4 + 1 “nem kedvellek” könyves karakter

6

Bizonyára mindenki találkozott már az olvasmányai során olyan karakterrel egy könyvben, akit nem igazán tudott megkedvelni, bármennyire is próbálta az író szerethetővé varázsolni az adott figurát. Visszagondolva az eddigi könyvekre, – amikről kritika található az oldalon -, kiválogattam azokat a karaktereket, akiket én nem csíptem.

Azt hiszem egy dolgot leszűrhetünk: Mary Sue-val nem vagyok jó barátságban. Röviden Mary Sue-ról: ő az a tipikus lány, aki gyönyörű de nem tudja magáról, akibe mindenki szerelmes, aki annyira tökéletes, hogy csak önmagával van elfoglalva és így tovább. A Boncnokon hosszabb írást találtok a Mary Sue karakterről, érdemes elolvasni.

Itt vannak tehát azon karakterek, akiket nem igazán kedvelek. Egy dolgot azonban tisztázzunk: attól, hogy egy-egy karakter nem szimpatikus, még jó az adott könyv. Szóval, ez csak amolyan érdekesnek szánt összegzés, ami első sorban a saját véleményem, a hozzászólások között szívesen fogadom a cáfolatokat, és persze a ti listáitokat is.

konyv-twilightBELLA

– Alkonyat-sorozat –

Nem merem visszaolvasni a korábbi kritikáim a könyvről, mert egyrészt régen íródtak és azóta sokat csiszolódott a stílusom, másrészt annak idején a könyv olvasása közben nem láttam át Bella jellemét. Sokat kellett gondolkodnom ahhoz, hogy rájöjjek, ő is egy Mary Sue karakter, aki tulajdonképpen csak önmagával foglalkozik, és még akkor is idegesítő, ha megpróbálják folyamatosan jóként ábrázolni őt. Az állandó álszent aggódás, az, ahogyan bénán vacilált két fiú közt, és a négyből három kötet arról szól, hogyan kell őt megmenteni azt hiszem bőven sok dolog. Persze, hozhatunk az ő védelmére is tényeket, de inkább elfogadom azt, hogy már nem csípem a csajt.

A könyv mégis jó, mert: hihetetlen jó háttérvilágot teremtett meg Meyer, és ha eltekintek a vámpírok csillogásától, meg Edward karakterétől, akkor be kell látnom, egy komplex világot alkotott meg, amiben igenis akadnak jó karakterek. A világsiker sem véletlen, nem túlzok ha azt mondom, hogy megérdemelten lett az.

A könyv: Stephenie Meyer – Twilight/Alkonyat (Könyvmolyképző Kiadó, 2008)

konyv_visszafojEMMA

– Visszafojtott lélegzet –

Ez a csaj egy szörnyeteg. Ő a legrosszabb, aki a listán megtalálható. És miért ő a legrosszabb? Mert Emma egy bántalmazott Mary Sue, és emiatt nehéz felismerni a jeleket, hiszen nyugodtan foghatjuk arra a viselkedését, hogy “ó, szegény kis drága, folyamatosan bántják“. Eközben pedig – még az első kötetben -, szemet hunytam afelett, hogyan cicázik Evannel, miként teszi tönkre Sara életét, és egyáltalán milyen romboló hatással van a környezetére. A Visszafojtott lélegzet tette fel az I-re a pontot, mert ott olyan szörnyen viselkedett, hogy az már fájt. Önző teremtés ez a lány, aki még akkor is azon agyal, hogy neki milyen rossz, amikor a fiú akit (elvileg) szeret a kórházban fekszik. Szörnyű perszóna, pfujj.

A könyv mégis jó, mert: Emma egy démon, és ő uralja a Visszafojtott lélegzetet. Nincs olyan pont, ami miatt azt mondanám, hogy ez a könyv jó. Az első kötet egész ütős volt, szóval, maradjunk annyiban, Emma él és virul, a Visszafojtott lélegzet helyett pedig olvassatok valami jobbat.

A könyv: Rebecca Donovan – Visszafojtott lélegzet (Maxim Kiadó, 2014)

konyv-csokotELLE

– Kissing Both: Csókot vegyenek –

Ismét egy Mary Sue, de ő talán még az elviselhetőbb fajtából való. Ő is tipikusan az a csaj, akit mindenki imád, akibe mindenki szerelmes, de ő rühelli az összes barátnőjét (akikkel persze jópofizik), úgy tesz, mintha észre se venné, hogy minden pasi őt akarja, ráadásul a szerző olyan menőnek próbálja beállítani a csajt, amilyenné talán saját maga is szeretne válni. Summa, summárum, ez a csaj sem lett túl szimpi, de még így is jóval szerethetőbb, mint visszafojtott Emma vagy vámpíros Bella.

