Főoldal Oldal Blog Budapest Pride: Ami inkább árt, mint használ

Budapest Pride: Ami inkább árt, mint használ

42
Oszd meg!

Minden júniusban megkapom a kérdést: mit gondolok a Budapest Pride-ról? Felvonulok én is? Ezt a bejegyzést elsősorban azért írom meg, hogy eltehessem az utókornak. Egyszerűbb lesz egy linket megadni arról, mit gondolok, mint folyton elmondani ugyanazt, csak rövidebben.

Akik rendszeresen olvassák a blogot, azok előtt nem titok, hogy én is azon közösségbe tartozom, akinek a jogaiért vonulnak fel minden évben. Nekem ezzel nincs problémám, sőt, igazából sosem volt. Számomra ez a természetes, a környezetem pedig elfogad olyannak, amilyen vagyok. Mégsem szeretem a Június elejei időszakot. Ilyenkor minden a Pride-ról és a melegekről szól. Sokszor még nekem is sok. Nem kerülöm tovább a forró kását, leírom feketén-fehéren: nem értek egyet a Pride-dal. A módszerrel. Emiatt nem is vonulok fel.

pride-02

Maga a cél, miszerint küzdenünk kell az egyenlőségért, és az egyenlő jogokért egy olyan eszme, amiben én is hiszek. Amiért a magam szerény eszközeivel teszek is. Viszont a Pride, mint “eszköz”, úgy érzem nem megfelelő.. Nem az lenne a lényeg, hogy a társadalom azt lássa, „mi” is ugyanolyanok vagyunk, mint mindenki más? Azzal, ha egy napra „megbénítjuk” a fővárost és előtte egy héten a csapból is „mi” folyunk, pont az ellenkezőjét érjük el.

A Pride-nak van egy olyan hátsó üzenete is, hogy legyünk büszkék, és vállaljuk fel önmagunkat. Önmagában ez is szép üzenet. De… miért legyek büszke arra, hogy meleg vagyok? Számomra ez természetes állapot, a heteró sem büszke az identitására. Akkor én miért legyek az? Persze, tudom, ezzel kifordítom azt a logikát, amiről a „meleg büszkeség” eszménye szól, de… igazából nem érdekel. Nem leszek büszke arra, ami számomra természetes. Ennyi erővel amiatt is felvonulhatnék, mert van két szemem és egy orrom.

A leginkább a Pride-ban azt nem csípem, hogy ilyenkor valahogy sokkal rosszabb melegnek lennem. Egy kalap alá vesznek azokkal, akik felvonulnak, ennek pedig nem örülök. Nem mintha a felvonulók rosszat tennének. Ha így gondolnám, nem közöltem volna le az oldalon Dani és Zsanie élménybeszámolóját. Csak egyszerűen én nem értek egyet a felvonulással. Meg azt sem szeretem, hogy ilyenkor a csapból is “mi” folyunk. Az egyenlő jogokat és az elfogadást más módszerekkel kellene elérni. Példamutatással, személyes tapasztalatokkal. Ez az, ami jobban hat az emberekre, pláne a magyarokra.

pride-01

(A kép forrása a Hielth Calling weboldal. Nem engem ábrázol a fotó :))

Hadd meséljek el egy történetet. A szemben lakó szomszédunk egy idős néni volt. Néha segítettem neki felvinni a boltban vásárolt cuccát, és elbeszélgettem vele a postaládánál. A másik szomszédlány megkérdezte, miért beszélgetek azzal a homofób banyával. Erre azt kérdeztem, miért ne. Nem a szexuális orientációmról volt szó, hanem az időjárásról, a kenyér áráról és arról a remek receptről, amit megosztott velem és így csináltam isteni pörköltet. Egyik nap ez a néni meglátott engem az ajtó előtt egy eléggé félreértelmezhetetlen helyzetben. (Ismeritek ezt, amikor elbúcsúzol a lakásban, de az ajtónál jár még az a két puszi:)) Legközelebb két nappal később találkoztam a nénivel, szokás szerint cipelte fel a piacról a cuccait. Nem köszöntem, csak kivettem a kezéből a szatyrot, előtte felértem, leraktam az ajtaja elé, és be akartam menni az albérletembe. Nem akartam beszélgetni vele. Úgy voltam vele, neki kellemetlen lenne a dolog, mégiscsak öreg, az idősek meg nem változnak. Mire felért a lépcsőn még idejében elkapott, és akkor először behívott magához. Csinált nekem meleg kakaót (isteni volt), és mesélt magáról, a gyerekkoráról, az életéről. Pár hónappal később el kellett költöznie, de mielőtt elment volna, addig nem tágított, míg el nem fogadtam a mikrohullámú sütőjét (nekem akkoriban nem volt). Azóta is szeretettel gondolok rá. Remélem, hogy ő is én rám.

