Guilty Pleasure a köbön – Kritika a Beyond első évadáról

0

Már abban a percben kíváncsi lettem a sorozatra, hogy megláttam a rövid leírását. A Beyond középpontjában ugyanis egy srác áll, aki 12 évnyi kóma után különleges képességek birtokában ébred fel. Jó páran üldözni kezdik, ő pedig nem tudja, hogy mégis kiben bízhat. A sorozat mögött ráadásul a Hősök-kreátor Tim Kring áll. Mi ez, ha nem tökéletes ajánlólevél?

beyond-01

A Beyond sajnos nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Nem volt annyira rossz, de igazából olyan kiváló sem, mint amilyennek rendeltetett. Guilty pleasure sorozatként lehet rá a leginkább hivatkozni. Kár érte amúgy, mert tényleg adott volt a lehetőség arra, hogy igazán odacsapjon, csak sajnos több ponton is megcsúszott a történet.

Kezdjük ott, hogy már az elején nagyon kusza volt minden. Holdennel együtt fedezzük fel, hogy mi is történik, de pont emiatt nézőként egyszerűen idegölő a sorozat. Nem az, hogy nem tudjuk mi van, hanem az út, ahogy felfedik az igazságokat. Azt hiszem, az árulja el a legjobban az aggályaimat, hogy tíz részes első évadból kábé az utolsó két részben derült ki, hogy egyáltalán miről van szó, előtte pedig csak a sötétben tapogatóztunk. És mi volt a rosszabb? Holden már hamarabb visszaemlékezett dolgokra, csak velünk, nézőkkel felejtették el igazán megosztani.

beyond-06

Most, hogy láttam az évadzárót, még jobban sajnálom, hogy elrontották az információadagolást. Egész jópofa rejtélyt építettek fel, érthető a főgonoszok motivációja, jó az összes negatív karakter, és különösen tetszett az is, hogy a vallás és a tudomány összefonódott a végén. Egyszerűen a készítők azt hitték attól lesz izgalmas a sorozat, ha mindent nagyon lassan közölnek, és apró fokonként derül ki az, hogy mi is áll a háttérben, és mi a fenét akar Holdentől mindenki. Ez pedig így ebben a formában nem működött.

No de mi a helyzet az érzelmekkel? Sajnos az is a várakozásaimon alul maradt. Képzeljük el: tizenkét évig vagyunk kómában, mire felébredünk, az egész világ megváltozott körülöttünk. Ki a fenében nem okozna ez törést? Hát, Holden iszonyat könnyen alkalmazkodott, és egy percig sem éreztem rajta, hogy annyira rossz lenne neki ami vele történt, és mennyi lehetőséget mulasztott el. Basszus, még az se rázta meg, hogy meghalt a kutyája amíg bekómázott. Oké, elfoglalta őt a különleges erejének a feltérképezése, de akkor is, érzelmi szempontból nem működött az új világ elfogadása, és úgy egyáltalán, a család hozzáállása sem volt mindig hiteles számomra.

beyond-03

Persze nem egyszerű rendesen megítélni Holden karakterét, mert olyan színész játszotta őt el, akinek nem sok köze van a színjátszáshoz. Ha te vagy egy sorozat abszolút főszereplője, rohadtul nem elég, hogy te vagy a legszebb a vidéken. Játszani is tudni kell, de ez meghaladta Burkley Duffield képességeit. Egyszerűen ez a srác egy ripacs, és ez leginkább a szomorkásabb és a dühösebb jeleneteknél derült ki. Mosolyogni és vetkőzni nagyon tudott, időnként szimpatikusnak is tűnt, de egek, ennyire kevés tehetséggel rendelkező férfi főhőst rég láttam már egy sorozatban.

Sajnáltam ám a sok logikai bakit is, amivel teletűzdelték a Beyondot. Kapásból itt a kedvencem. Kómába esik egy 13 éves, nyurga srác, és feléled a 12 éves kómából jól kisportolva, izmosan. Hogy a fenébe? Ilyen a világon nincs. Igen, vannak különleges képességei, mert amíg kómában feküdt, a tudata más helyen járt, de az csak a tudata, ami nincs hatással a testére. Értem én, hogy ez a Burkely gyerek gyönyörű és izmos, tényleg jó ránézni erre a szépségre, de komolyan, nem lett volna hitelesebb, ha találnak egy sovány, de helyes srácot a főszerepre? (Mondjuk olyat, aki színészkedni is tud).

Burkely Duffield visits AOL Hq for Build on October 7, 2016 in New York. Photos by Noam Galai

Sok negatívumot felsoroltam eddig, de nem véletlen, hogy végig néztem a sorozatot. Mert minden hibája ellenére szerettem, és engem is berántott. A rész végi cliffhangerek segítettek, hogy tovább akarjam nézni, és sikerült azért ha nem is mindig izgalmasra, de legalább érdekesre megírni a részeket. Akadt jó pár szimpatikus karakter és mellékszál is, amik szintén sokat segítettek. Legjobban Charlie karakterét kedveltem, őszintén bízom benne, hogy a folytatásban visszatér ő is, mert iszonyat erős karakter, remek dumákkal és olyan személyiséggel, amiből rengeteg mindent ki lehet hozni.

És bár Holden részéről nem derült ki, hogy különösebben bánná a 12 éves kómát, de a családja reakciója érthető és átélhető volt. Különösen sajnáltam az öccsét, aki kábé a legtöbbet szenvedett a családban az egész miatt. Annyira kis szerencsétlen volt végig, és itt még a színésznek is van némi köze a színjátszáshoz. Amit még ki kell emelni a vallásos szál. Bár én nem vagyok hívő, de itt nagyon jól ábrázolták azt, hogy a hit mit tud tenni az emberrel: képes segíteni, mint Holden anyjának, ha éppen arra van szükség, de nagyon káros is lehet az alvakult imádat. Nem hittem volna, hogy majd egy Freeform sorozat fogja mindezt ennyire jól bemutatni.

beyond-04

Értékelés: 5/10

Szomorú vagyok ám, mert tényleg sokkal több mindent ki lehetett volna hozni a sorozatból, ha kellő odafigyeléssel és nagyobb precizitással készül. És igen, a Holdent alakító srác tényleg gyönyörű és még szimpatikus is, de nem ártana, ha tudna színészkedni is. Oké, így sem volt ez vészes, és bőven látok lehetőséget a fejlődésre. Bízom benne, hogy az írók majd megoldják a sorozat hibáit. A világot már felépítették, most már “csak” játszani kell benne.

Felmerül a kérdés, ajánlom-e megtekintésre a sorozatot. A válasz igen, mert akadt azért egy csomó jó pontja, érdekes a rejtély, a vallás és a tudomány ütközése nagyon ütős, ráadásként vannak benne iszonyatosan szerethető szereplők is. Időnként pedig kifejezetten vicces a sorozat, ami az előnyére válik.

463 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Share.



Leave A Reply