Könyvkritika: Kiersten White – Paranormalcy – Természetfölötti

8

termeszteletti-1Amikor elkezdtem olvasni a Paranormalcyt, egy kicsit kételkedtem. Nem voltam teljesen biztos abban, hogy a szerző képes lesz több száz oldalon keresztül fenntartani az érdeklődésemet. A regény eleje tehát döcögős volt, de aztán ahogyan beindultak a cselekmények, úgy vált egyre érdekfeszítőbbé a történet, a rejtélyek no meg a kivitelezés. Ismét kaptunk egy természetfeletti Young Adult kötetet, ami akár illeszkedhet is egy bizonyos sémába, de ez még véletlenül sem jelenti azt, hogy a Paranormalcy önmagában ne lenne egy jó könyv. Sőt, szerintem nagyon is az.

A főszerepben a tizenhat éves Evelyn áll, aki az NPH-nak dolgozik gyerekkora óta. Ő egy olyan különleges ügynök, aki bármely természetfölötti lény álcáján átlát, így gond nélkül le tudja leplezni a vámpírokat, a vérfarkasokat vagy a mocsári boszorkányt. Az NPH célja pedig, hogy begyűjtse ezeket a lényeket, de ne ölje meg őket, és tegye biztonságossá a földet az emberek számára. Evelyn idővel azonban kételkedni kezd a szervezet valódi céljaiban, egyre inkább átlátja a rést a pajzson, ami a rossz működést jelzi. Amikor találkozik egy különleges sráccal, Lenddel, akkor gondolkodik el igazán azon, hogy semmi sem az, aminek hitte, és vannak olyan dolgok, amikkel nem lesz egyszerű együtt élnie.

Kíváncsi lettél? 18% kedvezménnyel online megrendelheted –   Papírkiadás

Mint a legtöbb könyv, ez is elsősorban a főhősön múlt. Mivel e/1-es narrálásban írt a szerző, ezért nagyon fontos volt, hogy sikerüljön megkedveltetnie magát Evie-nek. Ez pedig hol sikerült, hol nem. A sok rózsaszín nekem sok volt, mint ahogy néhol a lány túlzott magabiztossága is bökte a csőrömet, de végül ahogy haladtunk előre, rájöttem, a rózsaszín poénokon röhögök a legjobban, és a magabiztossága az, ami üdévé teszi a történetet. A hátrányából végül előnyt faragott, Evie pedig a kötet végére nagy kedvencemmé vált. Eleve érdekes maga a karakter, akinek különleges képességei vannak, és emiatt egy egész szervezet használja őt. Lavírozni az emberlét és az ügynökösködés közt, a legnagyobb álomnak azt tekinteni, hogy iskolába járhasson, és eleve a magányosság, a szomorúság és a kitaszítottság érzete. Hű, nagyon odacsapott az egész, a karakterizálás szempontjából pedig White valami igazán egyedit alkotott.

logan-lerman

Ahogy én elképzeltem: Reth | A képen: Logan Lerman

parnormalcy_konyvDe szerencsére nem csak Evie, hanem a többi karakter is szimpatikus volt. Szerettem Lisht, a legjobb barátnőt aki ugye sellő, én is odavoltam Lendért, a titokzatos srácért, de a legjobban Raquelt szerettem. Annyira összetett a karakter, hogy akár az ő narrálásában is szívesen elolvastam volna pár fejezetet. Ő, mint a szervezet nagy hatalmú tagja, aki egyben anyai érzéseket táplál Evie iránt, és elköteleződött a munkája mellett, annyira összetett az egész. Így, leírva talán nem tűnik annak, de White gondoskodott arról, hogy a szövegben ez igazán lecsapódhasson. Sok apró elejtett utalása volt, amit nagyon szerettem. Jól belegondolva, csak egy dolog irritált igazán: az Reth. Nem azért, mert ő volt a főgonosz, hanem mert nem éreztem elég megalapozottnak az egész tündéresdit. Persze, szívás szolgának lenni, de később kiderült, a harag korábbi. És olyan dolgokat tettek meg, ami ugye lavinát indított el. Csak nem éreztem megalapozottnak. Pedig egy főgonoszt fel kell építeni, de itt mintha ez valahogy kimaradt volna. Bár, attól is függ az egész, hogy ki a gonosz. Mert ha a tűzlány az, no őt olyan gyönyörűen ábrázolták, hogy öröm volt olvasni. Nagyon szerettem a benne – és Evieben – tomboló kettősséget. De ez nem jelenti azt, hogy Reth ne érdemelt volna több kifejtést. A világ felépítése is szimpatikus volt ám, élveztem a sok természetfeletti lény jelenlétét, a szervezet munkálatait, az ügynököket és a misztikumot.

Értékelés: 8/10
Összességében nagyon tetszett a könyv, és kíváncsian várom a folytatást. Nem feltétlenül a függővég miatt, mert jelen esetben arról nem igazán van szó. Hanem mert annyira elvarázsolt engem ez a különös világ, és szívesen visszatérnék még egy körre. Drukkoljunk tehát, hogy mielőbb megérkezzen a folytatás.

Kíváncsi lettél? 18% kedvezménnyel online megrendelheted –   Papírkiadás
A BLOGTURNÉ TOVÁBBI RÉSZTVEVŐI

06/13 Könyvszeretet
06/14 Media Addict
06/15 Dreamworld
06/16 Always Love a Wild Book
06/17 Függővég
06/18 Nem harap a…
06/19 Deszy Könyvajánlója
06/20 Bibliotecha Fummie

4921 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Share.



8 hozzászólás

  1. A kritikát nem olvastam el (még), viszont úgy érzem muszáj közölni, hogy nyáron miattad fogok elolvasni egy csomó Könyvmolyképzős könyvet, olyan szimpatikusak azok, amikről szoktál írni:D melyikeket ajánlod a legjobban?

    • Nagyon örülök ám ennek :) Legjobban a Lola és a szomszéd srác és A nyugalom tengere ajánlott, nekem azok a kedvenceim a KMK Könyvheti terméséből :)

  2. Hű, nekem NPH Neil Patrick Harris, ez okozott némi problémát a kritika értelmezésében. :’DDD De amúgy komolyra fordítva a szót, jónak hangzik ez a könyv is. :) Ma jártam a Vörösmarty tér közelében, de a KMK standja előtt nagyon durva tumultus volt, úgyhogy nem tudtam belelapozni az új könyvekbe, melyiket is akarnám majd elolvasni. De azért a kritikáid segítenek. :)

  3. Ennek a kritikának köszönhetően rendeltem meg a könyvet:) Remélem nekem is tetszeni fog.
    Viszont az Árnyék és csontot nagyon ajánlom,mert elképesztően jó könyv:)

    • Remélem tetszeni fog a könyv. Na jó, szerintem biztosan :)
      Az Árnyék és csont tényleg jó lehet, ha ekkora körülötte a rajongás. Szerintem elolvasom majd én is :)

Leave A Reply