Szóval, én száz százalékig abban hiszek, hogy a személyes példával lehet a legjobban elérni a változást. Azzal, ha a heteroszexuálisok azt látják, mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint ők. Nem pedofilok, nem szexőrültek, nem betegek. Ezeket pedig akkor fogják tapasztalni, ha megmutatjuk nekik. És ezt nem azzal kellene, hogy a rendőrök kíséretével, hőbörgők bekiabálásával felvonulunk, és büszkén hirdetjük azt, ami természetes. Én ezt gondolom. Persze lehet, hogy egyszer el kellene mennem egy Pride-ra, hogy jobban lássam mi folyik itt. Ki tudja, talán el fogok. De az nem most lesz. Mert nálunk a Felvonulás nem azt jelenti, mint külföldön. Itthon inkább csak árt. Méghozzá nagyon.

3859 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

42 Hozzászólások

  1. Annyira örülök annak, h ezt írtad. Mmmint igazából annak, h ugyanazt gondolod, amit én. Mert én mindig azt szoktam mondani, hogy értem én, h vki meleg, nincs is azzal semmi baj, de én se vonulok fel azért, mert barna hajam van, vagy két kezem. És jó érzés tudni, hogy vannak akik még így gondolják, h nem attól lesznek egyenlőek, hogy azt hangoztatják orrba-szájba, hogy ők mennyire mások, mint az átlag. (:

    • Ilyen fájdalmasan buta dolgot hogyan lehet írni? Igen, tüntess azért, mert barna a hajad, végül is ezért nyilván olyan helyzetbe kerülsz, mint ha valaki meleg: a társadalom nem fogad el egyenlő embernek, nincsenek olyan jogaid, mint a heteroszexuálisoknak, nem házasodhatsz össze azzal, akit szeretsz – és ez tényleg csak a jéghegy csúcsa. Annyira kétségbeejtő és kiábrándító ilyet olvasni.. hogy tudsz ilyen bagatell példát felhozni? Abszolút fogalmad sincs, hogy milyen lehet így élni – vagy ha mégis, akkor pedig tényleg teljesen nem értem, hogy hogy vagy képes ilyeneket írni. A tegnapi felvonulás mellesleg csodálatos volt, mindenkinek őszintén kívánom, hogy egyszer legyen része ilyen élményben. Ott voltam sok ezer másik emberrel, de ami a legfontosabb, a barátaimmal, akik támogattak, és elmondhatatlanul _büszke_ és boldog voltam.
      Mindegy, azt hiszem sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha nem olvasnék kommenteket olyan cikkek alatt, amivel semmilyen közösséget nem tudok vállalni, mert csak csalódni fogok.
      *bocsánat a kiborulásért*

      • Rossz úton közelíted meg. Mi az elfogadás mellett vagyunk, és a Pride-ot nem látjuk megfelelő útnak. Ennyi az egész.
        Annak meg örülök, hogy Te jól érezted magad és büszke voltál.

        • Érdekes, hogy szerinted én közelítem meg rosszul, mert gondolom nem meglepő, hogy szerintem meg te. Alapból olyat leírni, hogy szerinted nem kell arra büszkének lenni, ha valaki meleg, pontosan tükrözi, hogy a Pride üzenetét nem értetted meg.
          Az meg, hogy valaki elégedetten bólogat és elfogadónak és toleránsnak állítja be magát, miközben képes azt, hogy valaki meleg ahhoz hasonlítani, hogy neki barna a haja… annyira buta és korlátolt és kiábrándító, hogy őrület.
          Tibi, elhiszem, hogy a te mikrokörnyezetedben teljesen rendben van, hogy meleg, tök természetes – sőt, ezért irigyellek is, de ez nincs így sajnos. Sőt. És tenni kell érte. Láttatni kell magunkat, hallatni a hangunkat, hogy mondjuk X évtized múlva meleg fiatalok ne legyenek öngyilkosok, hogy egy azonos nemű pár bárhol bármikor összeházasodhasson és nevelhessenek gyerekeket. Hosszú az út idáig, és én is tudom, hogy a Pride így ebben a formában közel sem a legtökéletesebb módja a dolognak. Nyilván még csak azért sem “ítélek el” senkit, mert nem jött ki. De ez az írás egyszerűen felháborított, a kommentekről nem is beszélve. A nagyobb képet kell nézni. Jelenleg így (is) tudunk tenni valamit… ezzel kell élni. És sajnos nem holnapra lesz hatása, de lesz, ez tagadhatatlan. Már most van, annak, ami mondjuk 1997-ben volt, mert sokkal jobb a helyzet itthon és természetesen az egész világon máshol is.

