Főoldal Oldal Blog Élménybeszámoló a regényem könyvbemutatójáról

Élménybeszámoló a regényem könyvbemutatójáról

20
Oszd meg!

Tegnap sor került a Fogadj el! című regényem várva-várt könyvbemutatójára. Imádtam találkozni azokkal az ismerősökkel, akikkel eddig “csak” Facebookon beszélgettem. Persze, nem tagadom, remek érzés volt a megfogni a könyvemet. Amikor először megláttam az asztalra kirakva, meg is álltam egy pillanatra, gyönyörködtem benne, aztán bizony mentem tovább, mert természetesen késve érkeztem. El is mesélem miért, és hogy milyen volt a szombatom!

Most még vidéken lakom, úgyhogy korán reggel keltem, és már fél tízkor a metróhoz rohantam, hogy még tízre a Corvin negyedbe érjek, ahol egy baráttal találkoztam. Vele átbeszélgettük az egész délelőttöt, utána egy órára egy másik baráti találkozóra siettem. Petra, a legjobb barátom volt az, aki rendületlenül várt a Blaha Lujza téri villamosmegállóban. Aznap másodszor is sikerült késnem, pedig alapvetően nem vagyok egy késős típus. Úgy tűnik elszoktam a fővárostól, és rosszul saccolom meg a közlekedést. (Persze lehet, hogy csak ezzel takarózom :)).

Szóval, Petra a Blaha Lujza téren dekkolt, amint odaértem két ölelés közben szidott is, mert várnia kellett, azt meg utál, én meg röhögtem, tíz perc nem a világ. Elmentünk ünnepelni a nagy nap örömére, de csak szolídan, mert hosszú még a nap. Beültünk a Pizza Kingbe, megebédeltünk. Ezt követte egy kis séta, benéztünk a Skálába is, hátha találunk valamilyen menő sálat, de egy sem volt, ami különösen megfogott volna. Könyvesboltokban is csatangoltunk, szóval elvoltunk. Négy órakor kaptunk a fejünkhöz, hogy lassan idő van, induljunk. Kábé fél órával később a villamoson voltunk, és persze rossz helyen szálltunk le, rossz oldalon fordultunk be, de aztán csak odataláltunk a Trafóhoz. Nem tagadom, akkorra már elég ideges és izgatott lettem, pedig aznap igyekeztem az izgulást a minimális szintre csökkenteni.

Belépvén a Trafóba máris elkövettem egy meglehetősen gáz dolgot: ott álldogált szegény Laci a bejáratnál, ismerős volt valahonnan, láttam is, hogy néz, de csak nem tudtam összerakni, így kicsit zavartabban ugyan, de mentünk tovább. A bemutató a Trafó pince részén volt, ahol kellemes félhomály fogadott. A könyvem tényleg gyönyörű, Livi csodálatos munkát végzett a borítóval, ezer köszönet neki érte. Szerencsére egyből megrohantak az ismerősök.

Készült velem a héten három interjú is, ha szeretnéd, olvasd el bátran. Lapozz Velem + Művészet nyelve + Aranymosás Irodalmi Magazin

Eljött két volt újságírós osztálytársam, őket ölelgettem végig, beszélgettünk egy kicsit. Utána érkezett meg Brigi, egy nagyon régi ismerősöm, akit már pár éve nem láttam. Olyan zavarban voltam az egész helyzettől (mindenkinél ott volt a könyvem, de én még bele se lapoztam), hogy szegény Brigit LeDeszyztem, pedig még kérdezte is, hogy “Biztos én vagyok Deszy“, én meg vígan bólogattam. Aztán szegényke leült a székre, én pedig néztem, és aztán leesett, nem győztem elnézést kérni. Még a bemutató előtt odajött Kae és Lora Arkanian, hogy dedikáljam a könyvüket, aztán nagy meglepetésemre egy Szidi nevű kedves lány is, úgyhogy a megérkezésemet követő pár percben már kisiskolás írással firkáltam oda a nevemet. Később szólt Varga Bea, hogy dedikálás bemutató után, úgyhogy abbahagytuk a rendbontást :)

