Körkérdés: Meddig egészséges a rajongás?

15

Tegnap láttam egy érdekes válogatást, ahol Justin Bieber rajongókat mutattak. Avagy, fanatikusokat, nevezzük így. Nagyon ledöbbentem a képek láttán, és a cikk olvasása közben. Amikor a végére értem, bevallom őszintén röhögtem egy jót, de utána alaposan el is gondolkodtam azon, vajon meddig egészséges a rajongás. Ezek a lányok érzik-e, hogy rossz úton járnak. Mit tehet a környezet? Kell-e tennie valamit egyáltalán?

Szerintetek meddig egészséges a rajongás? Hol a határ? Van olyan egyáltalán?

Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre. A cikkben többször is jelezte a szerző, hogy ő bizony sírva röhögött. Bevallom, először én is. De utána elkezdtem gondolkodni rajta. És ez minden, csak nem vicces. Legalábbis az a szint, ahol ők vannak. Vagy netán ez is csak a felnőtté válás része? Túlesni egy ilyen őrült rajongói fázison?

Tombolnak bennem a kérdések, és keresem a választ. Úgy érzem a rajongás addig oké, amíg nem fordul ki magából az ember. Amíg nem felejti el azt, hogy attól, ha az előtte ülő rondát mond a kedvencéről, nem kell levágnia a haját. (Ez a lány megtette. És büszke rá). Szóval, tényleg meg kell találni a határt. Nem egyszerű. Most aztán még kíváncsibb lettem a ti véleményetekre. Addig is íme, négy sokkoló kép, a többiért klikk ide.

justin-orult-04

4122 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Share.



15 hozzászólás

  1. Szerintem elsősorban ez arról szól, hogy a kedvencük felfigyeljen rájuk, hogy valahogy kitűnjenek a tömegből. Megakarják mutatni mennyire elkötelezett rajongóik az adott embernek/bandának. Én sosem értettem ezt a fajta rajongást pedig én is rajongó vagyok. Először azt hittem ezek a dolgok a fiatalabb rajongókkal történnek akik azért valamilyen szinten jobban befolyásolhatóak és nem igazán tudják felmérni a következményeket. De aztán eszembe jutott, hogy amikor én voltam fiatalabb és a kedvenc bandám a Jonas Brothers volt én nem csináltam ilyesmit. Nem rég történt egy hasonló eset amikor a One Direction két tagja füves cigit szívott és twitteren létrejött egy olyan trend, hogy #skinfor1D és igen a lányok meztelen fotókat töltöttek fel magukról azért, hogy a fiúk nem füvezzenek. Én hosszú perceken keresztül ültem a gép előtt és csak annyi járt a fejemben, hogy: miért? Én is szeretem őket 3 éve de mégsem teszem ezt és miért is tenném? Mai napig nem találtam erre választ de szerintem van egy határ a rajongáson belül és sajnos ezt nem mindenki találja meg.

    • Igen, ez lehet a kulcs a háttérben. A figyelemfelkeltés. Sajnálatos, hogy csak ilyen módszereket találnak :(

  2. A rajongás önmagában teljesen normális lenne tizenévesek esetében. Sőt, személyiségfejlődés szempontjából még hasznos is. Nekem is volt tizenkét-három évesen egy füzetem, amiben gyűjtöttem a kedvenc együttesemről megjelenő képeket és az egyik falamat poszterekkel tapétáztam ki. Amennyi információval rendelkezem a beatlemania se volt semmi, de ezek a tettek már bőven túl mutatnak az egészséges határokon. Néhány képet egyszerűen elképesztőnek tartok, főleg ahol véresre vágják a kezüket. Persze, az egész a figyelemről szól, csak azt sajnálom, hogy ezt a környezete vagy nem veszi észre vagy nem akarja.

