Arrow – Kritika a második évad első feléről

12

Az Emily Owens, MD mellett kétségkívül az Arrow volt a tavalyi évad legjobb országos újonc sorozata. Az első évad az én szememben zseniális volt, éppen ezért vártam már nagyon, hogy belenézhessek a második évadba is. Annyi helyen írtak róla pozitív véleményeket, mindenütt arról szólt a fáma, miszerint mennyit fejlődött a sorozat, mennyire király lett. Nos, a már leadott kilenc epizód alapján a szememben visszaesett a sorozat minősége, és a hitelességi faktora. Persze még így is bőven az “imádom” kategóriát képviseli, de gyengébbnek tartom a második évadot, mint az elsőt. A kép alatt spoileresen kifejtem az okát.

arrow_02

A legfőbb változás már az epizódokat megnyitó felvezetőszövegen látszik, és emiatt vagyok leginkább csalódott… Nekem személy szerint nagyon tetszett az első évad során Oliver tökössége. Sokáig gond nélkül nyilazta, és ezzel együtt ölte meg az ellenségeit. Persze, ok nélkül akkor sem ölt, de valahogy hitelesnek, tökösnek tűnt tőle a Zöld Íjász. Legjobban az tetszett az egész szituációban, hogy sokáig megúsztuk a lelkifurdalással teli jeleneteket, amiket ki nem állhatok. Természetesen nem azt mondom, hogy most mindenki ölje meg a másikat, de Olivernek nem lenne szabad ennyire erkölcsösnek lennie. Ő az, aki pontosan átlátja mennyire tehetelen a rendőrség, mennyire gyenge az igazságügy, és a börtönből megszökvén hány embert ölnek meg a gonoszok… Ismétlem, nem várom el Mr. Queentől, hogy gyilkológép legyen, de ez a folyamatosan lelkifurdalás, és a szomorkodás meg így tovább, már kezd az idegeimre menni. A Batman is ezért nem jött be, mert a csóka ott is annyira szimpatikus akart lenni, hogy az már fájt. Ó, és Saraht pont azért szerettem meg annyira, mert olyan volt, mint az első évados Oliver: ölt, ha kellett, mert meg kellett tennie, de eközben megmaradt az embersége…

arrow_03

A gyilkolás elvetése persze egy jó eszköz az íróknak arra, hogy egy-egy izgalmasabb gyilkost újra visszahozzanak a képernyőre, aki aztán megint munkát ad a triónak. Persze, mondhatjuk azt, hogy Oliver attól több, attól jobb, mint az ellenfelei, hogy nem öli meg őket. Mégis, nekem jobban tetszett a Törvényenkívüli, mint a második évados Arrow, ha értitek mire gondolok. Ami még nagyon böki a csőröm, az Starling City. Az összes rendőr tehetetlen, polgármester még mindig nincs holott hónapok teltek el, az igazságszolgáltatás kábé megszűnt létezni, és az egész úgy néz ki, mintha Starling City egy ország lenne, nem pedig egy város az Egyesült Államokban, ahol van FBI meg CIA, akiknek már rég a városban kellene állomásozni és rendet tenni. Ehelyett vannak a béna rendőrök, akiknek egyetlen valamirevaló számítástechnikai güzüjük sincs, mert Felicty az egyetlen az egész városban, aki mindent megold, és minden bűntényre rájön. Ebben az évadban pedig olyan szinten hagyatkoznak a számítógépes dolgokra, ami már nekem zavaró. Legjobban az zavart, amikor valami krémmel Oliver nyakáról szedték le a gyilkos ujjlenyomatát. Aúcs, ennyire ne legyünk már kényelmesek. Persze, használni kell a technikát, de van egy határ, amit átlépvén írói lustaság vár a túloldalon, nem pedig a minőségi szórakoztatás.

arrow_04

Ami viszont a legjobban zavar, azok továbbra is a flashback jelenetek, illetve az, hogy mindenki halhatatlan. Azt elismerem, idén érdekesebb a múltidézés, mint tavaly volt, leginkább azért, mert a “Mirakuru” szérum miatt a múltat összeköti a jelen eseményeivel. Sőt, idén mintha a flashback is jobban belemerülne a jelen történéseibe, de ez nem jelenti azt, hogy kíváncsi lennék arra, mi a franc történt azon a szigeten. Egyszerűen nem érdekel, és még mindig erre megy el a műsoridő egy része, ami különösen azért fájó, mert sok mellékszereplőt egyszerűen nem használnak rendesen, mert nincs rájuk idő, gondolok itt elsősorban Thea és Roy kettősére, akik több rivaldafényt érdemelnének. Ó, tényleg: ebben a sorozatban mindenki halhatatlan? Felsorolni is egy élet lenne, hogy mennyi ember támadt fel ebben a két évadban. Sarára azt mondom oké, legyen, rohadt jól megoldották. No de Malcolm feltámasztásának volt bármi értelme? No meg Slade? Persze, valakit meg kellett tenni főgonosznak, neki meg képregényes múltja is van, de ezzel a sok feltámadással még azt a kevés hitelességet is elveszti a széria, amit a szememben megszerzett.

