Főoldal Kritika és Értékelés Epizódkritika Így jártam anyátokkal: Anyu nem sok vizet zavar

Így jártam anyátokkal: Anyu nem sok vizet zavar

6
Oszd meg!

Nahát, de rég írtam kritikát az oldalra az Így jártam anyátokkalról, pedig minden ősszel szorgosan végignéztem a Comedy Central által sugárzott premier epizódokat. Meg kell mondjam, annak ellenére, hogy legelső pillantásra nem kapott el a sorozat, idővel teljesen beleszerettem, hogy aztán a vége felé elkezdjek teljesen kiábrándulni belőle. Valamiért úgy érzem, hogy évadról-évadra egyre gyengébb a sorozat. A karakterek és a színészek idősödtek, de a “poénok” nem, és ami mondjuk vicces egy huszonx éves egyetemistától, nem poénos egy harmincx éves férfitól, aki amúgy nemsokára bíró lesz… De nem is feltétlenül ez a legfőbb bajom a sorozattal, hanem maga az alapkoncepció is, amit kilenc év alatt sem tudtak tökélyre fejleszteni.

igy jartam anyatokkal - 01

Habár eddig szinkronosan néztem a részeket, nemrég mégis bedaráltam magyar felirattal a kilencedik évadot, hiszen megérkezett anyu – legalábbis lelkiekben, meg néha felbukkan, de amúgy fájóan keveset szerepel benne anyu, ami roppant dühítő a számomra, hiszen már nagyon érdekel a csaj. Természetesen a zavar a fejemben elsősorban a rettenetes magyar cím miatt van: Így jártam anyátokkal, az Így találkoztam anyátokkal helyett. Valami belső késztetés miatt arra vagyok kíváncsi, hogyan járt Ted a nővel, nem pedig arra, miként ismerkedett meg vele. Szóval, aláírom, némileg én is hibás vagyok, no meg a magyar címadók. Mert amikor megérkezett a sorozat Magyarországra tudták, hogy anyu nem találkozott még Teddel, verdikt a “jártam” szó használata teljesen illetéktelen, és tegyük hozzá, hamis illúziót ébreszt a nézőben is.

Persze ez a sorozat sosem igazán anyuról, vagy Ted bénázásairól szólt, hanem a többi karakterről, akik az évek során nagyon erősen és jól lettek ábrázolva. Mindegyiknek megvolt az önálló jelleme, de aztán valahogy ez is eltűnt, és belesüllyedtünk egyfajta állandóságba, ami nem csak a poénokat jellemezte, hanem a karakterek tetteit is. Itt van például a kilencedik évad egyik fő konfliktushelyzete, hogy most mi lesz Lillyvel meg Marshallal. Tulajdonképpen mi a frász lenne, hiszen öreg-Ted narrációjából egyértelműen kiderül, hogy együtt maradnak, verdikt aggódni sincs okunk miattuk…

igy jartam anyatokkal - 03

Nagy baja ám még a sorozatnak az, amiről a bevezetőben meséltem.A szereplők már <igazán> felnőttek, harmincon túliak, de a viselkedésükön nem látszik, és ugyanazokat a poénokat adják a szájukba, amiket a legelején. Nincs karakterfejlődés, nincs kifinomultság, és hiába lettek közülük ketten szülők, ez meg sem látszik rajtuk, Marvin meg csak egy olyan állandó kelléke lett a sorozatnak, mint Ted vörös csizmája. Egyszerűen a kreátorok poéngépezetei megragadtak egy szinten, és nem hajlandóak fejlődni, csak lökik a szokásos dumát, amit anno megkajált a nép…