  3. Hááát, arra én is határozottan emlékszem, milyen dühöt éreztem, amikor hajdanvolt tizenéves kollégistaként egy hétvége után úgy találtam a szobánkat, hogy lelopták a falrészemről az összes BackstreetBoys posztert. És hát Nick Carteres pólóm is volt, talán meg is jelentem benne utcán is, de az sem tartott sokáig.

    A mai napig izgatottan tudok várni egy Éhezők Viadala előzetest, filmet, stb., izgatottan tudok ülni premieres Live Stream előtt.

    De ezek a véres képek számomra ijesztőek. Amikor valakinek már olyan szinten torzul el a világképe a rajongás miatt, hogy háttérbe szorulnak az élő kapcsolatai, a tanulás, a családja, ha tényleg ennyire abnormális dolgokat csinál, akkor egészen biztosan segítségre van szüksége. Mert ezen a ponton ez már olyan, mint a drog vagy bármilyen függőség. Amikor már tényleg öngyilkossággal fenyegetőzik valaki, akkor már számomra nem is kérdés a segítségnyújtás fontossága. Kérdés számomra az, hogy ezt hogyan lehet megtenni úgy, hogy a rajongás tényét bizonyos határig tiszteletben tartsák, de hátha egy pszichológus tudná erre a választ. Én nem.
    De tényleg rémítő, amit itt látok.

    • Kíváncsi vagyok a szülők mit tesznek. Mennyire figyelik a gyereket. Az lenne a minimum, hogy időnként ránézzenek mit csinál a közösségi médiában. Ez egy ponton túl már a szülő – esetlegesen az iskola -, felelőssége is. Ezeknek a lányoknak meg segítségre lenne szüksége. Mert tényleg rémitő :(

  4. Magam is tizenéves vagyok, (15 éves), de ezt a fajta rajongást nem tudom megérteni. Jó, persze, vannak dolgok (bár leginkább könyvek), amikért rajongok, például olyan akarok lenni mint a főszereplő stb. (bár ezt már kezdem kinőni:-)), de hogy ilyeneket csináljak…
    Nem tudom megérteni. Viszont úgy gondolom, hogy a képeken látható borzasztó dolgok művelői közül egy-kettőnek biztosan szüksége lenne valami segítségre, mert szerintem ez már nem csak fanatikusság. Figyelemfelhívás, az biztos, de úgy gondolom, már nem csak azért, hogy a kedvencük figyeljen fel rájuk, hanem mások is…Mondjuk például a szüleik, akik lehet annyi figyelmet sem fordítanak a gyerekre, hogy ilyet észrevegyenek…Elég szomorú dolgok ezek.

  5. Nem tudom az véletlen-e, hogy az összes rajongó Justin Bieber fan?
    Nem akarok gonosz lenni, de szerintem az, hogy vki milyen rajongó, az attól is függ, hogy kit szeret. Lehet, hogy hülyeséget mondok, de pl. Tom Hiddleston rajongói között nem hiszem, hogy találnánk olyat, aki összevérzi (mondjátok, hogy az csak művér, légy szíves) a kezét, vagy magára karcolná, hogy “TH I love you”.
    Justin Bieber pedig tipikusan olyan “sztár” (IDÉZŐJEL!), aki mindent a végletekig visz el, így hát csoda, hogy a rajongói is ezt teszik úgy általában vagy azért, hogy felhívják magukra a figyelmet?
    Magamból kiindulva, ha szeretek vkit, akkor egy kicsit olyan is akarok lenni, mint ő vagy legalább igyekszem, hogy átvegyem a jó szokásait. Engem akiket szeretek “megihletnek” és arra ösztönöznek, hogy jobb ember legyek és nem az ellenkezőjére.
    Szóval szerintem, aki Justin Biebert szereti, annak már alapból van egy személyiség típusa…
    Összegezve az elméletemet: az vagy, akit szeretsz. :)

    • Ez a tendencia inkább a tiniknél figyelhető meg, akik tiniket szeretnek. Hasonlóval Justin Bieber és One Direction fanok közt találkoztam. Ez nem feltétlenül az előadókat minősíti, hanem a rajongókat is, akik képesek átcsapni őrültbe. Persze, én is jobban örülnék, ha inkább Ansel Elgortért lennének oda, az a srác semmi őrültségre nem buzdítaná őket.