arrow_05

Sok negatívat írtam, de ezek kikívánkoztak belőlem. Az Arrow ettől függetlenül továbbra is kötelező néznivaló, de akárcsak az egykori nagy kedvenc, a Revenge, úgy az Arrow is szép lassan átvándorol a guilty pleasure kategóriába, amit sajnálok, mert egyszerűen kár érte. Azért látom ám a második évad némi fejlődését is, például tényleg jók a képregényes áthallások, Barry Allen felvezetése frenetikus volt (bár, nem tudom elbír-e egy külön sorozatot, mondom ezt annak ellenére, hogy Grant Gustin mennyire gyönyörű). Ó, és Oliver beszólása, Barrynek: “A szüleid tudják, hogy itt vagy?” Hatalmas! Szóval, Barry érdekes figura, de tényleg nem vagyok biztos abban, hogy elbír egy saját sorozattal. Mindenesetre drukkolok, mert miért ne tenném :) Visszatérve az Arrow-ra, Oliver és Felicity kettőség imádom, alig várom már, hogy végre összejöjjenek. Moira tárgyalása és gyilkossági ügye is érdekes volt, és a legutóbbi részben úgy látszik, Royyal is kezdeni akarnak valamit (mert Colton Haynes is gyönyörű, és megérdemli). Sara visszatérését is nagyon szerettem, ahogy Lauren gyógyszerfüggő szála is érdekes lehet. Szóval, még mindig vannak olyan dolgok a sorozatban, amikért lelkesedni tudok, amiket szeretek benne, csak sajnos a negatívumai túlságosan szembeötlők.

Értékelés: 6/10
Habár szeretném, de nem fogom feljebb pontozni. Az első évadra kompletten 8/10-et adtam, így a minőségcsökkenés szempontjából úgy érzem a 6 pont reális. Mindenesetre a legutolsó rész történéseire ha jól reflektálnak az írók, akkor nagyon ütős folytatás elé nézhetünk. Legyen úgy, mert az Arrow megérdemli.

arrow_01

1391 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
Share.



12 hozzászólás

  1. Én imádom a 2. évadot és imádtam azt is, hogy Malcom visszatért! Viszont Sarah-t ki nem állhatom, mint karaktert mint színésznőt, mármint az a színésznő annyira nem szimpatikus, utálom mikor őt mutatják. Azon meglepődtem, hogy te örülnél Olivernek és Felicitynek. Ne Ne és Ne jöjjenek össze! Laurel + Olivernek kell :)))

  2. Imádom a második évadot! Abban egyetértek veled, hogy SPOILER SPOILER Malcolm feltámasztása érdektelen.

    Viszont Slade okozhat még meglepetéseket.

  3. nem értek egyet. bocs. szerintem az első évad ehhez képest unalmas. minden egyes részét ha nem is epekedve, de nagyon várom :)

