Alkonyat: Hajnalhasadás 2 – Végre, vége Téma: Egyéb kategória

Végre, valahára véget ért az Alkonyat széria a mozikban is, sikerült öt részre bontani azt a történetet, amire három film is bőven elég lett volna, de üsse kavics, van ez így. Anno úgy gondoltam, megnézem a moziban a finálét, de rájöttem, hogy feliratos. Nincs bajom a feliratos filmekkel, de a mozi képernyőn nem szeretek olvasni, ezért inkább az Internet segítségéhez folyamodtam. Utólag már örülök, hogy nem adtam ki pénzt a mozijegyre, mert sajnos a pénztárnál nincs reklamáció. Nem mondhatom meg nekik, hogy én ettől jobb lezárást vártam, és az utolsó percek elkészítéséért fel kellene akasztani az írókat. És ha meg is mondanám és reklamálnék, mégis, mit érnék el vele? Nem a jegyszedő hibája az, hogy voltam olyan hülye kiadni pénzt ezért a mocsokért. DE szerencsére nem tettem, és milyen jól jártam.

A negyedik rész ugye úgy ért véget, hogy Bella már vámpír, a kisbaba megszületett, és mindenki nagyon boldog, mert már csak egy rész van hátra. A probléma pedig az ötödikkel az volt, hogy nem történt benne semmi. De tényleg, az egész film holt unalmas volt. Csak vártuk, hogy majd jönnek a gonoszok, megölik a kicsit, jaj. Ami a színészi játékot illeti, a többiek sem erőltették meg túlságosan magukat, de ezen nem lepődöm meg. Az eddigi filmek sem az Oscar jelöléseikről voltak híresek. Kristen Stewart-on, jókat kacagtam, afféle “jé, Jimmy fia Krisztián ikernővére színészkedni próbál” stílusban. A legnagyobb poén az volt, amikor felkiáltott Bella, hogy merészelték a Lochnessi szörnyről elnevezni a gyerekét, azt még vissza is tekertem, jót kacarásztam rajta. Robert Pattinson sem lett jobb színész a kezdetek óta, ugyanolyan idióta arcrángásai voltak, amiket ki tudja, talán meg is kívánt Edward szerepe, de ez nem jelenti azt, hogy ne láttam volna végtelenül unalmas, semmilyennek és tehetségtelennek őt a vásznon. Pedig más filmekben nem csak Pattinson, hanem Kristen is tud elfogadható alakítást nyújtani. Talán ennyire rossz lenne a Twilight, mint alapanyag?

A forgatókönyvírók megpróbáltak romlott alapanyagokból létrehozni egy ötfogásos vacsorát, nem csodálkozom azon, hogy rossz lett a végeredmény. Legyünk erősek, és valljuk be, a Twilight tulajdonképpen nem szól semmiről. Stephenie Meyer létrehozott egy varázslatos világot, amit teljesen hiteltelenné tett a vámpírok csillogásával, ha ez az elem nincs benne, sokkal komolyabban vette volna mindenki a filmeket. A könyv alapjában véve nem rossz. Hatásvadász ugyan, de jól van megírva és szerethető, az pedig, hogy története nincs, egy olyan plusz adalék, amit olvasás közben nem is feltétlenül vettem észre, mert magával ragadott a világ, amit Meyer felépített, és persze az ismeretlen, a vágy, hogy megtudjam, mi a csuda lesz a regény vége. Engem annak idején beszippantott a könyv, és csak később vettem észre azt, hogy ez tényleg nem szólt semmiről, ennek ellenére jó volt olvasni. A mozivászon azonban kegyetlen, nem köt le hosszú ideig az, hogy Robert Pattinson elég dögös lett az évek alatt, és a felső nélküli Taylor Lautner sem feledteti azt, hogy “banyek, ez miről is akar szólni?” Spoileresen folytatom.

A legpofátlanabb dolog azonban ami a Twilight filmekben megtörtént, az utolsó pár perc eseményei. Végtelenül izgalmas volt a csata, látni, ahogy meghal Carlisle meg szegény Jasper, és eleve végig nézni azt a rendkívül izgalmas harcot a Volturi és a Cullen-klán & szimpatizánsok között. Egyszerűen wow, rohadt jól megoldották, a vizuális effekteket is, a történéseket, és azt, hogy mindenki használta a különleges erejét. Jane halála különösen tetszett, imádtam, ahogy a kis perszóna menekült, de nem volt hová. Zseniális volt, ugye? Persze, csak egy jövőkép volt, mi más. Egy rohadt látomás. Értitek? Egy látomás. Már akkor kedvem lett volna lekapcsolni a filmet, de ha már végig szenvedtem belőle négy részt, akkor már kíváncsi voltam arra, mi történt abban a maradék öt percben. Hát, mit mondjak, semmi érdekes. Mindenki túlélte, és boldogan éltek, amíg … francokat, örökké. Értitek? Boldogan éltek örökké.

Sok olyan dolog va még, amit felhozhatnék, mint a film gyengesége. Például ott van Renesmee, kisbabaként iszonyú ocsmány volt, szó szerint megijedtem tőle. A pedofíliáról pedig inkább nem is mondok semmit, mert az egyszerre volt undorító és gusztustalan. És nem, engem nem érdekel, hogy “ez egy olyan farkas dolog“. Ha farkas vagy, ha nem, akkor se szeress bele egy kisbabába, és az se hat meg, ha kivárod, míg hét éves lesz egy tini testben, mire megfekteted. Ez az egész amúgy, hogy Jacobnak is szerezzünk egy olyan nőt, akivel boldogan élhet … örökké, elég idegesítő húzás volt, már a könyvben sem tetszett. Ami viszont érdekes lett volna, az a többi vámpír, róluk jó lett volna többet is megtudni, ahogy a Volturiról is, de á, minek, fontosabb volt az, hogy kétszer is mutassák a nagy semmit, nevén nevezve azt, amikor Bella és Edward szeretkezni akar, és meg is beszélik azt, hogy tíz évig nem is csinálnak mást. De miért is tennék? Együtt vannak, boldogan élnek örökké, mert az élet ugye ilyen.

Értékelés: 3/10
Kihagyott ziccerek garmadáját vonultatta fel a film, a látomás jelenetért pedig nyilvános kövezést érdemelnének az alkotók, de tényleg. Valahol reménykedtem ám abban, hogy jó lezárása lesz a szériának, de sajnos nem lett így. Mindent összevetve a Twilight nem rossz, lettek volna benne lehetőségek, de nem használták ki. Ami a könyvben működőképes, az a vásznon nem feltétlenül az. Kicsit több kreatívkodás elfért volna benne, meg pár logikus gondolat bevetése. Például Bella miért kocsival ment a városba, amikor hipersebességgel fut? Tudom, drága a CGI. De akkor is. Ilyen, és ehhez hasonló hibák, no meg a látomás miatt kapott ilyen gyenge osztályzatot tőlem a film. Egy dolognak viszont én is örülök: végre vége.