A könyv mégis jó, mert: hitelesen ábrázolja a fiú-lány barátságot. Végre, egy olyan könyv, ahol egyik sem szerelmes titokban a másikba, hanem tényleg azért haverkodnak, mert a fiúk és a lányok is lehetnek barátok. Azért ezt öröm volt olvasni, még úgy a könyv feléig a szerelmi szál sem olyan vészesen rossz.

A könyv: Beth Reekles – Kissing Both: Csókot vegyenek (Manó Könyvek, 2013)

konyv_mennyiNOEL

– Mennyi időnk van? –

Ő volt a fő oka annak, hogy nem tudtam befejezni a könyvet. Noel elég idegesítő egy teremtés, aki fiú létére állandóan bőg, hisztis, kényeskedő, és nem igazán volt egy értelmes gondolata sem. Leginkább azért volt őt bántó olvasni, mert vele szemben a párja, Bence egy tök szimpatikus, jófej pasi, aki egy tök ügyesen és okosan felépített karakter. Bezzeg Noel, azt hittem a falba verem a fejem, akárhányszor előadta a szokásos hisztijeit. Persze lehet, hogy a kötet végére már jobb fej lett, de a Mennyi időnk van? azon kevés könyvek egyike, amit nem bírtam végigolvasni.

A könyv mégis jó, mert: sokan szerették, ez csak elárul valamit. Másrészt kevés olyan meleg könyv van, ami hazai terepen, magyar szereplőkkel játszódik. Éppen ezért a témára fogékonyaknak ajánlom bepróbálásra, mert simán előfordulhat, hogy én vagyok túl szigorú.

A könyv: Katona André – Mennyi időnk van? (Ulpius-ház, 2012)

konyv-kresztTIMOTHY KUREK

– Kereszt a szekrényben –

Hm, érdekes jelölt, igaz? Hiszen Tim nem egy valós karakter, hanem tulajdonképpen egy élő személy. A Kereszt a szekrényben c. könyv arról szól, hogy egy homofób keresztény pasi az előítéleteinek a levetkőzése érdekében elhiteti mindenkivel egy éven keresztül, hogy meleg. A könyvet pedig úgy narrálja végig, hogy elhitesse minden olvasóval, ő bizony megváltozott, és bár minden meleg pasi őt akarja megkaparintani, hiszen annyira “gyönyörű“, mégsem enged nekik, mert nyugi, nem meleg, csak úgy tesz. Megpróbálja azt is elérni, hogy még véletlenül se tűnjön fel, csupán hírnévre és minél kevesebb kerti munkára vágyik… Elég idegölő volt az a “karakter” a könyvben.

A könyv mégis jó, mert: fontos témát dolgoz fel ez is. A vallás és a melegség témája kényes téma, de ő olyan természetességgel beszél a kettőről, amiről egyszerűen szót kell ejteni. Bár, azt itt megjegyzem, hogy ha a témával kapcsolatos könyvet keres valaki, akkor a Coming Out Könyv jobb választás, hiszen az hazai terepen játszódik, és ott a szerző sem játssza meg, hogy meleg, hanem valóban az.

A könyv: Timothy Kurek – Kereszt a szekrényben (Könyvmolyképző Kiadó, 2013)
2891 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
Share.



6 hozzászólás

  1. Hát, bárki bármit mond, én szeretem Bella karakterét. Szerintem egy tök átlagos kamaszlány, és mint ilyen, nyilván leginkább magával foglalkozik. Engem jobban zavar az, hogy amilyen nagy divat volt kedvelni a sorozatot egy időben, úgy húzzák le azóta sokan. De ha már valami nem OK a sorozat körül, akkor azt mondanám, hogy nem Bella karakterével van a gond, hanem a kreált konfliktusokkal. A legvégső “balhé” a legnagyobb kamu, azt már nekem is nehezen vette be a gyomrom, de én szerettem a történetet. Ciki vagy sem, én vállalom :)

    • Nálam sokat hozzáadott Bellához a Hollywood Hírügynökség kritika, ahol olyan jól kielemezték a csajt, hogy megláttam azt, amiről Gergő beszélt. Vagy csak befolyásolható vagyok, bár, általában nem :)

      Amúgy meg, semmi ciki nincs abban, ha kedvelsz valami olyat, amit a többség nem. Avagy, Welcome to my world :D

  2. Egyetértek Emmával. Bár eddig csak az első részt olvastam, ami nagyon tetszett, de még így is kénytelen voltam levonni egy csillagot kizárólag Emma karaktere miatt. Egyszerűen érthetetlen, hogy nem képes azt látni, hogy azzal, hogy hagyja magát terrorizálni Carol által, azzal semmit sem segít az unokatestvérein. Mégis mitől lenne jó nekik egy ilyen anyával felnőni? Egy pszichopatával? De most komolyan…

    • A második kötetben Emma még borzasztóbb, még szörnyűbb, majd meglátod. Azzal meg amit írtál, tökéletesen egyetértek.

  3. Szerintem Renit (szjg) kihagytad :D
    Vagy csak lehet, hogy én mászok falra tőle, és akarom kitépni az összes hajam.

Leave A Reply