          • Feleslegesnek érzem erről a vitát. Meg is mondom miért: mindketten ugyanazt akarjuk, csak más módszerekkel elérni. Nem hiszem, hogy a Pride lenne a megfelelő út, ez inkább csak növeli az ellentétet és a homofób felhangokat. Én a személyes példamutatásban hiszek, és biztos vagyok abban, hogy ez – illetve a pozitív média üzenetek, lásd Glee vagy Barátok Közt-Hoffer Misi -, hozták el azt, hogy ma már jobban élnek a melegek, mint húsz éve.
            Te a Pride-ban hiszel, a felvonulásban. Egyikkel sincs baj. Valamelyik csak célba ér. Feleslegesnek érzem a vitát. Úgyis megkapom majd a magamét a blogbejegyzésedben a Pride-ról.
            Azért egy dolgot ne feledj: az elfogadásról szól az egész. És az is elfogadás, hogy te elfogadod a véleményem (véleményünk), ahogy mi is elfogadjuk a tiédet.

        • Azt az egyet nem értem Tibi, hogy a te példád (két szemem és egy orrom van) mivel jobb, mint az én barna haj, két kéz példám… vagyis inkább azt, hogy az enyém mivel rosszabb. Na mindegy, tényleg nem éri meg kommenteket olvasni, az embert úgy is csak ész nélküli támadás éri, teljesen mindegy mit mond.

  2. Csillagos ötös erre a cikkre. Nem csalódtam benned Tibi! Kitartást, és ilyen büszke, és egyben természetes hozzáállást kívánok mindenkinek. Egy ilyen remek ember, mint amilyen Te vagy, nagyon sokat segít a homofóbia leküzdésében.

  3. Tibi. Azt hiszem, értem, amit írtál, de nem igazán értek vele egyet. Nem tudom mennyi értelme lesz annak, amit most leírok, mert sok pici gondolatból tevődik össze, de azért igyekezni fogok.
    A Pride itthon nem csak arról szól, mint külföldön, hogy ünneplünk egy nagyot és minden szupi. Itthon jogegyenlőségért való küzdelemről szólna. Az átlag magyar ember számára a tolerancia azt jelenti, hogy “nekem nincs velük semmi bajom, DEEEE/CSAAK ne lássam őket, ne halljam őket, ne tudjak a létezésükről, és amúgy, nincs is ilyen”. Nos, az nem tolerancia, hogy “ha nem jössz ide, akkor nem ütlek meg”. Baromi könnyen lehet olyat tolerálni, amivel soha nem találkozol, gyakorlatilag a létezéséről sem tudsz. És hogy miért kell a melegeknek felvonulnia és a heteróknak nem? Mert a heterókat nem verik meg az utcán, hogyha a párjukkal kézen fogva mennek, vagy nem szólogatnak be nekik úton útfélen azért, ahogy kinéznek, beszélnek, vagy viselkednek. Az meg, hogy az x ezer emberből van 10, aki meztelenül csatak részegen bibliát ide oda dugdosva táncol, az nem a Pride hibája, és nem a közösségé, hanem azé a szerencsétlené, aki ennyire sötét. A média pedig úgyis azt fogja felkapni, ami “érdekes”, nem a kb. 2 ezer nyugodtan vidáman vonuló embert, mert az nekik unalmas, és nem tudnak belőle politikai vagy bármilyen más “hírt” csinálni (lásd: tavaly). Az pedig az emberek hibája, ha ennek hisznek, mert igenis legyen bennük annyi alapvető emberi kíváncsiság, hogy tájékozódjanak a témában, és ne higgyenek el minden szart, amit a mass media a szájukba ad. A Pride fontos a láthatóság miatt. Igenis tudják az emberek, hogy ez egy releváns dolog, tényleges probléma, és létezik ilyen. Itthon nem azért nem beszélnek róla, mert teljesen oké és mindenki letojja, hanem azért, mert nem is tartják fontosnak, nem is veszik tudomásul, hogy ez egy releváns és létező dolog lenne, és ez semmi másról nem szól, mint a homo- vagy bármilyen más fóbok komfortzónájához való kétségbeesett ragaszkodásról. Az meg, hogy egy napig mi folyunk a csapból – igenis folyunk mi a csapból! Az év másik 364 napján lószarba se néznek minket, akkor ezt az egyet legalább kapjuk meg. Az idős nénis történetet meg nem igazán értem, azon kívül, hogy aranyos volt a néni, mert adott neked levest, és jól elvoltatok. Mert oké, hogy valszeg tudta, hogy meleg vagy, és eltekintett tőle, ami tök jó meg fejlődés meg stb, de ugyanakkor szóba se került, szal számomra ez nem kifejezetten nagy előrelépés, mert gyanítom ha szóba került volna, az lett volna, hogy “nincs ezzel semmi baj, csak ne beszéljünk róla”=csináljunk úgy mint ha nem lenne, és ez nem a probléma megoldása, ez a ne beszéljünk róla, mert úgy könnyebb, én is számtalanszor találkoztam már hasonló felfogással. De azt elismerem, hogy erről igazából fogalmam se lehet, csak spekulálok, szal ezért bocsi, ha pofátlannak vagy ignoránsnak tűnök.
    Most így hirtelen ennyi jutott eszembe. Remélem, nem veszed támadásnak Tibi, nagyon szeretem a blogod, és rendszeresen olvasom, pont ezért, úgy éreztem, hogy ezt le kell írnom, és remélem, majd válaszolsz is!

