Miért bukott meg a The Voice Magyarországon? Téma: Egyéb kategória

Veres Mónika kiesése után úgy vélem nincs mit leírnom a The Voice-ról. Következzék tehát az a cikk, amit napok óta meg akartam írni. Öt következtetés, okfejtés annak kapcsán, hogy vajon miért bukott meg Magyarországon a The Voice. Mert megbukott, ez tény, az utóbbi két hétben egymillió alatt volt a nézettsége, a Barátok Közt simán elverte, és a Helyszínelőket is alig sikerült legyűrnie. Egy ilyen drága műsortól ez bukás, még akkor is, ha némileg a Tv2 átlaga felett teljesített. Talán sok újat nem fogok tudni mondani azoknak, akik elolvasták az összes Voice kritikámat, de tudjátok, ismétlés a tudás anyja. Íme, öt okfejtés tőlem.

#01 – Az unalmas vak meghallgatások: Az első adásokat még egész sokan megnézték, – bár így is a Megasztár 6 nézettsége alatt volt a műsor, – de ahogy teltek a hetek, úgy morzsolódtak le a nézők. Az igazat megvallva ez nem is meglepő, hiszen majdnem az összes vak meghallgatás unalmas volt. És miért? Mert Mező Misi elrontotta nekünk, azért. Ha a delikvens már egy picit is jól lalázott, akkor Misi pár másodperc után már fordult is. Pedig ennek a székesdinek pont az lenne a lényege, hogy a néző izguljon, vajon tovább jut-e az énekes. Persze, még meg lehetett volna menteni a menthetőt, ha a már megfordult mesterek igazán elkezdenek harcolni az emberkéért, de a hazai verzióban ez sem volt meg. Unalmas frázisokkal próbálták meggyőzni a jelöltet azért, hogy csatlakozzon hozzájuk, sőt, olyan is volt, hogy a mester inkább máshoz terelte volna az énekest, és még véletlenül sem saját magához. Így mi maradt a vak meghallgatáson? Hát Mező Misi 5 másodperc után megfordult, jött az éljenzés a hangokra, – aminek a fele közepes se nagyon volt, – majd egy unalmas “Válassz engem, de ha nem fogsz, az se baj” közjáték. Meglepő, hogy erre az emberek nem voltak kíváncsiak?

#02 – Rossz a formátum: Most mondhatnánk, hogy a vak meghallgatás is a formátum része, de én azt vallom, hogyha a mesterek nem fordulnak hamar, és igazán küzdenek az énekesért, akkor az a része jó lehetett volna. A formátum gyengeségei az élő adásokon derültek ki igazán. Egyrészt túl sokan jutottak be az élő döntőbe, de ezt még elnézte volna az ember. Az év végére a top24-ből lesz top12. És aztán jött az idegesítő lépés: miért kellett minden héten kiejteni négy énekest? A tv2 ezzel saját maga alatt vágta a fát. Miért? Mert túl hamar lett vége a műsornak, kevés idő volt igazán megkedvelni egy-egy énekest. Magyarországon mások a szokások, másképp működnek a tehetségkutatók. Egyszerűen túl kevés ideig volt képernyőn a The Voice ahhoz, hogy az emberek igazán megszeressék, és egyáltalán a rajongókon kívül megjegyezze valaki az énekesek neveit. Talán brutális a megfogalmazás, hogy rossz a formátum, talán a Magyarországi viszonylatokhoz képest rossz a formátum-ról van szó. Akárhogy is, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a The Voice megbukott Magyarországon.