  4. Szia Tibi!
    Ne haragudj meg a hozzászólásomért, de szerintem te egy teljesen másik sorozatot néztél eddig…
    Teljesen ledöbbenve olvasom a bejegyzésed, na meg a végén az alaptalanul kevés 6 pontot a sorozatra.
    Kicsit kifejtve:
    1. A ‘mainstream’ véleménye igen is jogos, mert az Arrow rettentő sokat fejlődött az első évadhoz képest. Azt írtad, hogy milyen “zseniális” volt az első évad, de miért is? A ‘villain of the week” felállás miatt? Vagy a sokszor már kicsit unalmas “az apám miatt teszem ezt meg azt, de amúgy le van sz*rva a város” Oli-féle hozzáállás az oka? Vagy a rengeteg (Miért is?!) Laurel és egyéb felesleges és totál érdektelen történetszál miatt? Az első évad persze oké volt, nem azt mondom, hogy nem, mert az volt. „OKÉ”, de semmi több. A 2. évadhoz képest sehol nincs.
    2. Oli tökössége, amit te így neveztél az nem tökösség, hanem szimpla érdektelenség és… hülyeség. Gondolj már bele! LEHETETLEN, hogy vki annyi embert megöl nem érez semmit utána. Az most teljesen mindegy, hogy milyen emberek voltak. Én az egész első évadban éppen ezt vártam, hogy mikor jelenik már meg Oliverben a bűntudat és nagyon örültem, amikor ez végre a 2. évadban előkerült, mert ez teszi őt emberré, hisz nem egy robot.
    Oli igen is „tökös” maradt a 2. évadban, csak már nem öl meg mindenkit, aki az útjába kerül, hanem megválogatja, és csak ha kell és szükséges, akkor. (amúgy megjegyzem az első évadban sem ölte meg Vertigo Grófot, amit én imádtam)
    És hogy nem szereted Batmant? Jaj, Tibi. :D Szerintem azt a filmet sem érted akkor. (Joker és Verigo Gróf párhozam azért megvan? :D)
    3. Flashback dolog. Az első évadosak engem sem kötöttek le annyira és igazából a 2. évadosak sem, de szeretem nézni, mert ez a legjobb eszköz a karaktermélyítésre és a karakter megismerésre, ami Olira igazán ráfér. Engem pl. nagyon érdekel, hogy miken ment keresztül, amiért olyan lett, mint amilyen a jelenben. Na meg a 10. résztől ezerszer jobban fog érdekelni a múlt (talán még jobban is, mint a jelen), mert kíváncsian várom, hogy mi történet azon a szigeten, hogy miért lettek Slade-el barátokból ellenségek.
    4. Apropó Slade. Na meg Malcolm. Hogy Slade-nek mi értelme? Tibi te ugyanazt a sorozatot nézed, mint én? :D Slade az egyik legjobb „főgonosz jelölt” messze a vidéken. A „barátokból halálos ellenségek” mindig nyerő téma. Én alig várom, és már most imádom minden jelenetét Slade-nek. (mondjuk az első évadban is szerettem, amikor még azt sem tudtam, hogy milyen képregényes múltja van)
    Malcolm felélesztése pedig egyértelmű: it’s called fanservice. John Barrowmant mindenki imádja (ki az, aki nem?!), ezért várható volt a felbukkanása. És arról akkor még nem is beszéltem, hogy Malcolm története, karaktere és „indokai” hallatlanul össze volt csapva az első évadban. Itt az ideje, hogy ezeket a hiányosságokat vele kapcsolatban pótolják a 2. évadban.
    5. „Moira tárgyalása és gyilkossági ügye is érdekes volt” => What?! Mi volt ebben az érdekes? Ennél időhúzóbb, felesleges történetszálat én még nem láttam.
    „Lauren gyógyszerfüggő szála is érdekes lehet” => Kinek? Senkinek. Laurellel EL, BÁRKI mást szívesebben nézek a képernyőn, mint ezt a karaktert. Érdektelen és buta. Ennyi.
    Viszont ezekben egyet értek veled:
    – Sarah menő és pont.
    – Starling City egy vicc.
    – Felicity+Oli a legjobb páros ebben a sorozatban.
    – Barry Allen (és Grant Gustin) egy cukorfalat. :D Mikor lesz már a Flash sorozat?!
    Remélem nem bántottalak meg azzal, amiket írtam, de annyira félreértelmezed ezt a sorozatot, hogy nem bírtam megállni, hogy ne replikázzak a bejegyzésedre.
    Ui.: azért remélem nem fogsz letiltani az oldalról… :)

    • miért tiltana le? :D leírtad a SAJÁT véleményed, ami lehet nem egyezik az övével. amúgy teljesen mértékben egyetértek veled, kivéve annyiban, hogy én a flashback részeket is nagyon szeretem. első meg második évadosokat is.

    • Senkit nem tiltottam ki a véleménye miatt, még azt sem, aki minden nap feljött, hogy zaklasson. Szóval, ne aggódj, nem tiltalak ki sem téged, sem mást, csak azélrt, mert mást gondol, amit én. No most reagálok a pontjaidra :)

      1.: Nekem tetszett a heti-gonosz felállás, meg eleve az, ahogy az apja nevében harcolt annyira ütősnek tűnt a számomra. Lehet, hogy csak az emlékek szépítik meg, de nekem úgy tűnt, mintha az első évad jobban egyben lenne.

      2.: Igyekeztem ám kiemelni a kritikában, hogy nem várom el Olivértől a tömeggyilkos titulust. Egyszerűen Sara sokkal tökösebb (teszem hozzá, már a szigeten is), és mivel Oliver is olyan volt az első évadban, értelemszerűen nekem az tetszik jobban. A bűntudat ábrázolása meg ahhoz vezet, hogy még több ártatlant megölnek, na ennyit a bűntudatról.
      Batmant nemhogy nem szeretem, hanem utálom. A harmadikat végig sem bírtam nézni. De biztos azért, mert nem értem.

      3.: Karaktermélyítésre valóban jó eszköz lehetne a flashback, de volt olyan, amikor egyszerűen nem éreztem a jelentőségét, leginkább az évad elején. Továbbra sem vagyok odaértük, nekem annyi elég, hogy “olyan lett, és kész”, ettől többet nem kívánok.