    • Több dologgal is egyetértek, amiket leírtál, de ezzel az eggyel különösen:
      “Az meg, hogy egy napig mi folyunk a csapból – igenis folyunk mi a csapból! Az év másik 364 napján lószarba se néznek minket, akkor ezt az egyet legalább kapjuk meg.”
      Nem értelek Tibi, miért gond az, hogy július elején egy hétig erről beszélnek? Ha a homoszexualitás annyira természetes, ahogy elírtad, akkor miért nem folyhat ez is mindennap a csapból?
      Meg elvileg nem arra büszkék a melegek, hogy fel merik vállalni a másságukat egy ilyen társadalomban? Tehát nem elsősorban arra, hogy melegek… vagy legalábbis én így gondolom.
      Az meg a másik, hogy ha normálisan tájékoztatnák az embereket, hogy miről is szól ez a felvonulás, vagy miért van, akkor talán az emberek is másképp állnának hozzá. Amíg viszont csak annyit mondanak a hírekben, hogy így meg úgy vonultak a melegek, a kordonokon kívül meg a – nem is tudom, minek nevezzem őket – tüntettek, és az egészet úgy állítják be, mintha a normális emberek megbotránkoztatását szerették volna elérni ezzel, addig nem igazán fog változni semmi.
      Amíg én sem tudtam semmit erről az egészről, addig én is csak értetlenül néztem, hogy ennek a felvonulásnak mi értelme, de amióta jobban beleástam magam, és többet megtudtam róla, azóta már nem zavar különösebben.
      A felvonulásnak azzal a részével egyébként én sem értek egyet, amikor néhányan félmeztelenre vetkőzve vonulnak fel… azt akárki teszi elég szégyen, és nem hiszem, hogy az utcára való lenne.

      • Igen, értem én, hogy mi lenne a “büszkeség” alapvető üzenete. Az, amit te leírtál. Az én értelmezésem más, mert tényleg nem tartom olyan dolognak a szexuális orientációm, amire büszkének kellene lennem. Mint ahogy szégyellnem sem kell. Mert ez természetes.

    • Nem szeretném magam ismételni, hiszen a posztban leírtam az őszinte véleményem. Az általad felsoroltakkal maximálisan egyetértek, a célokról, a jogegyenlőségről. De nem a Pride az út. Kicsit olyannak érzem a Pride-ot, mint Győzikét a romáknak. Nem ezzel kellene vilogni… Egyedül a személyes példát tartom járható útnak.

      Ami a szomszéd nénit illeti, igen, beszélgettünk arról is. Megkérdezte a barátom-e az a fiú. Beszélgettem erről a főbérlőmmel is annak idején, az albérletben pedig hat heteró sráccal laktam együtt, akiknek szintén semmi gondja nem volt vele. Sőt, velük is beszélgettem róla.

      Ha valaki a Pride-ban hisz, hát tegye. Vonuljon fel, érezze jól magát. Én a magam részéről nagyon károsnak tartom. De ez is csak egy vélemény. Ugyanolyan, mint bárki másé.

      • Abban teljesen igazad van, hogy arra nem lehet büszkének lenni, hogy az ember meleg. Nem úgy értem, hogy “nem szabad”, csak hogy ez valami olyan, ami úgy van és kész, és maximum arra lehetsz büszke, hogy vállalod. A Pride pedig szerintem nem feltétlenül egy eszköz arra, hogy jobb legyen, vagyis nem tudom, direktben nagy hatása nincs, egyszerűen csak egy kinyilatkoztatás, hogy ‘Helló, itt vagyunk, MI is vagyunk, többen, mint gondolnátok, és mi jól érezzük magunkat, és ez így teljesen oké’.
        A személyes példába pedig bocsi, hogy belemásztam, ahhoz nem volt semmi közöm.

  4. Srácok azt hiszem, hogy el vagytok tévedve. Persze értem én az érveiteket, és nem mondom, hogy nincs benne igazság, de nézzük meg a jó magyar valóságot.
    A szexuális élet a pornófilmeket kivéve magánügy, mindegy, hogy milyen nemű a partner. Azt mondjátok, hogy a heteróknak nem kell felvonulni, ahhoz, hogy elfogadják a nemi irányultságukat. Hát tényleg nem, de, ha a homoszexuálisok felvonulnak attól elfogadják az övékét? Ez tévedés, mert nem fogadják el azok, akik egyébként is elutasítják. Azt mondod “nincs vele semmi bajom, csak én ne lássam”, igen van ilyen álságos felfogás is, de én inkább úgy mondanám, h