#03 – Somló Tamás és az elgurult gyógyszere: Egy ilyen műsor esetében rendkívül fontos a mesterek kiléte. Caramel, Malek Andrea és Mező Misi hellyel-közzel jól elvégezték a munkájukat, de Somló Tamás kritikán alul teljesített. Ez leginkább az élő adásokon nyilvánult meg. Teljesen összefüggéstelen dolgokat mondott, semmi értelmeset nem ejtett ki a száján, és ez különösen a tegnapi adásra volt igaz. Regina dala után ezt találta mondani: “Az emancipáció diadala, a családon kívüli erőszak dacára.” Itt már én éreztem magam kínosan, de szemmel láthatólag Reginát, a mestereket és még Szabó Kimmelt is meglepték Somló szavai, mert egy produkció értékelése során nem kellene a családon belüli erőszakról beszélni, mert a kettőnek egymáshoz semmi köze nincs. Vagy netán Reginát verik otthon? És ennek ellenére mégis teljesít a színpadon? Azt se nagyon értettem, amit Nádor Dávidnak makogott: “Érzékenység és vérzékenység is közrejátszott, mármint ami a szívet illeti, vérzékenység“. Persze, mondhatnánk azt, hogy ezen nevetünk egy jót, majd megyünk tovább, de vannak olyan dolgok, amik akár viccesek is lehetnének, de mégsem azok, pláne hosszútávon. És én nem látok már viccesnek egy olyan öregembert, aki az egész életét a zenével töltötte el, erre vénségére, totál szenilisen beül egy székbe, a stáb pedig eldugja a gyógyszereit és nem akarja neki visszaadni. És gondolom voltunk ezzel így páran – és itt nem a gyógyszerek dugdosására gondolok.

#04 – Szabó Kimmel Tamás a műsorvezetők szégyene: Hiába volt ő az első éneklő tehetségkutatós műsorvezető, ha az élő adásokban – és a válogatókon is, – bakit, bakira halmozott. Egyértelműen lehetett nála látni mennyire nem megy ez neki. Hiába volt aranyos, meg jóképű, és hiába jó énekes és kiváló színész, a műsorvezetés nem megy neki. Igazán kínos volt nézni minden héten a szerencsétlenkedéseit is. Ami különösen idegesítő volt tőle, az a könyörgés, a szavazatokért. Nem mintha Ördög Nóri elviselhetőbben üvöltene értük, de Szabónak roppant rosszul áll a szerepkör, plusz Nóri legalább nem bakizott annyit. Vagy ha mégis megtette, nyilvánosan kijavította magát és belenevetett a kamerába. Kimmel pedig, mint valami béna óvodás, próbált túllendülni rajta. A jövőt tekintve maradjon inkább a kaptafánál.

#05 – Epilepszia és Béna Kamerások: Ahhoz képest, hogy minden héten megkaptuk a “Magyarország legjobb zenekara játszik a színpadon” kijelentést, a legtöbb dologban sikerült összeszedni a legbénább delikvenseket. Nem is tudom hol kezdjem a felsorolást, mert a háttérben dolgozók iszonyú munkát végeztek. Ami engem a legjobban zavart azt hiszem az epilepsziát kiváltó villódzó fények. Persze, egy tehetségkutató ma már ezzel jár, de úgy érzem a The Voice ezt már túlzásba vitte, különösen amikor nem csak a színekkel, hanem a reflektorokkal is szórakoztak. Sajnos a színpad is túl nagy volt, és igen, ez is lehet hátrány. Hogy miért? Mert a kamerákat kezelő emberek soha nem találták meg az énekest. Ott volt például Berkes Olivér produkciója. Egy rohadt jó táncot lenyomott, erre a kamera a közönséget mutatta, nem is egyszer, miközben a színpadon Olivér parádézott. Kár, hogy keveset láthattunk belőle, mert amikor őt mutatták, akkor is messziről, nehogymár ténylegesen lássunk is valamit. Persze jófejek is voltak, mert közel mentek, csak akkor a táncosokra sikerült fókuszálniuk elsősorban. Ilyen bakikkal volt tele az összes adás, sosem találták az énekest, sokszor inkább a táncost mutatták, de könyörgöm, ez nem a “So You Think You Can Dance“. Persze, érdekelnek a táncosok is, de bújjanak meg az énekes mögött, mert ő a lényeg. Legalábbis, a számomra.