  6. Régebben mikor 13-14 voltam (de rég volt :P) akkor én is gyűjtöttem a posztereket, meg a különböző magazinokat. Sőt amikor még a No Thanx csúcson volt akkor imádtam őket, Eriket nagyon szerettem és voltak is koncertezni a sulinkban de alig mertem oda menni autogrammot kérni, így egy barátnőmet kértem meg.

    Dukai Reginát nagyon szeretem, és amkor találkozunk és beszélgetünk sokszor megkérdem magamtól, hogy ez nem volt kicsit nyomulós? Nem léptem át egy határt?

    Sose mernék ilyen dolgokat csinálni vagy tenni a kedvencemért, eléggé durva és sokkolő sőt! cikki is!

    Érdekes csak a One Direction és Justin Bieber rajongók ilyen elvetemültek.

  7. Ez engem eléggé lesokkolt. Soha nem lettem volna képes 12-15 évesen olyat tenni, mint amik a cikkben is vannak. Kiskorom óta rajongok például Daniel Radcliffért, voltak mélypontjai, de mégsem kezdtem el vagdosni magam meg ilyesmik. Ez a fajta rajongás szerintem túltás :(

  8. Igazad van Tibi, ez csak elsőre vicces, másodjára már inkább félelmetes és szánalmas is. Nagyon sajnálom ezeket a fiatalokat, csak remélni tudom, hogy kinőnek belőle. A rajongói fázison szerintem mindenki átmegy, ez teljesen normális. A poszter gyűjtés, autogram vadászat, koncertlátogatás, sikítozás. Nincs vele semmi baj, ha valakinek e mellett van saját élete, és nem egy elérhetetlen bálvány határozza meg a tetteit és a mindennapjait. Azzal sincs baj, ha ábrándozik róla, vagy elképzeli milyen lenne ha összejönnének. A gond akkor kezdődik, ha itt nem ér véget a tündérmese, hanem megszállottá válik az illető. Mondjuk pont Bieber számomra érthetetlen, ritka irritáló lény, lehet, hogy nekem is levágnák a hajam az elvakult rajongók :)

  9. Én magam is nagyon tudok rajongani színészek iránt, és ez tinikoromtól kezdve megvan, viszont sosem csinálnék ilyet, mert utána biztos elbújnék szégyenemben. Kicsit ezek az emberek ki vannak fordulva magukból, de nem vagyok benne biztos, hogy miért. Talán valami hiányzik az életükből, és nem is tudatosul bennük, hogy így próbálják pótolni.
    Személyiségtípustól is függ, hogy ki mennyire tud “megőrülni”, de a szüleikre is kíváncsi lennék, akik megengedik az ilyesmit. Ha nem tudnak róla, vagy nem érdekli őket, az még rosszabb. Ezek tizenéves gyerekkorból alig kinőtt valakik, akiket még valamilyen szinten terelni kellene. Tudom, hogy én ebből a szempontból konzervatív nevelést kaptam, mert nálunk a sok tévé meg internet sem volt megengedve, sőt, a mai napig megjegyzik otthon, ha nem tudok elszakadni a telefontól vagy a sorozatoktól. Tudom, hogy kicsit más téma, de szerintem otthon tudnának elsődlegesen tenni ezzel valamit.
    Nem egészséges, hogy valaki egy olyan személyért van így oda, aki nem is igazán az élete része, így egyoldalú tulajdonképpen az egész.Persze van, amíg szerintem is tök normális, mindenki fel tudna pár sztárt, akiért korábban odavolt, de az itteni példa mindenképpen gáz.

Leave A Reply