Ekkor érkezett meg Róbert Katalin, akinek szintén nagyon megörültem. Kicsit még beszélgettünk, és valahogy elkezdtem nyugodtabb lenni. Eljött a nagy pillanat, ki kellett ülni a Meiszner Krisztina és Marco Caldera társaságában, és kezdetét vette a bemutató. Zavarban voltam, a sok ismerőssel és még több ismeretlennel, meg hát eleve kiülni annyi ember elé. Ráadásul ahogy kínomban fészkelődtem az elém kiállított könyv is ledőlt, szóval elfogadtam Petrától egy “Nyugi van, nincs gond” pillantást, aztán már tényleg igyekeztem nyugodt lenni. Újra szétnéztem, észrevettem a blogturnés csajokat is egy kupacban, a hátsó szekcióban Danit, a Just a Boy in Motion szerkesztőjét, elöl a volt osztálytársakat, oldalt a drukkoló szerzőtársakat, szóval azt hiszem már csak a zavar maradt, de ez ilyenkor talán természetes.

DSC_2539

Varga Bea rutinos kérdező, én viszont nem vagyok elég rutinos válaszoló, éppen emiatt gyakran őőő-ztem, de igyekeztem a végére levetkőzni, mert nem túl szimpatikus dolog :D A kérdések közt szerepelt, hogy miért választottam írói álnevet (a Rácz Tibor már foglalt, anyu vezetékneve a Stefán), miért döntöttem ilyen kemény téma mellett (Amanda Todd inspirálta). Szóba került a Media Addict is, ami nagyon zavarba hozott, akárcsak az írói módszereimet firtató kérdés. Mindenesetre végig vigyorogtam az egész beszélgetést. Szerencsére a felolvasást is megúsztam. Délután gyakoroltam a részletemet, mást se hallottam Petrától, csak “lassabban, ne hadarj, olvass érthetőbben“. Meiszner Krisztina viszont annyira profin olvasta fel a saját részletét, hogy Marco Calderával hamar arra az elhatározásra jutottunk, hogy Krisztina szájából még egy banki levél is izgalmas olvasmánynak hangzana, úgyhogy ő olvasott fel helyettünk. Innen is köszönet érte!

A bemutató után jött a hivatalos dedikálás. Azt hittem ott ülök majd egyedül, mert már a bemutató előtt aláírtam pár embernek, de szerencsére nem így történt. Jöttek jó sokan, én pedig igyekeztem ám szépen írni, de olyan zavarban voltam. Egy ízben a dátum helyett véletlenül majdnem  születési dátumot jegyeztem fel, de a legcikibb, amit szegény Toffy könyvével műveltem. Ő is blogturné tag, úgy örültem, hogy végre megismerhetem, hogy keményen bénázva Sok szeretettel Foffy-nak-ot írtam. Később megkérdeztem tőle, hogy most sumákoljam-e el a Foffyt, vagy szóljak róla. Nevetve jegyezte meg, észrevette, és nem haragszik. Azért bocsi Foffy Toffy! Odajött még hozzám Tira is, aki olyan sokat segített nekem, hogy a Túl szép című kéziratomat kijavítsuk, de nem köszönöm meg neki, mert már csak egyszer szabad megköszönni, azt pedig jelentős pillanatra tartogatom :) Danival is váltottam pár szót, Lacitól elnézést kértem, amiért csak úgy elsétáltam mellette.

Szerencsés vagyok, hiszen máris több értékelés megjelent a Fogadj el!-ről. Itt elolvashatod őket: Nem harap a… blog + Deszy könyvajánlója + Kelly & Lupi olvas + Zakkant olvas + Value Magazin.