  5. Bocsi az előbb véletlenül elküldtem. Szóval most folytatom:
    szóval úgy mondanám, hogy nincs ezzel gond, mert EZ IS TERMÉSZETES, de mint ahogy a heterók intim pillanatira, úgy a homoszexuálisok intim pillanataira sem vagyok kíváncsi. Mert ez mindenki magánügye, és intézze el házon belül. Persze itt nem arra gondolok, hogy kézen fogva járnak, vagy adnak egymásnak egy puszit, vagy ne adj isten csókolóznak. Arról van itt szó, hogy senkinek a szexuális irányultságát nem kell a másik arcába tolni. Pont azzal lehet a természetességet meghazudtolni, ha tüntetünk valamivel. Higgyétek el, hogy az átlag ember számára általában ez már nem kérdés, de ha lát egy ilyen felvonulást, akkor zsigerből elutasítja azt, amit egyébként gond nélkül elfogadna. Elhiszem, hogy a felvonulók többsége csak békésen, jó hangulatban menetel, és nem akar polgárpukkasztást, de elég 2-3 kretén, aki tönkreteszi

  6. Már megint:
    szóval aki tönkreteszi az egészet. És ez azért baj, mert olyanokat is elrettent, akik pedig jó úton lennének az elfogadás felé.
    Én úgy gondolom, hogy bármilyen másság/kisebbség csak úgy érheti el, hogy természetesnek tekintsék, ha úgy is viselkedik. Úgy is lehet büszkének lenni, ha beilleszkedem, élem a mindennapjaimat a magam irányultsága szerint és tisztelem embertársaimat. De ha provokálok, bármilyen nemes szándékkal is, az sajnos csak késlelteti az elfogadást.

  7. nota, teljesen egyetértek a véleményeddel, tibi neked meg a reakcióddal… így kell ezt csinálni.

  8. Leírom az én idei Pride-os tapasztalataimat, ugyanis abban a “szerencsében” volt részem, hogy az egyik Nagymező utcára merőleges utcácskában dolgoztam, és pont az üzletünk előtt állítottak fel kordonokat. Konkrétan fél napig nem engedtek át senkit az utcán, például ezeket az embereket:
    – nagymama a kb két éves unokájával, a legnagyobb melegben, úgy, hogy lakcímkártyával tudták igazolni, hogy csak pár lépéssel a kordonon túl laknak (és még vagy 50 másik embert, szintén lakcímkártyával)
    – a kordon túloldalán levő üzletben dolgozó fiatalembert, aki így nem jutott be aznap időben a munkahelyére
    – külföldieket, akik amúgy is térképpel próbáltak eltalálni az Operához/Király utcába/egyéb helyekre
    – a szomszéd étterem hússzállítmányát
    – a lányt, aki nem ért ki időben a Pride-ra, és szeretett volna útközben becsatlakozni.

    És hogy milyen reakciók voltak, amikor megtudták, hogy miért nem tudnak átjutni? Legtöbbször ordibálás, hogy buzi köcsögök. Volt aki földhöz vágta a hamburgerét. Volt persze csendes beletörődés, de nem sok esetben, főleg azok az emberek, akik fél délután nem tudtak hazajutni, próbáltak árnyékban ücsörögni, hideg italt iszogatni és csak várni, A külföldiek, akik megkérdezték, hogy miért van minden lezárva, a legtöbb esetben annyival elintézték, hogy “wow, that’s cool’, és próbáltak alternatív útvonalakat keresni. De meg kell mondjam, hogy leginkább az első esetből volt sok, a türelmetlenségből, meg a buzizásból. Szóval azt kell mondjam, hogy szerintem egy ilyen felvonulás, pont hogy nem éri el a célját, inkább azt ülteti el az emberekben, hogy “a buzik miatt van minden rossz”. Főleg, hogy a legtöbb embert meglepetésként érte,hogy az utcájuk teljesen le van zárva, nem tudom mibe fájt volna, ha pár nappal korábban bedobtak volna az érintett területen élőknek egy értesítőt hogy szombaton az utca az xx-es házszámtól le lesz zárva, és úgy intézzék a dolgaikat, már kevesebb ember ragadt volna kint az utcán.

    • És ezekről kik tehetnek elsősorban? Azok, akiknek nincs jobb dolguk annál, minthogy a kordon másik oldaláról buzizzanak. Ha ők nem lennének, akkor a kordonokra sem lenne szükség, és akkor minden mehetne a rendes kerékvágásban, annyi kivétellel, hogy lenne egy nagyobb úttorlasz. Abban viszont igazad van, hogy ha már így alakult, akkor valamilyen módon értesíthették volna az ott lakókat.

