Glee 4×13 – Diva: Tinából kérek még, még, még! Téma: Egyéb kategória

Nem tagadom, kellemes meglepetés volt ez a Glee epizód, és elsősorban azért, mert az elvárásaim a nullával voltak egyenlőek. Sem a promo fotók, de még a videók alapján se érdekeltek különösebben a McKinleigh dívái, de szerencsére kellemesen csalódtam. Ha az egész évad ilyen epizódokkal lett volna tele, akkor nem sokan panaszkodnának arra a negyedik évados kétes minőségre, amit eddig a Glee produkált. Mert legyünk őszinték, hány jó epizód volt a tizenháromból? Mondjuk négy? Az e-heti rész tehát a Dívákról szólt, díváskodás ment New Yorkban, és persze Ohióban is. Sajna megint az utóbbira ment el a műsoridő nagy része, de most, hogy … spoileres folytatom.

… Santana New Yorkba költözött, reményeim szerint egyre kevesebb matériát kapunk az álmos kisvárosból, mert ugye azt mindannyian tudjuk, hogy New York a menő 🙂 Persze, most Ohio se volt annyira vészes. Végre, hanyagolták Marleyt, és az igazán érdekes karakterekre koncentrálhattunk. A téma, mint Díva elég kierőszakolt volt Ohióban, de üsse kavics, mert viszonylag jól megoldották. A legjobban természetesen Tina tetszett, aki őrületesen lenyomta a Madonna számot! Nem is mondhatok mást, Tinából kérek még, még, még mert Tinából soha nem elég! Teljesen beleszerettem a karakterébe, végre, ő kapja a legjobb beszólásokat is. Például ahogy Santanával “rivalizált”, és a végén, amikor megszólalt, hogy ha Santana “nyert” akkor ő … Ahh, hatalmas volt, ezt nem lehet leírni szavakkal. Mint tudjátok, elég kétkedve néztem elébe a Blaine iránti vonzalmával, de belegondolva ez tök reális. Nem csak azért, mert “ki ne zúgna bele Blaine-be“, hanem mert egy heteró lánynak nehéz lehet kezelni azt, ha van egy jóképű meleg barátja, aki hirtelen megtetszik neki. Mert alapjában véve bensőséges a kapcsolatuk, úgy viselkednek, mintha egy pár lennének, és tök reális az, ha akarva-akaratlanul elkezd ábrándozni. Vagy tévedek? Egy szó, mint száz, végre tetszik a Tina & Blaine szál is, ráadásul ebben a részben is annyira aranyos volt Tina. No meg, az a dal … Tina for President.

Az évad legviccesebb momentuma is ehhez a részhez köthető, amikor Santana és Sam kábé “veszekedtek” Brittanyn, aztán harcra került a sor … vártam volna valami epikusat, egy kemény nótát, de nem, ezek elénekeltek egy kábé szerelmes dalt. Jó, a dalszöveg stimmelt, de könyörgöm, így kell “harcolni” a szeretett lányért? Jó, hogy nem egymásnak énekelték, a régi szép idők emlékére. Ettől eltekintve örülök Santana döntésének, neki New Yorkban a helye, és ahogy Brittany beszélgetett vele, az rém aranyos volt. A két szóló dala is bejött, tényleg Nayáé az egyik legkülönlegesebb hangszín, amit öröm hallgatnom.

Az már a promók alapján világos volt, hogy ebben a részben Unique/Adam Wade vagy szimpatikus, vagy bődületesen ripacs lesz. Nekem támogatónak kellene lennem, azt mondanom, hogy hajrá Unique, valósítsd meg az álmaidat, legyél az, aki vagy, de ezt száz százalékosan képtelen vagyok kimondani. Alapvetően nem a karakterrel van a bajom, hanem a színésszel Alexxel. TGP Alex remek hangi adottságokkal rendelkezik, imádom énekelni hallani őt. Amikor paróka van rajta, el se hiszem, hogy ő egy fiú testébe bezárt női lélek. Viszont amikor beszél, hát az valami förtelem. És színészként is abszolút csapnivaló. Mondhatjuk azt is, hogy ripacs. Unqiue karaktere tényleg egyedi, egy jobb színésszel pedig sokkal többen szeretnék őt. Viszont ahogy ebben a részben is előadta magát, hogy ő mekkora díva, hát az förtelmes volt. ( Zárójelesen jegyezném meg, Emma ujjcsattogtatásai zseniálisak voltak. ) Amikor azonban Unique énekelt, és ahogy előadták a Diva dalt, azt viszont imádtam. Ergó, nem nagyon tudom még mindig, hogy mit érezzek Unique iránt. Van még ezzel így más is?

 

New York mindig is a szívem csücske volt, de ezzel a résszel abszolút az lett. A díva titulus nem is passzolhatott volna jobban másra, mint Rachelre. Imádtam Kurt frappáns beszólásait, és természetesen a Kurt vs. Rachel díva-versenyt is. Különösen tetszett az, hogy felhozták a régi emlékeket is, Kurt bevallotta, direkt nem énekelte ki a magas F-et a Defying Gravity alatt. Azért jó látni azt, hogy emlékeznek a régi dolgokra is, azt pedig nem is hittem volna, hogy Rachel pont azt érezte az első nagy diadalának, pedig tök logikus. A kettejük barátsága olyan szépen fejlődött az évek során, ez a mostani állapot pedig zseniális. Vajon mi lesz most, hogy Santana bejött a képbe? Ejj, alig várom. Végre, megint megjött a kedvem a sorozathoz.

Értékelés: 9/10
Ha nem lett volna olyan nevetséges a Sam és Santana “harc”, akkor tuti megkapja tőlem ez az epizód a maximális értékelést. Viszont ez, no meg az elég béna mód arra, hogy Finn és Emma is “pozícióban maradjon” egy pont levonást érdemel. Látszik ám az, amikor a régi író-trió írja valamelyik epizódot, hiszen Ryan Murphy, Brad Falchuk és Ian Brennan azok, akik eleve megalkották közösen a sorozatot, és amíg csak hárman dolgoztak rajta, addig igazán jó is volt a sorozat. A következő részben esküvő lesz – vagy nem, – a részt pedig Ian írta, szóval alig várom. Ja, és bemutatkozik TGP Ali is. Mikor lesz már péntek?