A nap egyik legnagyobb benyomását a volt osztálytársamtól, Bálinttól kaptam. Vele olvashattatok az oldalon is interjút, ő “a keresztény rocker“, aki ugyan elfogadó, de az elfogadásnak is vannak szintjei. Az Aranymosás oldalon beleolvasott a nyers, kezdetleges verzióba, és ott elcsípte, hogyan csábítja el a szemét kis dumáival Áron Dávidot. Amikor megjegyezte nekem, hogy ezt ő is pont így csinálná egy lánnyal, és ez így mennyire természetes, és emberi, nagyot dobbant a szívem. Pláne amikor mondta, hogy biztos elfogja olvasni. Ahogy a bemutatón is elmondtam, pont azért alkotok, hogy az elfogadást segítsem, és ha már egy embernél sikerült valamit elérnem, akkor jó úton járok.

A dedikálás után volt még egy kis beszélgetés, például Anettel, a Zakkant olvas bloggerével, és Deszyvel is váltottunk pár szót. Vele sajnos tényleg csak párat, mert ő moderálta On Sait, és ezerfelé rohant. A kiadótól megkaptam a két saját tiszteletpéldányom a regényből, és azért vettem is, Áginak holnap postázom is Szlovákiába. Siettem, mert ment a buszom, így nem tudtam ottmaradni On Sai bemutatóján sem. Már éppen kiléptem az ajtón, amikor eszembe jutott, hogy “hé, vannak előrendelőim is“. Azok a vidéken lakó olvasók, akiknek megígértem a dedikálást, és a kiadó postázza a könyveiket. Úgyhogy visszamentem, aláírtam őket, aztán szépen-lassan lekéstem a buszt. Mákom volt, volt még egy nagyon késő este, 21:50-kor, szóval nem ragadtam fenn a fővárosban. Róbert Katival és Petrával beültünk a közeli romkocsmába, ittam finom fehércsokis forrócsokit gyümölcs darabokkal, beszélgettünk jó sokat. Egy újabb késést már nem engedhettem meg magamnak, úgyhogy fájó szívvel, de kilenckor szedelőzködtünk, és elindultam haza. A buszon Whitney Houston Greatest Hits-et hallgattam, és mikor Balassagyarmaton leszálltam a járműről, meglepetésemre pont a One Moment in Time szólt a fülemben, úgyhogy eléggé győztesnek éreztem magam :)

Mindent egybevetve a szombaton fantasztikus volt. Csodás volt találkozni az ismerősökkel, a bemutatót is meglepően jól viseltem, azt hittem sokkal inkább zavarban leszek. Mindenki nagyon kedvesen fogadott, és ennek a kicsi szívem külön örült. A saját könyvemet a kezembe fogni mennyei érzés, egyszerűen nem tudnám semmihez sem hasonlítani. Mikor random kinyitottam a regényt, és beleolvastam, eszembe jutott, hogy született meg az adott jelenet, éppen mit beszéltünk róla a szerkesztőmmel, Zakály Vikivel, akkor még online. Most pedig már itt van papíron. A kezemben. Csodálatos.

Az, hogy a szombat egyáltalán létrejöhetett, a Ti segítségetek nélkül nem mehetett volna. Ha pedig valaki szeretne karácsonyra Fogadj el!-t adni, vagy kapni, annak persze nagyon örülnék :) A Könyvfesztiválon és/vagy a Könyvhéten dedikálok is ám annak, aki szeretné. És most, hogy megjelent a regény, teljesítem egy régi kérésetek is. Megosztok magamról egy fotót, afféle második coming out-ként, hogy lássátok, távolról sem vagyok tökéletes, de hát, (Matt Lanteren kívül) ki az?  Meg amúgy is, Selena Gomez már megmondta: “I wouldn’t wanna be anybody else, yeah“. Szóval, ez vagyok én, és köszönöm, hogy itt vagytok! Holnaptól visszatér ám a régi menetrend, jövök a frissítésekkel.

DSC_2535

Oké, nem trollkodom! Bár ezen a fotón hihetetlenül ostoba fejet vágok, csak szólok :)

DSC_2567

2286 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

20 Hozzászólások

  1. Annyira, de annyira sajnálom, hogy nem lehettem ott és én hülye még csak nem is kértem példányt, de mindegy tudom ez még csak a kezdet és még ezer dedikálásod lesz!! És jó végre egy arcot kapcsolni az írásokhoz!! :)

  2. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni, de ha törik, ha szakad, a könyvet beszerzem és remélem, egyszer egy személyes találkozóra alkalommal dedikálod is majd nekem. :)
    Öszintén gratulálok, Tibia! ;) a következö. Bemutatón ott leszek!!

