Főoldal Oldal Blog Élménybeszámoló: A Könyvmolyképző boltjának a megnyitásán jártam!

Élménybeszámoló: A Könyvmolyképző boltjának a megnyitásán jártam!

6
Oszd meg!

Egy újabb eseménydús nap áll mögöttem, ugyanis megnyitott a Könyvmolyképző Kiadó első könyvesboltja, a Westendben! Már hetek óta ez a téma, ráadásul ez egy igazi mérföldkő a kiadó életében, így nagyon kíváncsi voltam mire számíthatunk, milyen lesz a fogadtatás és hogy néz ki a bolt. Megsúgom: fantasztikus az egész! Hadd meséljem el, hogy alakult a napom!

kmk-bolt

Már délelőtt buszra szálltam, ahol elkezdtem olvasni E. Lockharttól a Hazudósokat. Előtte csak tíz oldalig jutottam, de se a buszon, se a metrón, sem Petrára várva nem tudtam lerakni. Rettentő izgalmas kötet! A Vörösmarty Téren találkoztunk kora délután Petrámmal, kicsit sétálgattunk a téren, és lelki szemeim előtt már láttam, hogy itt lesz a Könyvhét, amit már most nagyon várok. Gyorsan megebédeltünk, majd rohamtempóban rohantunk is tovább, hiszen 16:00-ra oda kellett érni a könyvesbolt megnyitójára.

Pár perc késéssel estünk csak be, Katona Ildikó éppen a könyvesbolt megnyitásának az okáról mesélt. Szóba került, hogy sok könyvesboltban a kiadó kínálatának csak egy része található meg, a gyerekkönyvek egy részét meg mondhatni el is dugják. Elhangzott, hogy halálugrásnak is tekinthető a bolt megnyitása, de bízik az olvasókban, akik védőhálót tartva a kezdeményezés mögé állnak, hogy együtt építhessük kedvenc könyvesboltunkat. Júliusban pár hétre bezár majd a bazár, hogy augusztusra teljesen átalakítva és a lehető legmenőbb módon várhassa a látogatóit a bolt. Érdemes elmenni most, és nyár végén is, hogy lássuk a változást.

katona-ildiko

Több újságírói kérdés is elhangzott, szóba került a jó könyv garancia is, amivel Ildikó elmondása szerint nem nagyon élnek az olvasók, hiszen ennyire szeretik a kiadó kínálatát. A beszédben maximalizálták a boltok számát öt és hét közé, a fővárosi helyszínek mellé pedig szeretnének vidéken is nyitni, elsősorban Szegeden, a kiadó székhelyén. Szóba került még a Könyvfesztivál, ahol a magyar írók sikeresen dedikáltak és hosszú sorokat produkáltak (ekkor – hála nektek :) – büszkén kihúztam magam).

A rövid program és persze a bolt szépsége mellett a társaság volt a legfőbb vonzerő! Nem sokkal érkezésem után betoppant Becky is, akivel már vagy nyolc éve ismerősök vagyunk, de még egyszer sem sikerült találkoznunk. Becky amúgy már Rea, és meg kellene tanulnom így hívni őt, és igyekszem, tényleg, szóval bocsi! Ami igazán meglepő volt, hogy úgy beszélgettünk és viccelődtünk egymással, mintha nem először találkoztunk volna személyesen, ez pedig tök jó volt. Végül hármasban sétálgattunk a sorok között, majd arra lettem figyelmes, hogy mindenütt ismerős arcot látok, és a csoportunk egyre nőtt, vagy éppen átalakult.

mennyezet

Beckyn túl rengeteg emberrel találkoztam először személyesen. Ott volt például Dave, Kelly és Lupi, akikkel csak pár szót tudtam ugyan váltani, de remélem máskor hosszabb beszélgetésre is sor kerülhet. A kiadós kollégákkal is megtörtént a nagy bemutatkozás, sőt, még dedikáltam is a könyvem Nórának :) Tök jó volt végre személyesen is megismerni azokat az embereket, akikkel sokszor évek óta beszélgetek, vagy együtt dolgozom. Persze, a netes kommunikációval sincs gond, de mégis jó, ha élőben is láthatom, és válthatok az illetővel pár szót. Bár azt sajnáltam, hogy elmaradt a gratulációm Kamper Gergely felé, aki ugye Az év fordítójának bizonyult a Magyar Könyvek Viadalán.

