Éjjel-Nappal Budapest – Az első részről Téma: Egyéb kategória

Többen kértétek, hogy írjak az oldalon hasonló kritikát az Éjjel-Nappal Budapest kapcsán, mint amit a Bűnök és szerelmek-ről olvashattatok korábban az oldalon. Sajnos ugyanolyan részletes írással nem tudok szolgálni nektek, hiszen az Éjjel-Nappal Budapest tipikusan az a műsor, amiből egy epizód bőven elég, és többre egyszerűen nem vagyok vevő. Nem azért, mert olyan minősíthetetlenül rossz lenne, sőt, határozottan nem az. Az egész olyan, mint egy Való Világ, ezt a képet erősíti VV Anikó jelenléte is, akiről az első részben döntik el a villa – sorry, luxus lakás – lakói, hogy ott maradhat, vagy Tomikát válasszák inkább.

Ha valaki szereti a Való Világot, és a Családi Titkok, Gyanú árnyékában típusú “műsorokat”, annak vélhetően az Éjjel-Nappal Budapest is bejöhetett. Mert a maga műfajában – az első rész alapján, – ha nem is alkotott maradandót, szerintem ez még bőven a nézhető, és ki tudja, talán szerethető kategória. Csak egyszerűen én az a típusú néző vagyok, aki erre nem vevő. Ha időmilliomos lennék, talán néha belenéznék, de tudván, hogy mennyi minőségi amerikai és egyéb sorozat van a palettán, nem akarok, és nem is fogok napi negyven percet pocsékolni egy ilyen műsorra. Régebben egyébként néztem valóságshowkat, méghozzá akkor, amikor elkezdődött itthon a műfaj. Az első Bárt szerettem, ahogy a Való Világot és a Big Brother is, de azóta eltelt tíz év, már van szélessévú internet, néznivaló pedig akad bőven. De azt tényleg komolyan gondolom, hogy akinek tetszenek a hasonszőrű műsorok, netán a VV 4-5 rendszeres nézői voltak, azoknak ez is tetszeni fog. Sőt, imádni fogják.

Azoknak, akik nem ismerik, az Éjjel-Nappal Budapest az RTL Klub legújabb dokureality műsora, ami pont úgy működik, mint egy valóságshow. Kiválasztottak pár képernyőképes fiatalt, előre meghatározták, hogy milyen szituációknak kell megtörténniük, a többi a fiúkra-lányokra van bízva. Mindenki hozza a saját személyiségét, a saját szókincsét, nincs előre megírt forgatókönyvbéli dialógus, amit követniük kellene. Ettől valahol életszerűbb az egész, és némelyik karakter tényleg olyannak tűnt, aki szembeszaladhat veled Budapest utcáin. Nem mondom, hogy az összes szimpatikus volt, de szerintem nincs is olyan széria, ahol mindenki szimpi lenne a nézőnek.Kézzel fogható története amúgy nincs, csak egy felütés, hogy adott egy pasi, akinek a neve Joe, és már majdnem negyven, de bulizni akar és szétcsapatni az agyát, aztán amikor a tizenhét éves lánya beállít hozzá, hadd aludjon ott, kegyesen átengedi neki a kanapét, nemhogy ő menne oda, a lánya meg mehetne ágyba szunyálni, de egy klasszikust idézve, “Úriembernek születni kell“. És hogy jön ide VV Anikó? Hát, ő az új lakó, aki tetováló művész akar lenni, és a fővárosba költözik, mert minden Szombathelyi Budapestről álmodik, Bécs helyett. A műsorban pedig majd buliznak meg partiznak ezerrel, mindenki fiatal (vagy annak akar tűnni), megy a love ezerrel, és annyira erőltetik azt, hogy Budapest mennyire menő hely, hogy szinte csak olyan utcákon forgattak, ahol máladozik a fal, és tele van graffitivel minden. Éljen Budapest.

Értékelés: ??/10
Képtelen vagyok erre reális osztályzatot adni. A maga műfajában biztos jó, de köszönöm, ez abszolút nem nekem való. Ahogy látom, ezzel nem vagyok egyedül, hiszen a múlt héten az RTL beleállt a földbe, annyira megbukott a műsor a nézettsége alapján. Persze, a Barátok Köztöt is kinyírta az elején a Vad Angyal, és tessék, most az RTL legnépszerűbb műsora. Kolosi bizakodó, szentül hiszi, hogy az Éjjel-Nappal Budapest pár hét múlva erőre kap, aminek gazából örülnék, mert azt ígérték, nem lesz több Valóvilág, ha sikeres lesz a műsor. És ezerszer inkább az Éjjel-Nappal Budapest, mint még egy Alekoszt előteremtő műsor.