    • No igen, ez is egy olyan pont, ami feszültségeket gerjeszt. Sajnálom azokat a lakókat, dolgozókat, akik emiatt megszívták :(

  9. Én heteróként Tibi véleményét osztom.
    Lehet bátran lehomogóbozni, meg gyűlölködőnek bélyegezni, mert egyik sem lesz igaz :) Tibi igazolhatja, két éven át osztálytársak voltunk, és bár tudtam a homoszexualitásáról, ez egy kicsit sem érdekelt. Annyira nem, hogy ő maga is csak utólag tudta meg, hogy én tudom.
    Na, szóval egy dolgot leszögeznék: ez a felvonulás egy hangyányival sem ad több jogot a melegeknek, és a legkevésbé sem segíti az elfogadást. Sőt, olyan emberekből is kiváltja az indulatot, akiket egyébként ez nem érdekelne. Pl. az ilyen esetek https://www.youtube.com/watch?v=mCNwLjiX_90&feature=kp kifejezetten rosszat tesznek a megítélésben.
    A szexuális identitása mindenkinek magánügye. Tibi ezzel az oldallal és az ask.fm-mel kb. százszor annyit ér el a melegek társadalom béli elfogadásáért folytatott harcban, mint a Pride.
    A legkevésbé azt az érvet nem értem, hogy azért van erre szükség, hogy ne verjenek meg senkit, mert homoszexuális. Szerintem pont egy ilyen rendezvény után nő meg az ilyen esetek száma.

    • Van egy olyan érzésem, hogy a High School Musical mánia után felesleges is lett volna tagadni a tagadhatatlant. No nem mintha akartam volna :)

      Bálint, a kommented nagyon jól esett, noha azért nem hinném, hogy százszor többet értem volna el egyedül :) Ez olyan dolog, amit nem igazán lehet mérni, hogy mitől is van a változás. Szerintem a pozitív média üzenetek segítettek a legtöbbet, meg a filmek és sorozatok. De egy hozzáértő “akármiológus” biztos rám cáfolna. A videó pedig amit linkeltél, hát, izé. Elhatárolódom :p

  10. Ugyan azt a hibát követed el kedves Tibi, mint az összes többi agyhalott tv zombi. Hogy formálhatsz véleményt olyan dologról, amin részt se vettél? (ha jól értem) Ennyire szűk látókörűnek nem szabadna lennie egy bloggernek.

    Igen, vannak a pride-on érdekes figurák, akiken még én is csodálkozom de hát istenem… a heteróknál nincs? Pl, ami a híradóban is megjelent, hogy fényes nappal forrtak össze a metrón(!) a jaj de tisztességes és családcentrikus heterók. Nem beszélve arról, hogy mi folyik a “normális emberek” fesztiváljain ugye. Lehet itt egymásra ujjal mutogatni, de be kellene már látni, hogy elsősorban emberek vagyunk, mindenki más és más. Az meg, hogy te pár barom miatt elítéled az egész pride-ot a saját ostobaságodat tükrözi (és igen, azokét a heterókét is, akik ugyan ezt látják csak benne). A pride-on rengeteg kulturális program van, film vetítések, beszélgetések, HIV/AIDS szűrés és oktatás. Mutass már nekem egy olyan heteró megmozdulást, amelyik ennyire szervezetten próbálna minden igényt kielégíteni, nem elhanyagolva a fő célt. Leírhatatlan érzés, hogy az utcán legalább erre az egy napra foghatom a párom kezét és igen, büszke lehetek arra, hogy ő engem választott. Ezt jelentené a meleg büszkeség napja számomra. Ha neked elég, hogy csak házon belül szeresd a párod, hát áldásom rá, de ne kezdj el kampányolni egy lehetséges megoldás ellen, amikor neked ötleted sincs arra, hogyan kéne a helyzetünkön javítani. Könnyű a már meglévőt bírálni, de ki tudja a te kezdeményezésed hova jutna.

    Azt mondod a személyes személyes példamutatással lehetne elérni azt, hogy jobb szemmel tekintsenek a melegekre. Valóban, ez a bagolyzug utca 66 szám alatt biztos be is válik, kis környezetben, de országos szinten nem érnél el vele semmit. Szegény önmagát kereső fiatal még ugyan úgy bujkálni fog, ha meg mégsem akkor atrocitások fogják érni a mássága miatt. Tovább megyek, ha azt tennénk, amit mondanál még arról se tudna, hogy nincs egyedül és van segítség, aminek hiányában megnövekedne a fiatal öngyilkosok száma. Hiszen csak a bagolyzug utca 66 szám alatt elfogadóak az emberek a példamutatásodnak köszönhetően. Persze, lehet mondani, hogy sok kicsi sokra megy… de akkor már nem lenne mindegy, ha a prideon tennéd, ahol sok ember látná mennyire tisztes meleg is vagy?
    Persze, van igazság abban, amit te mondasz és én értem is a logikát mögötte, de elsősorban a nagy többséget kell meggyőznünk, amit csak ilyen nagyszabású rendezvénnyel lehet, utána lehet csak a privát környezetünket is meggyőzni erről, hiszen képzeljük el a következőt: Elmondom Mari néninek, aki 60 éves nyugdíjas, hogy fütyi párti vagyok. Mari néni értetlenül áll ezelőtt, hiszen nem tudja mi is ez, aberrációnak tartja ezért felháborodásában elmegy Gizike nénihez és felháborodva meséli neki, hogy ez a Jani egy homokos. Gizike néni viszont már tájékozottabb, mert teszem azt elment a pride-ra megnézni pár előadást (hisz ő nem hiszem, hogy a buli miatt menne) vagy esetleg látta a tv-ben (ahol nem csak a bulizó fiatalokat vagy a tojásdobáló tűntetőket mutatják), így hát az ott megismert dolgokról mesél Mari néninek, aki így már kicsit más szemszögből is láthatja az egészet, és ami a legfontosabb elgondolkodik(!) rajta, felmerülnek benne remélhetőleg a következő kérdések is: “Fáj az nekem, ha egymást szeretik?”, “Vajon milyen lenne, ha nekem is rejtőznöm kéne a papussal?”…
    Mindezzel szemben ha a te elgondolásod szerint történnek a dolgok: Mari néni mikor megtudja, hogy pasim van elmegy Gizike nénihez erről pletykálni. De hát Gizike néni se tud erről semmit, hisz minden meleg bujkál, csak a szűk környezetében ismerteti ezt az egészet. Így hát Gizike néni és Marika egymást hergelik tovább a buzitémában, amiről semmit sem tudnak tulajdonképpen. Aztán, a hétvégi kártyapartin is felvetik ezt, hisz még mindig nagyon felháborító számukra, ahol már ott lesz Juliska is. Juliska a példamutatásodnak hála tudja, hogy nem tangát hordó díszhuszár vagy, csak egy normális ember, így hát hangot ad ennek. De hát Marika néni meg Gizike (na meg akiket még nem ismersz) mind-mind azt sulykolják neki, hogy hát ez szentségtörés, bűn. Így hát Juliska néni csendben marad, amíg Marika meg Gizike még több embert bőszít fel ezzel.
    Azért persze a valóság nem egészen ilyen, de a lényeget elmondtam vele. :)