#005+1 – Mit vártál? Ez a TV2: Ez is egy általános vélekedés, de ismétlem, a Megasztár 6 is jobb számokat hozott. A TV2 műsorán is lehet sikeres egy műsor, de a The Voice valamiért nem lett az. Biztos vagyok benne, hogy a fenti öt ok is kőkeményen szerepet játszott benne. És talán az is, hogy nagyon sokáig tartott a műsor, volt, hogy fél tizenkettőig, és az egész napos munka vagy iskola után sokan már nem tudtak ébren maradni addig. És ki tudja, talán ha az élő döntőket szombatra teszik, akkor a nézettsége is nagyobb lehetett volna, hisz egyszerűbb nekimenni az RTL Klub random filmjeinek…

Azért illene írnom valamit az e-heti adásról is. A finalisták közül csak Nádor Dávidnak szurkoltam, de a többi hárommal abszolút nem értek egyet. Pál Dénes gyönyörű, ez tény, és érdekes a hangszíne is, de a Mónikával előadott duettnél is egyértelműen hallatszott, ki az, aki (szexin) brummog, és ki az, aki (gyönyörűen) énekel. Veres Mónikának a döntőben lett volna a helye.Persze mindennek ellenére bennem is munkálkodik a “jajj de szép vagy Dénes” faktor, és elismerem azt is, hogy a hangja is nagyon jó. Szexin brummog. De ezt a versenyt akkor sem neki kellett volna megnyernie.

Gájer Bálint továbbjutását sem tudom mire vélni, most, hogy a pasi kimozdult a megszokott világából, az én szememben arcpirítóan rossz teljesítménnyel rukkolt elő, ellenben Berkes Olivér olyan jó showt varázsolt a színpadra, amit öröm volt nézni. Gájer Bálintnál pedig mindenképp szót kell ejteni arról az undorító magatartásról, amit a duettben csinált: szó szerint énekversenyt játszott Olivérrel, és direkt leénekelte őt. Pedig ezt minden bizonnyal nem így gyakorolták, Olivér arcán látni a megdöbbenést, amikor Bálint kiengedte a magas hangokat. Száz százalék, hogy ezt nem így gyakorolták. Jól tette Bálint azt, amit tett? Végtére is talán, mert ez egy verseny. De ugyanakkor egy duett is, ahol nem az a lényeg, hogy leénekeld a társad, hanem, hogy szórakoztasd a közönséged. Ezzel az aljas húzással Gájer Bálint még azt a szemernyi tiszteletem is teljesen elveszítette, amit éreztem iránta. Őszintén bízom benne, hogy pénteken majd jól pofára esik, és a jövőhét lesz az utolsó, amikor újra hallom a nevét.

Regina kiesése is sokkolt egy kicsit, mert hétről-hétre sikerült egyre jobban megkedvelnem a nőt. Nagyon jó hangja volt, érzelmesen és szépen énekelt. Weisz Viktort sem mondanák rossznak, csak ő nekem unalmas, és hétről-hétre az volt. Továbbra is tartom magam ahhoz az állításhoz, hogy nem tudom eldönteni mennyire jó a falusi Ki Mit Tud? győztese. A jövőheti fináléban minden bizonnyal Pál Dénes fejére kerül a korona, de felmerül bennem a kérdés, Pál Dénes akkor is győztes lenne, ha 50 kilóval többet nyomna alatta a mérleg? Csak a hangjáért szeretjük vagy azért, mert annyira gyönyörű? Sajnálom, hogy Mónika kiesett, azt hiszem ez a műsor legnagyobb baklövése volt. De ez nem Mező Misin múlt. Az viszont részben igen, hogy jövőhéten lesz majd utoljára The Voice, mert amekkora bukás volt, a folytatásra semmi esélyt nem látok. Nem tudom azt mondani, hogy kár érte, bármennyire is képes volt kellemes perceket okozni.