak a múltban tett unalmas utazás hagyott némi időt arra, hogy felocsúdjak, és összekaparjam az állam a meglepettségtől. Úgy érzem nagyon jól kezelik az összes szálat, és tényleg a múlt az egyetlen, amire negatív felhangom lehet. Tulajdonképpen sosem voltam még így, de nem tudok mit írni, mert minden tetszett, és egyszerűen azt érzem, ha valamit elkezdenék dicsőíteni, akkor az legalább 10.000 karakter lenne, olyan hosszan meg nem akarok írni. Így inkább egy mondatban összefoglalva annyit mondanék: A Scandal az országos csatornák kínálatának legminőségibb dráma sorozata. Ettől többet nem is mondhatnék, ugye?