Mila, a szupersztár – Még most is imádom Téma: Egyéb kategória

Pár napja írtam nektek gyerekkorom kedvenc meséiről, és ennek hála találtam rá ismét Milára, a röplabdás lányra, a rajzfilmet pedig majdnem teljes egészében feltöltötték youtube-ra, igaz, német nyelven, de hát, ő Mila, kit érdekel, ha egy szavát se értem. Először csak kíváncsiságból nyitottam meg a linkeket, majd miután észrevettem, hogy az első tizeniksz rész nem elérhető, pont egy olyan rész jött, amiben végig meccs volt. Hát, én leragadtam. Akárcsak tíz-tizenkét éves koromban, Mila kalandjai ismét elvarázsoltak. És bakker, én röplabdázni akarok. És enni akarok szlovák Mila csokit is 🙂

Amikor belekezdtem, kicsit tartottam attól, hogy mai szemmel miként látom majd ezt a mesét. Mert egy gyereknek talán könnyebb eladni a dolgokat, mára pedig sokkal nagyobbak az igényeim a nézendők iránt, hiszen bármire nem szánok időt. És meglepődve tapasztaltam azt, hogy annak ellenére, hogy egy szavukat sem értettem, rá kellett döbbennem, mennyire minőségi ez a rajzfilm, és ma már ilyenek valamiért nincsenek. Nem is tudom jobb szóval jellemezni az egészet, mint a Tisztelet.

Igen, jól olvasod, Tisztelet. Mert ahogy a rajzfilm bánt az emberekkel, a röplabdával és magával a történettel, arról nem mondhatok mást, nem jut eszembe más, csak a Tisztelet. Hiszen amellett, hogy Mila végig megmaradt pozitív hősnő, megmutatták a negatív oldalát is, pofozkodott, és volt, hogy valamilyen szinten elítélendő módszerekkel játszott – a nyerés érdekében a fáradt játékoshoz ütötte teljes erejéből a labdát, – de mindezeket megbánta, és részeken át láthattuk a lidérces rémálmait. Esendő ember volt ő is, mint mindenki más, de egy dolgot sosem adott fel: az álmait.

Gyerekek, én annyira szeretem a sporttal foglalkozó sorozatokat-filmeket. Viszont érdekes módon csak azokat, amikben lányok a főszereplők. Gondolkodtam is azon, hogy ez miért lehet, de tuti nem a sport miatt, mert a focis filmek is tetszettek. Apropó, foci – ideje lesz neki esni a Friday Night Lights-nak is. Visszatérve Milára, a röplabdás elemeket tök jól ábrázolták, igaz, néhol elég hiteltelennek tűnt az egész. A végére rádöbbentem, minden egyes “smetaball” (így nevezték németül) csak szemfényvesztés, hiába ugrabugrálnak össze-vissza, a labdát úgyis leütik, azt meg előbb-utóbb megtanulják fogadni. Viszont ahogy azok a labdák mozogtak, az csak wow. Leginkább Mila utolsó támadása (“tornado angref“), amivel végül megnyerte a világbajnokságot.

Apropó, bajnokságok. Annyira szerettem azokat a részeket, amikor meccsek voltak. A legjobban az a momentuma jött be a dolgoknak, hogy minden egyes meccsen meg kell harcolni a győzelemért. Hiába Mila a legjobb, meg a szupersztár, minden egyes csapatban volt egy “Mila”, akinek volt egy erős leütése, ami miatt rettegniük kellett, és ezek a kiélezett küzdelmek tették igazán izgalmassá a dolgot. Persze, egyértelmű volt, hogy eljutnak a döntőkig, de ennek a mikéntje tette igazán érdekessé a dolgot. És a Tisztelet, amiről korábban beszéltem, abban is megmutatkozott, hogy Mila még a legnagyobb vetélytársaival is össze barátkozott. És az, amikor az utolsó részben, Mila kapta a világ legjobb játékosának a megtisztelő címét, és legnagyobb ellenfele, az orosz szőke csaj, akit asszem Volinszkajának hívtak, gratulált neki először, meg ölelkeztek, az annyira szép gesztus volt. Ahogy az egész sorozat imádnivaló volt, az álmokról szólt, és azok beteljesüléséről.

Értékelés: 10/10
Nem viccelek, nálam ez tíz per tíz. Igaz, sok részt tekertem, de ha meglenne magyarul a sorozat vagy magyar felirattal, én már most elkezdeném újra nézni. Nem azért, mert ez gyerekkorom kedvenc meséje, hanem mert annyira jó volt nézni Mila kalandjait. Persze, elsőre mindenkinek a nyögések jutnak eszébe – abból meg volt dögivel, – de ez a rajzfilm sokkal többről szólt, mint az. Azt hiszem pár év múlva, ismét körbetekerem majd. Mert “Mila iszdi jádehá, una kájna vunda” … 🙂 És mielőtt elfejetem: volt magyar vonatkozás is. A Kenyai csapatot vertük rongyosra a VB-n, de mi voltunk rossznak beállítva, mert szegény kenyaiak kevesen voltak, és gonoszként ábrázolták a magyar lányokat.

* Ha valakinek kedve támadt újranézni, ezen a csatornán megteheti. És elnézést a béna német leírásokért (“smetaball”), de sosem tanultam németül.