  3. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam részt venni a bemutatón. A könyv már megrendelési fázisban van nálam. Gratulálok a szombathoz! Remélem, még sok jó olvasmánnyal fogsz minket ellátni!

  4. Gratulálok a könyvbemutatóhoz és a megjelenéshez, sajnos nem tudtam elmenni, de már megrendeltem a könyvet, remélem hamarosan megérkezik! :)

  5. No, hát először is, nagyon szívesen :)
    Másodszor: igazából én sokszor hallottam már, hogy a melegek az elfogadásért és a toleranciáért küzdenek, de amit láttam, az ennek sokszor a szöges ellentéte volt. Kicsit úgy jártam, mint te a kereszténységgel… nagyon álszent tapasztalataim voltak.
    No, de nálad tényleg azt látom, amiről írsz, és ez a nyitott hozzáállásod nekem is segített, hiszen ha egy ilyen ember van, kell legyen több is.
    Egyébként az, hogy én így csinálnám (már ha lennék akkora tetű, hogy így visszaéljek egy lány szerelmével) egy dolog. De hogy még inkább megerősítsem, hogy amit írtál, az nagyon természetes is ember: velem már csinált is ilyet lány, éltek már vissza az érzéseimmel, még évekkel ezelőtt. Szóval maximálisan együtt tudok érezni egy meleg karakterrel is akár, és ez tényleg arra sarkall, hogy elolvassam ezt a regényt.

    Továbbra sem vagyok az LMBT mozgalom lelkes (hetero) aktivistája, de ez a regény egyelőre nagyon szimpatikus. Mikor is lesz az a fent említett könyv vásár? :)

    • Ezek után nagyon kíváncsian várom majd a véleményed :) A Könyvfeszt április végén, a Könyhét június elején szokott lenni :)

  6. Gratulálok a könyvbemutatóhoz, rettenetesen sajnálom, hogy nem tudtam elmenni, de az előrendeléses-dedikálós akciónak hála, az én könyvem is dedikálva lesz. :) Ha pedig Debrecenbe is eljössz egyszer, mindenképpen szólj. :)

    • Hát ez elvileg úgy működik, ha szóltok a könyvtárnak, hogy szeretnétek, ha mennék, akkor a könyvtár meghív. Szóval, rajtatok múlik :)

  7. Szia Tibi. Örülök, hogy jól sikerült a könyvbemutató, és jó végre képet látni rólad. :) Szívesen mentem volna én is, de pont tegnap volt húgom szalagavatója, így a készülődéssel, jövés menéssel telt az egész nap. Remélem azért lesz még alkalmam összefutni veled, és dedikáltatni a könyvet (amit bár még nem szereztem be, de tervben van). :)

  8. A Librin előrendelhető a könyved. :) Mivel leginkább ott szoktam könyvet beszerezni, így már biztos, hogy ott lesz a polcomon hamarosan. Igaz, még nem karácsonyra, de ha azokkal a könyvekkel végzek, ez lesz a következő :)

  9. Függetlenül, hogy nem ismertél fel először, jó volt látni kicsit szombaton, sajnos csak pár percre tudtam beugrani. Jövő héttől szabi, majd akkor elolvasom a könyvet, addig sajnos pihen, mert sok a munka. Majd valamikor FB-n dumcsizzunk :)

  10. Szia Tibi!

    Nagyon örülök, hogy jól sikerült a könyvbemutatód, habár nem tudtam ott lenni, azért a gondolataim ott jártak. Köszönöm szépen, hogy megosztottál magadról képeket, olyan jóleső érzés látni Téged:)
    Csak így tovább Tibi, biztos vagyok benne, hogy el fogod érni a céljaidat, olyan tehetséges vagy:)

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here