Nem csak bloggerként vettem részt az eseményen, hanem mint a kiadó munkatársa is, így előszedtem az ócska telefonom, és elkezdtem fotózgatni. Meg is fogadtam, hogy még ebben a hónapban veszek egy normálisabb készüléket. Később Becky Rea megszánt, és odaadta a sajátját, amivel sokkal jobb képeket csináltam. Random fotózgattam a könyveket, meg persze a látogatókat, írókat, engedélyt kérve mindenkitől :) Itt a teljes galéria! Bármennyire is szerettem volna, azért azt nem tudtam elkerülni, hogy engem is lencsevégre kapjanak, de végre van egy közös képünk Deszyvel!

munkatarsak

Körülbelül két órán át tehát fotóztam, sétálgattunk a sorok között, és persze beszélgettünk. Aztán jött a jolly joker gondolat: menjünk ki egy kicsit, mert elég fülledt a levegő, és együnk valamit. Kint viszont már gyülekeztek az írók, ott volt Kae Westa és Róbert Katalin is. Egy gyors ölelés puszi-puszi után a bloggerekkel tartottam, mert tényleg elfáradtam már akkorra, jó lett volna pár perc üldögélés. Sajnos Katiék nem tartottak velünk, no de majd legközelebb :) A mekiben végül harmadjára sikerült csak olyan ülőhelyet találni, ahol mindenki kényelmesen elfért, de összehoztuk!

Tekla, Anett, Deszy, Rami, Fummie, Dave, Becky, Petra és én, mint a nyolcadik telepedtünk le az asztalhoz, és pihentünk, meg tömtük magunk egy kis jól megérdemelt hűsítővel. Kipróbáltuk Petrával azt a túró rudis jégkrémes bigyuszt, nekem ízlett. Kábé egy-másfél órán át üldögéltünk ott, és beszélgettünk mindenféléről. Fantasztikus élmény volt, jó kis kötetlen baráti társalgás, ahol a könyveken, filmeken kívül minden szóba került, még a Betty a csúnya lány is, de természetesen a pletykákat sem hagytuk ki, a sírva röhögések is bejátszottak nem egyszer.

meki-kaja

Becky Rea kedden olvasta el a Fogadj el!-t, szerda hajnalra ért a végére, így számára elég friss volt az élmény. A traccsparti egy pontján feltette a kérdéseit, aztán nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy Anett, Petra és Deszy elkezdték mondani, mit utáltak legjobban a Fogadj el!-ben, kinek a haláláért drukkoltak, melyik szereplő idegesítette őket, én meg, a szerző, csak ültem ott és jóízűen nevettem. Eszem ágában sem volt megsértődni, egyszerűen jól esett hallani, hogy érzelmeket gerjesztett az írásom, egy ponton pedig én is beszálltam a savazásba, mert miért ne :)

Körülbelül 18:45-kor vége szakadt a mókának, mert be kellett látnom, nem csak szórakozni, hanem úgymond dolgozni is jöttem. Petrától gyors búcsút vettem, szegénykémnek hosszú volt a nap, hiszen reggel még dolgozott. Egy nagy ölelés után útjára engedtem, úgy örültem, hogy velem tartott és jól érezte magát a könyvmolyok között :) Végül a bolthoz sétáltunk, folytattam a fényképezést, és milyen jól tettem, mert éppen akkor futott be On Sai – avagy Az év írónője :) – így naná, hogy vele is készült egy rakat fotó. (Itt mind megtekinthető). Persze a dumálások is folytatódtak, mert olyan nincs, hogy ha ott van Tekla, Becky Rea, Deszy vagy bárki, aki szereti a könyveket, hogy csend legyen.

bloggerek

19:30-kor viszont már indulnom kellett, mert annyira elfáradtam a nap folyamán, hogy nem akartam éjfélre haza érni. Kábé alig álltam már a lábamon. Így elbúcsúztam mindenkitől, és elbattyogtam a metró felé. Hazafelé szerencsém volt, nem kapott el az eső, sőt, a buszon működött az ülésem fölött a kis lámpa. Általában elemlámpával szoktam olvasni a buszon, de az most otthon maradt. De most mákosként folytattam a Hazudósokat, és mire megérkeztem Balassagyarmatra, pont be is fejeztem. Még a héten írok arról is.

Mindent egybevéve újabb csodálatos nappal ajándékozott meg a sors. Rengeteget nevettem, csodás emberekkel találkoztam (újra), a Könyvmolyképző könyvesboltja pedig egészen elképesztő. Ha van rá lehetőségetek mindenképpen látogassatok el, hiszen a hely fantasztikus, a kínálat pedig pazar. Azt pedig mondtam már, hogy a Fogadj el! is kikerült ma a polcokra? A képért köszönet Deszynek :)

fogadj-el-konyv

2948 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

6 Hozzászólások

  1. Amikor tegnap átvettem a Libriben a könyvedet, én is láttam egy kis kupacban még néhány darabot belőle, egészen elöl ám, a bejáratnál :), de nem annyira szoktam telefonnal fotózni, így nem fotóztam. Viszont ma belekezdek.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here