Exkluzív Interjú Kalapos Évával, a D.A.C. Szerzőjével

4

Nemrég jelent meg az első regénye, ami a D.A.C.-sorozat első kötete is egyben. Kalapos Éva őszintén ír benne a tinik életéről, olyan problémákat vet fel, amikkel korábban a hazai szerzők nem feltétlenül mertek foglalkozni. Éva nem csak emiatt elismerendő, ugyanis egy rendkívül sokoldalú fiatal hölgyet köszönthetünk a személyében. Az írás mellett a Másik Szoba zenekar énekesnője is egyben, a médiában újságíróként dolgozik, a karrierje során pedig számos területen kipróbálhatta már magát.

A beszélgetésben többek között kiderül, hogy miért a Fiúk a klubból a kedvenc sorozata, elárulja a jelenlegi kedvenc olvasmányát, de a munkásságáról is sikerült kifaggatni őt. Érdemes végiglátogatni a linkeket is, amik elvezetnek azokhoz a zseniális novellákhoz is, amelyekre a szerző méltán lehet büszke. Sőt, ha konkrét spoilert nem is, de pár dolgot mégiscsak sikerült megtudni a D.A.C. tavasszal megjelenő második kötete kapcsán is.

Kalapos Eva DAC

– Az év elején olvastam egy novellát, Üveg címmel… most, ahogy újra elolvastam az interjú előtt, és visszaemlékszem a D.A.C.-ra, ég és föld a kettő. Ennyire két eltérő hangon ritkán szólalnak meg a szerzők. Milyen régóta gyakorlod a regényírást?
Én alapvetően felnőtt szépirodalmat műveltem eddig, novellákat és drámákat írtam, mindig nagyon komoly témákról. A D.A.C. valójában „játéknak” indult, olyasmit szerettem volna írni, ami nekem is szórakozás, könnyedebb, finomabb, és mivel tiniregénnyel a saját tinédzserkoromban is próbálkoztam, gondoltam, nézzük meg ezt a műfajt, hátha megy :) A kérdésedre válaszolva: ez életem első regénye.

– A D.A.C. szerencsére több komoly témát is felvonultatott, pont ez tetszett meg benne. Mennyire volt tudatos döntés, hogy ötvözd a korábbi munkásságod egy elsősorban tiniknek szóló történettel?
Olyan szempontból tudatos volt, hogy sem én, sem a kiadó nem akartunk semmi sziruposat. Hálistennek ők partnerek voltak abban, amikor elmondtam, hogy bár tiniregényt írok, nem szeretném a világukat idillinek láttatni, sőt: inkább azokra a problémákra, félelmekre lenne jó rámutatni, amik ezt a korosztályt a leginkább foglalkoztatják. Érdekes és számomra nagyon örömteli, hogy a gyerekeknek is ezek a „keményebb” részek tetszettek a legjobban, mondták, hogy a többi kötetben akár még jobban durvulhatok is, ők bírják. :)

Kalapos Eva DAC 2

– Konkrétan milyen terveid vannak a második kötetre? És igen, egyetértek az olvasókkal: a „durvulás” jó :)
Nem szeretném nagyon spoilerezni a második kötetet, de annyit elárulhatok, hogy azok a gondok, amik megoldódni látszottak az első rész végén, nem fognak varázsütésre rendbe jönni – ahogy az életben sem -, és az első kötet végén megjelenő titokzatos fiút is közelebbről megismerhetik az olvasók, mint új szereplőt.

– Kíváncsian várom. „A szegény kislány” című novelládban remekül lefestetted azt, hogy milyen élete lehet egy olyan gyereknek, akinek két anyukája van. Mivel korábban több LMBT novellát is írtál, várhatunk a D.A.C.-ba meleg, leszbikus vagy biszexuális karaktert?
Ez szintén spoiler lenne, szóval nem mondhatok rá se igent, se nemet :), de mindenképpen célom, hogy kicsit felkavarjam az állóvizet, persze nem csak és nem feltétlenül ebből a szempontból. Jó lenne olyan témákról beszélni, amik sokszor teljesen értelmetlenül tabunak számítanak szülő és gyerek, tanár és gyerek, de még gyerek és gyerek között is. A D.A.C. „üzenete”, ha van neki, alapvetően az: az őszinteséggel sosem lőhetsz mellé.

– Teljesen egyetértek. A komolyabb témák érintése mellett engem egy dolog meglepett: amikor Ági .pdf formátumban küldte át Flórának „A szerelmünk lapjai” c. könyvet… Ez nem tűnik rossz „üzenetnek”?
Igen, ezekkel próbáltunk trükközni, mert írtam én bele eleinte letöltést is, de szólt a szerkesztőm, hogy ezt ne… azért nehezek az ilyen dolgok, mert a tiniknek ez a valóságos. Ők letöltenek zenét, filmet, könyvet, az interneten élnek, és nehéz életszerűen leírni például azt, hogy kölcsönadott valaki egy könyvet, mikor le is lehet tölteni, vagy pláne megvett egy CD-t vagy DVD-t, amivel ugyanez a helyzet. Néha nem egyszerű egyensúlyozni az életszerűség és a jó üzenetek között.