      4.: Johnt én is nagyon csípem, de ha már egyszer megölték, maradjon is úgy. Ezek után akármelyik karakter hal meg, nem lesz mélysége, sem értelme, mert elég fanboy/fangirl státuszba módosulni, és máris visszaírják. Így az egész játszma tulajdonképpen tét nélkül fut, méghozzá a feltámasztások miatt. Slade pont elég főgonosznak, néha meg a fanservice merüljön ki annyiban, ha már annyi a flashback, akkor múltazzon Malcolm is.

      5.: Imádtam Moira tárgyalását! Legjobban LaureL miatt, szerintem izgi volt. A gyógyszerfüggősége is érdekes számomra, de én eleve szeretem Laurelt, szóval így nekem egyszerű.

      Nincs azzal amúgy baj, hogy másként látjuk a sorozatot. Sőt, nekem teljesen természetes az, ha valamit máshogy látok, mint a többség. Ennyi év blogolás után hozzászoktam :)

  5. Malcolm (“felélesztése”) meg minek? Hm, nem is tudom… talán a Ra’s al Ghul-szál miatt :)

  6. Eegyet értek az előttem szólókkal, szerintem is fejlődött a sorozat. Az a kár, hogy a képregényes dolgokat rohadtul nem vágom, és többször van kavarc, de azért Junkien a kommentekbe utána szoktam olvasgatni néha…

    John Barrowman – igen, ki az, aki nem imádja?! Felőlem tízszer is feltámadhatna azt se érdekelne, szerelmes vok abba az emberbe :D igen… ez az amikor a józan ész szerepét átveszi a rajongás :D mostanában mindig őt hallgatom munkába menet, olvasás közben meg mhol :D (+Captain Jack <3)

    Nekem Sarah nagyon unszimpatikus, vagyis inkább a színésznő, már ahogy beszél meg az arckifejezései… erről sajnos nem tehetek, és ezáltal a karakter se érdekel, pedig ő is képregényes … :/

    Felicity-Oliver páros pedig a legjobb : )))))

  7. Megértem a véleményed, viszont nem értek egyet vele. Én az 1. szezont is imádtam, de szerintem most kezd igazán kiteljesedni a sorozat. Oké, ez egy hülye szó rá. Szóval most válik igazán komollyá, sötétté és kockázatvállalóvá. Személy szerint nekem tetszik, hogy Olivernek az emberölés csak végszükséges esetben van. Mert akárhogy vesszük, ez erkölcsi dilemma. Igazából ő Tommy halála után “tért meg”, mert a legjobb barátja gyilkos tartotta. Igazából most válik hőssé. Sarah karakterét én is csíptem. Egy talpraesett tökös csaj. Az egyetlen Lance-lány, akit kedvelek. Valamiért szerintem Laurel tök felesleges és semmilyen. Nagyon a 2 színésznek szerintem kémiája sincs. Nem bánnám, ha meghalna. Pedig minden adott, hogy szimpi legyen, de egyszerűen idegesít. Viszont Felicityt imádom, amikor akaratlanul kinyög valamit és hosszan elmondja. Róla mindig az aranyos szó ugrik be. Thea csak azért van, hogy legyen még egy érzelmi tényezője Olivernek és Roynak. Abban egyetértek, hogy szerintem Mr. Merlyn feltámasztása felesleges volt, mert, hogy. Erről felvilágosíthatna valaki. Slade, mint főellenség WTF?-momentum volt, de szerintem ez így okés, főként, hogy kiderül a motivációja, vagyis megvan Shado halála. A flashback-jelenetek kellenek nekem, mert most kiegészítik a történetet. Laurel és Oliver ne jöjjenek össze, mert itt nem illenek egymáshoz. Hú, örülök, hogy végre valaki rajtam kívül még Olicity van. Én már az évadnyitó óta totál be vagyok zsongva, mert olyan érzésem volt, hogy el kezdtek kibontani valamit kettőjük között. Ezerrel szurkolok. Barry Allen spinoffot várom, mert nagyon aranyos volt a srác, ilyen kisfiús. Sokan mondják, hogy gyúrjon, de szerintem így van bája. Szóval nekem, ha nem is maximálisan, de tetszik a szezon, jobban, mint az előző, úgyhogy csak így tovább. Nem hiába lett nálam 2013 kedvenc sorozatai között 1.

  8. Nekem eddig bejött a 2. széria, nem érzem rosszabbnak az elsőnél…viszont a “feltámasztás” nem tetszik…annyi új gonoszt kreálhattak volna.

  9. Szerintem is jó a második évad, egyedül Laurel az aki engem ha lehet még az első évadnál is jobban idegesít! Pedig akár érdekes is lehetne a karaktere..

Leave A Reply