Könyvkritika: Jenny Han – Nincs nélküled nyár

3

nincs-nyar-nelkuledNagyon vártam már a Nyár, amikor megszépültem folytatását, és végre, meg is érkezett. Nagyon kedves a szívemnek ez a sorozat, imádom Jenny Han stílusát és történetmesélését, éppen ezért vetettem rá magam nagy örömmel a Nincs nyár nélküledre. Szerencsére abszolút nem csalódtam, sőt, nekem ez még az első kötetnél is jobban tetszett, holott ott nagyon nagy meglepetés volt a rész végén, hogy kiderült, Susannah Rákos. A folytatásban pedig tényleg mindent megkaptam, amit vártam, sőt, talán attól többet is. Bárcsak milyen ilyen folytatás ennyire átgondolt, szerethető és zseniális lenne, mint a Nyár-trilógia esetében.

A történet: Belly élete minden nyarán Cousins Beachen töltötte. De Susannah halott, a hiányát pedig minden szerettének nehéz feldolgoznia. Belly különösen sokat szenved a gyásztól, és a szakítástól is, hiszen a Conraddal való rövid kapcsolata gyászos véget ért. A lányt Taylor barátnője próbálja felállítani a holtpontról, bulikba cipeli, de Belly még mindig szomorú. Ez a nyár már nem olyan, mint a többi, amiket annyira szeretett. Amikor beállít hozzá Jeremiah, hogy segítsen megtalálnia az eltűnt bátyját, Belly gondolkodás nélkül a segítségére siet.

Ahogy én elképzeltem: Belly | A fotón: Shailene Woodley

Ahogy én elképzeltem: Belly | A fotón: Shailene Woodley

Az emberi karakterek: Imádok olyan karakterekről olvasni, akik annyira emberiek, mint itt. Sok regényben találkozom eltúlzott karakterábrázolással, amikor túlontúl tökéletesek és nincs bennük semmi hiba. Valahogy eltűnnek emberiek lenni. De itt erről szó sincs. Az összes karakter esendő, mindenki tesz nagyon ostoba és hülye dolgokat, ez alól pedig a hősnőnk, Belly sem kivétel. A srácokban is megvan ugyanez, Conradot kifejezetten komplex és jól felépített karakternek éreztem. Annyira hiányoztak már ezek a szerethető, néhol ostoba, de minden percben emberi karakterek.

A szerelmi háromszög: A meglétét már az első részben sejteni lehetett, de most vált igazán egyértelművé. Érdekes a dinamika Jeremiah – Belly – Conrad között, és ami a legjobb, hogy igazából mindkét srácnak lehet drukkolni. Ami engem illet, megmaradtam Conrad pártján, de azért valahol látom, hogy Jere mennyivel jobban passzolna Bellyhez. És így, hogy Jere kapott néhány fejezetet, amit végig narrált, sokkal kedvelhetőbbé vált ő is a szememben. Jó volt megismerni az ő lelki világát is egy kicsit. Annak is örülök, hogy az írónő esélyt adott Jere-nek is, most már tényleg lehet izgulni, hogy kivel jön össze a lány a harmadik kötetben. Igazából nem bánnám, ha Jere lenne a befutó, de a most még valahogy Conradnak drukkolok.

A gyász: A regény ezt a kemény témát is érintette. Szerettem, ahogy a karakterek a gyászról, az elmúlásról, a halál fájdalmának a feldolgozásáról értekeztek. Elmaradtak a nagy monológok, nem maradt más, csak a színtiszta, emberi érzelmek. Maximálisan át tudtam érezni a karakterek helyzetét, a tovább élés nehézségét. Mert ez a nehéz, tovább élni, miközben a szerettünk már halott, és minden pillanatban érezni a hiányát. Örültem nagyon, hogy Jenny Han ezt a részét is ennyire éretten kezelte.

nincs-nyal-nelkuled-jeremiah

Ahogy én elképzeltem: Jeremiah | A fotón: Josh Hutcherson

Értékelés: 10/10
Csodálatos élmény ez a könyv. Megnevettetett, pár helyen majdnem megríkatott. Az írónő végig magabiztosan a kezében tartva a gyeplőt, gyönyörűen felépített dramaturgiai ívet alkotott, emberi és esendő karakterekkel, akiket minden hibájuk ellenére nem lehet nem kedvelni. Csodás élmény volt a Nincs nélküled nyár. Remélem legkésőbb a Könyvhétre érkezik a trilógia lezáró kötete.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! Kivétel nélkül. Nincs kikötés, hogy “csak azok, akik szeretik a Young Adult műfajt“. Nem, ezt a regényt olvassa el mindenki bátran, hiszen kortól és nemtől függetlenül megtalál(hat)ja benne az értéket.

Jenny Han – Nincs nyár nélküled – Blogturné

6227 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Share.



3 hozzászólás

Leave A Reply