A kilencedik évadot én tényleg azért kezdtem el “idő előtt” nézni, hogy megismerjem végre anyut. Kilenc évet vártunk rá, hát naná, hogy leginkább rá voltam kíváncsi. Eltekintve a kétszázadik résztől, sok dolog nem derült ki róla, viszont az, ahogy megismerte a többi karaktert nagyon szimpatikus volt, akárcsak anyu személye. Plusz, tegyük hozzá, ennek a szezonnak az sem tesz jót, hogy egyetlen hétvége alatt játszódik, mert így nem igazán van lehetőség rendes konfliktust és drámát generálni. Maga a helyszín tizenhét rész után már unalmas, ahogy az alapkonfliktusok sem elég erősek – lásd Lilly és Marshall dolga, vagy lesz-e gyűrűhordozó medvevagymiaszösz az esküvőn. Ráadásul ez az évad még azokkal a lehetőségekkel sem tud élni, amik akár jól is elsülhetnének. Például a rímekben beszélő epizód volt minden idők egyik, hanem A legrosszabb Így jártam anyátokkal része, amit talán csak az múlt felül, amikor elővették a pofogadást, és Marshall előadta, hogyan lett ő a pofonmester. Utóbbi rész kábé olyan volt, mintha szembeköpnék a nézőt: “nesze neked, narrálok, mesélek, de semmi sem igaz“. Az illúziómat ezek annyira össze tudják törni…

igy jartam anyatokkal - 02

A teljes évadból a kétszázadik epizód volt, amire azt mondom, hogy igen, ezaz. Az anyu központú rész olyan hitelesen és jól mutatta be a karaktert, öröm volt nézni. Nekem még az is bejött, ahogy folyamatosan, időrendben zajlott a mesélés, és kiderült, párszor már találkozhatott volna Teddel, de aztán a sors valahogy mindig közbeszólt… Bárcsak az összes rész annyira jó lett volna, mint az… Ó, és Rachel Bilson visszatérése arra az egy epizódra zseniális volt!

Szépen, lassan az Így találkoztam jártam anyátokkal elvesztette a régi fényét, sőt, talán mondhatom azt is, már csak megszokásból nézem. Nagy kár érte, és iszonyúan sok a kihagyott ziccer, amiket ha bevetnek, akkor talán olyan lezáró évadot kapott volna a show, ami a kezdeti szezonok minősége miatt kijárt volna neki. Egy biztos, ha már elkezdtem befejezem, plusz kilenc év után már tényleg kíváncsi vagyok a válaszokra, de mindenképpen a kreátorok javára írom azt, hogy végre kiderült, mi is Barney munkája… Utóbbi amúgy nagyon frappáns és elegáns megoldás volt, olyan Barneys, szóval, az a részlet bejött. Akárhogy is, örülök, amiért idén véget ér a sorozat, és már csak abban bízom, hogy anyu végre nagyobb szerepet fog kapni…

igy jartam anyatokkal - 04

2061 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok

6 Hozzászólások

  1. Amúgy állítólag, nagyon állítólag, csak olvastam valahol, nem tudom mennyire volt hiteles forrás, hogyha nem lett volna berendelve az utolsó évad, akkor Victoria lett volna az Anya. Ami elkerüléséhez már megérte, hogy legyen az utolsó évad, mert bár az igazi Anya még nem szerepelt sokat, ahogy te is írtad, kegyetlen jó karakter, és kár h nem használják ki. :S De még így is ütős. :)

  2. nekem bejött a 200.ik rész.igaz már nem a régi a sorozat de vannak benne jól eltalált részek és mikor kiderül hogy a többiek életébe hogyan került be anyu és hogy mivel segitette őket az annyira awwww.

  3. Szerintem az az Így jártam kifejezés nem feltétlenül arra utal, hogy a kapcsolatukról szól a sorozat, hanem én ezt valahogy úgy értelmeztem mint amikor azt mondjuk, hogy “Hát így jártam, végül mégis csak ő lett a feleségem.” Egy kis iróniával. Bár meg kell hagyni, hogy tényleg félrevezető cím. Én lemaradtam a részekkel, de a végére már én se élveztem annyira. Valahogy odáig jutottam, hogy az “anya” megjelent a reptéren, és rá jöttem, hogy valahogy egyáltalán nem így képzeltem el. :D

    • Hát, ha nagyon rá akarom erőszakolni, akkor abban is van valami, amit te mondasz, mármint, a jártam, mint irónia.

      A nyolcadik évad utolsó részénél tartasz :)

  4. Victoria lett volna, ha nem kap 9. évadot:) Amúgy én azt a rész is szerettem amiben Barney berúgott és kiderül a munkája, meg mikor továbbadja a Playbookot (bár az lehet később volt mint a kritika:) :/)

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here