Revolution – Az őszi fináléról Téma: Egyéb kategória

Érdekes döntést hoztak az NBC-nél: a Revolution huszonkét részes első évadából tizenkettőt csak március végétől sugároznak, így értelemszerűen négy hónapos szünetre vonult a poszt-apokaliptikus sorozat. Hát, mit mondjak, nem fogom a falat kaparni a folytatásig, különösebben nem fog hiányozni, pedig jó kis heti nézni-való volt. Afféle két-három részenként jó vele képben lenni produktum, se nem kiemelkedő, se nem gyenge, pont, a kettő között, és valami ilyesmit vártam tőle már a kezdetektől is. A legkülönlegesebb az volt benne, hogy ha láttad az első, meg a tizedik részt, akkor is tökéletesen megérthettél mindent, mivel sikerült epizodikus jellegűvé varázsolni a sorozatot. Ezzel végül is nincs baj, mert ezekbe a random részekbe azért sikerült elhelyezni egy-egy érdekesebb motívumot, ami miatt nem is bántam, hogy láttam őket.

A sorozattal kapcsolatosan legjobban nem is a karakterek érdekeltek, hanem az áram nélkül felvázolt világ – jövőkép? – lehetősége. Szeretem az ilyet, amikor egy olyan jövőt mutatnak meg, ami simán elképzelhető, hogy létrejön. Jól ábrázolták az áram nélküli világot, számos érdekességet sikerült belepasszírozni, és különösen tetszett a sok flashback jelenet, még akkor is, ha túl sok közük nem volt a jelenhez, hiába próbálták meg annyira összepárosítani őket. Mert mindig “okkal” ugrottunk vissza a múltba, ezzel akarták megmagyarázni a karakterek jelen-béli cselekedeteit. Sajnos ez inkább nálam úgy jött le, mintha valaki elmenne a Csillag Születik válogatására, és elénekelne egy dalt, emellett még táncolna is, mint egy őrült, és emiatt valahogy sem az ének, sem a tánc nem lenne kiemelkedő, Puzsér máris mondja, hogy nem mész tovább, a többiek persze röhögve igent mondanak. Na, valami hasonló érzésem volt a flashback & jelenbéli jeleneteknél, hol tetszett a párosítás, hol nem.

Ami a szereplőket illeti, egyszerűen kötelező szót ejtenem Elizabeth Mitchell lenyűgöző színészi játékáról. Imádom azt a nőt, annyira tehetséges, és olyan jóvá tette Rachel karakterét, egyértelműen ő a legnagyobb kedvencem. Amikor Rachel kényszerűségből gyilkolt, akkor is, olyan sok érzelem futott át Mitchell arcán, amit tanítani kéne, na az, amit ő csinál, az igazi művészet. Nem bánnám, ha legalább Emmy & Golden Globe jelölésben részesítenék őt, mert tényleg zseniális ez a nő. A sorozat-béli lánya, Charlie már annyival gyengébb, bár, engem nem idegesít annyira, mint az Internet népét, de valószínűleg azért, mert a helyes pasik elvonják a figyelmemet, a Danny nagyon ott van a szeren, bár van egy olyan sejtésem, hogy ha a közeljövőben hangsúlyosabb lesz a szerepe, akkor idegesítővé fog válni hosszú távon a srác. Mindent összevetve nekem szimpatikus a szereplőgárda. Spoileresen folytatom.

Az évadot ugye arra hegyezték ki, hogy megtalálják Dannyt, megmentsék őt, és közben igyekeztek nem meghalni. Nos, ez egyelőre sikerült is, de az útjuk során azért sok meglepetés érte hőseinket. Ami magát a tizedik részt illeti, annyira nem voltam elájulva tőle, pláne, a cliffhanger miatt. Mert most őszintén, mi abban a cliffhanger, hogy összegyűlnek a főszereplők, akiket a halál fenyeget? Ez nem a The Walking Dead, nem fogják legyilkolni őket, ergó aggódnom sincs miért, majd elmenekülnek a hegyekbe, aztán majd lesz másfajta bonyodalom, gondolom felcsapnak világmegmentőnek. Igazából ez a tíz rész valahogy egy kerek egészt alkotott, ha netán itt kaszálták volna a sorozatot, akkor se morgolódnék miatta. Dannyt megmentették, majd elszöknek, leköltöznek Texasba, és mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. De azért szerencsére ettől komolyabb megoldást tartogatnak a készítők, azt pedig hogy mit, majd tavasszal kiderül.

Értékelés: 6/10
Az utóbbi években a high-concept sorozatok, mint a The Event rendre elbuktak, viszont a Revolution esetében a nézettsége egyelőre pompás, kérdés az, mi lesz vele a folytatásban. A minőség pedig a közepestől egy-két fokkal jobb, de nem kiemelkedően jó sorozat. Tényleg bárkinek ajánlom megtekintésre, téli-darára például tökéletes. Ez a tíz rész egyben is megállná a helyét, mondjuk ha az utolsó egy percét leszámítjuk. Kicsit tartottam tőle, hogy gyengülni fog, mert a pilot nem volt túlságosan bizalomgerjesztő, de végül megszerettem ezt a sorozatot, és ha túlzottan kíváncsian nem is, de azért várom a tavaszi folytatást.