    Véleményem szerint inkább csak azon kellene változtatni, ahogy a pride-ot kommunikálják, hisz látod… még te is félreértelmezed pedig “hasonszőrű” vagy. A pride-ban minden adott ahhoz, hogy elérje a célját (kulturális programok, felvilágosító beszélgetések és igen… a fesztivál hangulat és a buli is), a média és a politikusok hibája az, hogy ilyen visszhangot kap. A heteró meg túlzottan el van foglalva a házasság szentségének védelmével ahhoz, hogy ne azt nyelje be, amit a média közöl, hanem nézze már meg a saját szemével.

    • igen, igen és igen.
      jobban és részletesebben fogalmaztad meg azt, amit én is mondani szerettem volna. maximálisan egyetértek és rémesen örülök, hogy így gondolkodnak még emberek :)

    • Köszönöm, hogy leírtad a véleményed. Jó volt más aspektust is elolvasni. Valószínűleg hasonló hosszúságú választ vársz, mint a te kommented, de nem szeretnék vitába bonyolódni. A bejegyzésemben mindent leírtam. Halkan hozzáfűznék még annyit, hogy én a felvonulást nehezményeztem, a kultúrális & egyéb programokat okkal nem.

      • Először azt hittem a bulizás miatt nem értesz egyet a pride-dal, a sok félpucin táncikáló srác miatt és ezt még csak-csak megérteném, de hogy a felvonulás…?

        • A felvonulás nyílt provokáció. Szerintem. És nem feltétlenül az “Emmákkal” van bajom, ő is a közösség tagja. Maga a felvonulás böki a csőrömet, mert az emberek nagy részét provokálja.
          De tényleg nem akarok jobban belemenni. Megírtam a véleményem, ott mindent megtalálsz.

          • Nem az a lényege a posztodnak, hogy megvitassuk a véleményedet?
            Szerintem be kellene vállalnod, hogy elmész a következő pridera, hogy meglásd milyen is valójában, akkor nem írnál olyan ökörséget, hogy pár sétáló ember provokatív lenne. Bevallom, a buli része sokszor provokatív, ahogy tekergeti egy-két férfi magát, de mondjuk én semmi olyat nem láttam még ott, amit egy “normál” buliban ne látnék. :D

          • Ismerem már az ilyen vitákat. Ha belemennék, kábé húsz-harminc üzenetben leírnánk az érveinket, ezzel lenne tele az oldal, a látogatókat egy idő után kínosan érintené, és egyikünk se tudná meggyőzni a másikat. Ráadásul az a sok idő, amíg megírom a minimum 15 kommentet feléd rohadt sok, és időből amúgy sem állok túl jól. Jobb ezt csírájában elfojtani.
            Nem tudom elmenjek-e valaha a Pride-ra. Még meggondolom.

      • Tibi! Idézlek: “Azzal, ha egy napra “megbénítjuk” a fővárost és előtte egy héten át a csapból is “mi” folyunk, pont az ellenkezőjét érjük el.”

      • És még egy idézet Tőled: “Halkan hozzáfűznék még annyit, hogy én a felvonulást nehezményeztem, a kulturális & egyéb programokat okkal nem.”

