Könyvkritika: Richelle Mead – A végső áldozat

0

a-vegso-aldozat-vampirakademiaKicsit félve kezdtem neki a Vámpírakadémia utolsó kötetének. Leginkább azért, mert tudtam, hogy itt a vége. Annyira a szívemhez nőttek a karakterek, és az egész világ, amelyben a könyvek játszódnak, hogy egyszerűen nem akartam elbúcsúzni tőle. Egy részem végig azt kiáltotta, “olvass lassabban, mert itt a vége, és aztán nincs tovább“. Mégis, képtelen voltam, és akárcsak az előzőeket, ezt is egyetlen nap alatt kivégeztem. És pokoli jó volt. Az ötödik kötet minőségét simán hozta, és talán még attól is több WTF momentumot tartogatott a lezárás. Sőt, még egy olyan dolgot is jól kivitelezett, amit már láttam előre a legutóbb, és magamban izgultam, nehogy bekövetkezzen. Végül megtörtént, és tetszett. De nagyon. Viszont, tényleg szomorú vagyok, hogy véget ért a Vámpírakadémia. Igaz, van egy spin-off könyvsorozat, Vérvonalak címmel, de abból csak az első kötetet adta ki az Agave, és többet nem is fog, úgyhogy bele sem kezdek. Így tényleg elbúcsúztam Mead világától. Pedig én még úgy maradnék.

vampir-akademia

Mielőtt letargiába esnék, hogy itt a vég, spoileresen elmondom a véleményem az utolsó, a hatodik kötetről. Ismétlem,  itt a Spoiler-Zóna , óvatosan olvassatok tovább. Tehát, a nagy finálé. Igazából valami hasonlóra számítottam. Mármint, a két cél már az elejétől kezdve világos volt: Rose megkapja Dimitrijt, Lissa pedig királynő lett. Miután mindkettőt úgymond elfogadtam, elkezdhettem élvezni az utat, amíg eljutunk odáig. És a fenébe is, hát az csuda jó volt! Lissa karakterfejlődése pedig bámulatos. Már az előző kötetben elkezdődött, azóta lett igazán szerethető a csaj, amit pedig a Végső áldozatban leművelt, hát az frenetikus volt. A három próbát ahogy kiállta, az előtt le a kalappal. Sokkal erősebb ez a lány, mint amilyennek tűnik, és bizony kellettek hozzá a kötetek, hogy eljussunk eddig a pontig. Az első négy részben végig úgy éreztem, hogy Lissa nem túl erős, és Rose annyival érdekesebb, de mostanság már vártam, hogy mikor nézünk be ismét Lissa fejében, és vajon mi történik vele. És amit láttam, az tök izgalmas volt. Szuper, hogy ennyire erős és határozott nő vált belőle. A királynőség pedig, kicsit úgy voltam vele az előző kötetben, hogy azért ezt mégse lépjük már meg, de látva, hogy mennyire felnőtt a feladathoz, most már úgy vagyok vele, hogy jó döntés volt. Ő kell a mora trónra, hogy sikeresen leküzdhessék a strigákat. Egyszerűen ő a legmegfelelőbb a pozícióra.

Azért Rose is bejött, ebben a kötetben is nagyon szerettem róla olvasni :) A menekülése a börtönből tök izgalmas volt, ahogy az is, miként jött újra össze Dimitrijjel. A szerelmi háromszögeket általában nem csípem, de itt nagyon bejött a dolog, és talán azért is, mert Rose boldog lehetett volna Adriannel is. A rész végén bejátszott monológ arról, hogy miért Dimitrij számára az igazi mind reális volt, ahogy az “Adriant szapuló részek” is, de emellett el kell ismerni a srác érdemeit. Amiből jó sok volt. Akárhogy is, Dimitrij és Rose egymásnak valók, a romantikus jeleneteik pedig annyira meghatóra és szerethetőre sikeredtek, öröm volt olvasni őket. Megérdemelték már mindketten a boldogságot. A menekülés, és az, ahogyan keresték Lissa húgát pedig még jobbá tette az egészet. Izgalmas és feszült volt az utazás, tele WTF momentumokkal, mint például Victor megölése. Utóbbin nagyon meglepődtem, és meg is sajnáltam Rose-t, de Mead tehetségét hirdeti, hogy végül milyen jól “hozta ki” belőle a karaktert, és sikerült ezt is beleépíteni a Rose-Dimitrij szálba. Nem semmi ez a Mead, azt el kell ismerni.

IMG_0086.CR2

A rejtélyek különösen tetszettek. Mondjuk, annyiból nekem kevésbé volt izgalmas, hogy már előre tudtam ki Lissa testvére, mert elcsíptem egy spoilert a wikipédián, de maga az utazás amíg kiderül a dolog, tényleg bejött. Tatiana gyilkosának a személyén viszont nagyot néztem. Nem is igazán örülök, hogy Tása volt az, szegény Christiannak már így is bitang nehéz dolga van a szülei miatt, hát még a nővel is “ki kell szúrni“, aki felnevelte? Így jobban odacsapott az egész, és valamelyest izgalmasabb is volt, de mégis, sajnálom a döntést. Az utolsó oldalak emiatt viszont roppantul izgalmasak voltak, különösen amikor mindenki megérkezett az udvarba, és elkezdődött a szó szerinti finálé, aminek a lövés része volt talán a legjobb. A kötelék megszakadásán viszont meglepődtem, remélem Lissa megoldja majd egyedül is a lélek nehéz dolgait. Bár folytatódna még egyszer a Vámpírakadémia. Annyira fog hiányozni!

Értékelés: 10/10
Maximális pontszámmal kell ezt is értékelnem, hiszen annyira zseniális volt a lezárás. Viszont, hiába sorozatzáró, még így is tele vagyok kérdésekkel. Mert bár lezárta ugyan, mégis, egy csomó karakter sorsa nyitott maradt. Nos, erre van a Vérvonalak, amiből ugye itthon csak egy kötet van. De erős leszek, és azt nem olvasom el, mert a falat kaparnám a többiért, ami nem fog jönni :(

3900 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Share.



Leave A Reply