Könyvkritika: Kemény Zsófi – Én még sosem

2

Már régóta kíváncsi voltam a regényre, hiszen a szerzője Kemény Zsófi, a magyar slam hercegnője. Ráadásul a könyvben is szerepet kapott az itthon is egyre népszerűbb slam, így tudtam, nekem ez kell! Döntő érv volt még a szerző kora. Egy 19 éves lány ír tizenévesekről, kvázi a saját korosztályáról. Tudni akartam miként látja ő, hiszen mondhatni még mindig tini, hiába lett sztárszerző ilyen fiatalon.

A könyvet már rég elolvastam, de mostanáig érleltem magamban, gondolkodtam rajta, néha csak úgy lekaptam a polcról, fellapoztam egy-két helyen, hogy jobban átlássam és megértsem a karakterek cselekedeteit. Már ennyiből sejthetitek, hogy bejött a regény, mert igenis szeretem, ha gondolatokat ébreszt bennem egy mű. Azt sajnos nem mondhatom, hogy tökéletes volt, mert igenis voltak olyan hiányosságai, amikkel nem tudtam mit kezdeni, de…

en-meg-sosem

Le kell írnom a slam hercegnője regényíróként is nagyot alkotott. Az Én még sosem egy fontos regény, ami úgy érzem hiteles korrajzot fest a mai magyar fiatalságról. Nem színezi ki, nem mondja azt, hogy mindenki tökéletes vagy el van cseszve. Egyszerűen csak léteznek a karakterek, sokszor maguk sem tudják miért, mert álmokba menekülnek, vagy még oda sem, mert minek – gondolják őt. Tetszett ez a lenyomat, a mód, ahogy megmutatta a szereplőit. Nem mondom, hogy mindenkivel azonosultam volna, de valahogy átéreztem a helyzetüket. Ez pedig fontos.

Az Én még sosem három tizenéves életét követi nyomon. A kiindulópont egy szilveszteri buli, ahol Eszter belezúg Tomába, az iskolatársába, akire eddig nem is igazán figyelt fel. Toma legjobb barátja, Ágó is ott vadul, a srác legfőbb szórakozása az, hogyan ugrassza egymásnak az embereket, és miként próbáljon mást is olyan nyomorúságossá tenni, ahogy ő érzi magát. Toma és Eszter bimbózó szerelme pont jó alapanyag a “szórakozásra”.

A kedvenc karakterem természetesen Ágó lett. Az elején még csak fintorogtam, hogy mit is akar szerencsétlen, de aztán ahogy egyre inkább megismertem a srácot, kiderült, milyen az élete, úgy értettem meg egyre inkább a cselekedeteit. Toma és Eszter kapcsolata pedig hozta az elvárt cukit, ami kellett, mert Tománál és leginkább Ágónál sokszor jelentkezett a sötét, depresszív jelleg, amit jól ellensúlyozott a szerelmi szál.

A regény három nézőpontban lett megírva, ami nagy kihívás, és úgy érzem nem sikerült mindenütt venni az akadályt. Ami viszont nagyon zavart, a formázás. Nem tudom kinek az ötlete volt, de az, hogy az egyik karakter dőlt, a másik erős, a harmadik pedig sima betűvel jelent meg a lapokon, nagyon megnehezítette számomra a befogadást. Egyszerűen gyötrelem volt olvasni, az eltérő formák és stílusok miatt sokszor csak pislogtam. Annyival egyszerűbb lett volna odaírni a fejezetek elé, hogy kinek a nézőpontjában járunk…

A képen Kemény Zsófi, a kötet szerzője

A képen Kemény Zsófi, a kötet szerzője

Ami még nehezítette számomra a dolgot, hogy sokszor nem tudtam a dialógusoknál, hogy ki beszél éppen. A jó öreg “mondta XY” szinte alig szerepelt a könyvben… Persze, az se jó, ha túlzásba viszi valaki, hiszen a szövegkörnyezetből ki kell derülnie, ki beszél éppen, de vannak helyzetek, amikor egyszerűen kell a “szólt XY” rész. Egyrészt ezzel átadhatunk egy érzést, mélyíthetjük a karaktert “szólt XY elpirulva“, másfelől amikor sok sor fut egymás alatt, és már nem tudom ki mondott mit, az gázos, mert teljesen más színezetet kap a jelenet (és sokszor a karakter is), ha azt a bizonyos mondatot ő mondta. Szóval, ezt nagyon sajnálom.

Értékelés: 7/10

A hibáitól eltekintve ez egy fontos regény, ami megfelelő lenyomatot ad a fiatalokról. A sztori érdekes volt, a végén a csattanó nagyon tetszett, ahogy annak is örültem, hogy elgondolkodtatott a mű és sok újdonságot meg is mutatott. Egy ilyen Slam-estre például mindenképpen el akarok majd menni!

Kinek ajánlom elolvasásra? Elsősorban fiataloknak, hiszen ez tényleg az adott korosztályról szól.

5104 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
Share.



2 hozzászólás

  1. Tisztelt Kritikus!
    Én még csak az első száz oldalt olvastam el, de ez alapján sem tudok egyetérteni a véleményével. Habár ez nem elegendő egy következetes vélemény kialakításához, de nem hiszem hogy a továbbiakban lenne olyan fordulópont ami megmagyarázhatná Ágó (vagy a többiek) tetteit.
    A könyvben szereplő karakterek nagyon erős sztereotípiák, egyáltalán nem tükrözik a “mai ifjúságot”.Tisztában vagyok vele, hogy létezik a társadalomnak ilyen rétege de ez határozottan a kisebbség. Megértem a szereplők valós problémáit, viszont ezt nem tartom indoknak például arra, hogy a legjobb barátod szívét manipulálva összetörd saját szórakoztatásodra. Márpedig Ágó szerintem az elején ezzel próbálkozott. Hosszú ötletelésem során arra jutottam, hogy vagy ok nélküli gyűlöletes gonoszsággal fordul az embertársai felé vagy egyszerűen többet érez barátságnál Toma iránt.
    Többek közt Eszter karakterével sem tudtam azonosulni, mivel reakciói érthetetlenek, intenzív érzelmei túl gyorsan változnak. Gondolatmenetei olykor túlságosan eltérnek a tárgytól és ezáltal irrelevánsak.
    Toma aktívan mély. Ez a megismert tulajdonságainak szinte egészét teszi ki, mert ezenkívül csak azt tudtuk meg, hogy mindenhez passzívan áll hozzá a depressziója miatt.
    Összességében a könyv nyelvezete erőltetetten hat, a káromkodások nem érzelmeik kifejezésére szolgálnak hanem csak a társadalmi réteg illusztrálására, méghozzá rengetegszer és erőltetetten. A szóhasználatában pedig olyan szlengre utaló kitalált szavakat találhatunk melyek irritálóak.
    A be nem fejezett gondolatmenetek hátráltatják és nehezítik a cselekmény kibontakozását és megértését, akárcsak a teljes mértékben felesleges mellékszálak.
    A kritika tagolásra vonatkozó részével teljesen egyetértek, viszont fel szeretném hívni a figyelmét arra, hogy ez nem a mai ifjúság!
    Köszönöm, hogy meghallgatta a véleményem.

    Ui: egy korbéli

    • Kedves Anna, köszönöm, hogy megírtad a véleményed. Érdemes tovább olvasni a könyvet, úgy kiderül még pár dolog például Toma és Ágó kapcsolatáról, a tetteik ok-okozati függőségéről :)

Leave A Reply