  11. tökéletes cikk, nagyon örülök, hogy nemcsak én látom így a dolgokat :) Hát ja ennyi erővel meg én is vonulhatnék a sorstársaimmal együtt mert én meg mozgássérült vagyok, és mi sem vagyunk kevesen, és minket sem mindig úgy fogadnak el ahogy kéne, anno a sulis időszakról meg nem is szólva, engem volt hogy a lépcsőn magasról lelöktek, csak mert másképp mozgok, sőt középsuliban a legjobb barátnőm egyik napról a másikra bekattant, és azzal vádolt, hogy lesmároltam. -amúgy elfogadom a másságot sőt, az évfolyamunkon a legjobb barátom is egy meleg srác volt :)- egy szó mint száz, fogyatékkal sem könnyű élni pl. de nem vonulgatok/vonulunk hanem a mindennapi életben küzdök a megbecsülésért. Amúgy is sokszor megbámulnak, mi lenne, ha még vonulnánk is? Biztos nekünk sem használna, inkább ártana. A cikk meg nagyon szupi, a kritikáidat is imádom, remélem a könyved is hamarosan megjelenik, mert izgatottan várom, az eddigi szivárványkörös könyveket is mindig megvettem :) Remélem még a blogturnéban is sokáig részt veszel, mert nagyon klasszak az írásaid. Üdv: Enikő

    • Hát dehogynem, iskolákba járnak ugyan úgy az ilyen szervezetek, mint a szivárványos csapat. :) Vonulni meg nincs is oka a fogyatékosoknak, mert nem éri őket diszkrimináció, az más tészta, hogy érzéketlen barom néhány ember.

      • Köszi szépen a kedves szavakat Tibi :) Nekem is nagyon jól esett, hogy egyáltalán válaszoltál. A sulis pár rossz élményt leszámítva hál isten 80%-ban klassz gyerekkorom volt ám, meg amúgy is túl pozitív ember vagyok ahhoz, hogy ilyenek elvegyék a kedvemet :) Köszi szépen a kedves válaszodat, üdv, és legyen szép estéd: Enikő. ui. a készülő könyvedről/könyveidről már lehet tudni valamit, mikor jelennek meg a könyvmolyképzőnél?

        • No most megnyugodtam, örülök, hogy klassz gyerekkorod volt :) Ez a pozitív hozzáállás pedig amivel a világot szemléled csodálatos. Ezért is csak becsülni tudlak :)
          A könyv úgy tűnik ősszel jelenik csak meg. Amint lesz pontos infó közlöm itt, az oldalon. Örülök ám, hogy várod :)

          • Köszi szépen a gyors választ :) A könyvedet meg tényleg nagyon VÁROM-igen, csupa nagybetűvel-már, az ősz nincs is olyan messze :) Legyen szép napod : Enikő.

  12. Amúgy én a felvonulást (csak magában) tök jó bulinak tartom. (Régebben én is hasonló véleményen voltam mint Tibi, de az utóbbi 3-4 évben nagy javulásról tett tanúbizonyságot a Pride. És ezt saját tapasztalatból írom, bár ez még csak a második felvonulásom volt.) Bár nekem is piszkálta a csőrömet a katolikus papi ruházatba bújt férfi (Hogy tört volna el a másik lába is! Akkor talán nem tudott volna részt venni a vonuláson.). Mert hiába, hogy a viselkedésével saját magát minősítette, de sajnos a társadalom nagyon is általánosít. :( Nem csak nálunk melegeknél, hanem minden más témában is. És még ott vannak azok az ellentüntetők, akik gyűlölik és utálják a melegeket, de mégis azon az egy napon mindennél nagyobb és ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy mennél jobban a közelünkbe férkőzhessen. Mert oké, joga van arra, hogy utálja a melegtársadalmat, de olyankor egy normális ember igyekszik mennél jobban elkerülni az ilyen jellegű rendezvényeket és nem pedig készakarva keresi a konfliktushelyzeteket. És bár igazad van abban, hogy a felvonulás igen kis mértékben segíti elő a jogaink kiteljesedését, de a társadalmi megismerés sem hiszem, hogy több jogot biztosítana mint a felvonulás. Mert attól függetlenül, hogy a lakosság bizonyos (mind nagyobb) százaléka elfogadja a melegeket, még egyáltalán nem biztos, hogy több jogot adna a jelenleginél, vagy netalántán azonosat a heterókéval. És ha a lakosság több jogot is adna, azzal sem érsz el semmit, mert Viktor “apánk” úgyis azt hajt át a törvényhozáson amit ő akar. (Lsd.: Családvédelmi törvény. Ahol nem csak a melegeknek nem biztosít azonos jogokat a heteró emberekével, de az egyszülős családok, vagy ahol a nagyszülők nevelik az unokákat, vagy az élettársi viszonyban élő heteró párok is kevesebb jogokkal bírnak mint a normális házassági kapcsolatban élő családok.

    • Azt mondjuk én sem vágom, minek mennek olyan emberekhez, akiket utálnak. Nemhogy elvinnék a gyerekeiket a parkba, magukat meg a strandra.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here