– Szerencsére azért sok fiatal megvette már a könyved, a Flashmob pedig igencsak jól sikerült, a videó alapján legalábbis jó buli lehetett. Ezt ki szervezte meg? Hogyan történt mindez a háttérben? És a srácok a DAC könyvekkel a metrón? Mesélj :)
A flashmob tényleg hatalmas buli volt, ahogy a könyvbemutató is, és ezt az egész szuper szervezést a Manó Könyvek Kiadó főszerkesztőjének, Csapody Kingának köszönhetem, aki kitalálta és meg is valósította. Ő vette fel a kapcsolatot Varga Bettivel és Diószegi Endre tanár úrral is, akik beszervezték a diákjaikat az Ady Endre Gimnáziumból és az Arany János Gimnáziumból, és ez a sok fantasztikus lány és fiú lelkesen vállalta a feladatot, szívvel-lélekkel benne voltak, amit ezúton is nagyon köszönök nekik!:) A metrós performanszot is Kinga találta ki, és a gyerekek valósították meg, annak a helyszínén nem voltam ott – a bemutató előtt a Deákra igyekezve csinálták -, csak a képeket láttam, de az is lenyűgöző volt, és nagyon hálás vagyok érte.

– Kétségkívül figyelemfelkeltő volt. :) Másik Szoba zenekar tagjaként énekelsz is, kortársirodalmi verseket zenésítetek meg. Jól fogadják a költők ezeket a dalokat? Úgy tudom Karafiáth Orsi örült is, mert átértelmeztétek az egyik versét.
Igen, Orsinak pl. nagyon tetszett, de mások is szerették és azóta is büszkén vállalják a feldolgozásokat, aminek nagyon örülünk, mert azért ez tud kényes téma lenni. De eddig – lekopogom – még nagyrészt mindenki jól fogadta a „végterméket”, amit csináltunk a szövegéből.:)

– Nem kortárs verseket ezek szerint be sem vállaltok?
Nem nagyon, a koncepciónk szándékosan a kortárs felé mutat, sokszor olyan szerzőket is választunk, akik (még) nem olyan nagyon ismertek, ez egyfajta bújtatott kultúrmisszió is a részünkről.:)

– Legközelebb hol láthatnak titeket az érdeklődők?
Most egyelőre nincs tervben koncert, én dolgozom a második köteten, és ez elég sok időmet lefoglalja, de ha az olvasók felkeresik a Facebook-oldalunkat vagy a honlapunkat, ott mindig naprakész információkkal várjuk őket, többek között a majdani koncertek időpontjaival kapcsolatban is.

Kalapos Eva DAC 3

– Könyvet írsz, újságíróként dolgozol emellett énekelsz is, sőt, a Pesti Magyar Színház színészképzőjében még a színészettel is kacérkodtál, a Körömlakk c. írásodból színdarab készült. Kétségkívül sokoldalú vagy. Melyik művészeti ág áll hozzád a legközelebb?
Színdarab több is van, a Fiatal Írók Szövetségének a tavalyi alkotói pályázatára készült egy kötetanyag, ami három drámát tartalmaz, és megnyertem vele a pályázat különdíj kategóriáját. Hogy melyik áll legközelebb? Most éppen az írás és most éppen a próza, de mindig más. Tudom, hogy nagyon sziruposan hangzik, de az életem úgy teljes, hogy ezek mind benne vannak, az arányok persze eltolódnak néha, de ettől lesz az egész szép és változatos.

– Mit tudsz tanácsolni a kezdő íróknak, akik meg szeretnék magukat mutatni a világnak? A Fiatal Írók Szövetségén túl :)
Hú, tanácsolni? Én, az egyelőre egykötetes szerző? :)) Ha valamit válaszolnom kell, akkor az egykori tanárom szavait idézném, akinek egy alkalommal jól kiborultam, hogy ez az egész irodalom-ügy nem ér semmit, hiába küszködök, nem megy, nem megy…mire ő azt felelte, ne felejtsem el, hogy a munka soha nem vész kárba. Ha az ember dolgozik, annak előbb vagy utóbb meglesz a gyümölcse. Én ennél nem nagyon kaptam jobb tanácsot. :)

– Mivel a Media Addict egy elsősorban sorozatokkal foglalkozó oldal, meg kell kérdezzelek: mi a kedvenc sorozatod? Tudom ám, hogy bejött a Glee „Here Comes the Sun” feldolgozása.
Ezt jól kilested!:) Hú, rengeted kedvenc sorozatom van, nehéz lenne felsorolni. A Jóbarátok nyilván alap, de a Szex és New York, az Így jártam anyátokkal, a Szívek szállodája, az Agymenők, persze a Glee és még számtalan más is nagyon bejött. Mostanában romantikusabb hangulatban Downton Abbey-t nézek, ami pedig nem igazán szokványos, de szerintem az egyik legjobb sorozat, az a Fiúk a klubból. Nem a melegek miatt, hanem azért, amilyen ügyesen nyúl nagyon érzékeny és fontos témákhoz, és nagyon bátor.

– Mi a helyzet a könyvekkel? „D.A.C.-Ági” ízlését kultiválod, vagy más könyveket szeretsz? Perpillanat például mit olvasol?
Is-is, Ági ízlése a bölcsész bennem:), de vannak szép számmal lektűrök is a polcomon, egyáltalán nem utasítom el ezt a műfajt, sőt. Jelen pillanatban Konrád Györgytől A látogatót olvasom újra, mert megtaláltam egy antikváriumban 50 Ft-ért (!), és az egyik legjobb magyar regény, amit valaha írtak, de közben az Éhezők viadala trilógia harmadik részét is elkezdtem, miután nemrég befejeztem a másodikat a film miatt. Suzanne Collins fantasztikus, delejes erővel ír és elképesztően izgalmasan, nagyon szeretem.

– Szerinted a fiatalok olvasnak más regényeket a kötelezőkön túl?
Én nagyon szeretném, ha olvasnának :), és nem csak a D.A.C. miatt. Olvasni jó, olvasni öröm, olvasni élmény, olvasni sokszor – ahogy az életem során számos alkalommal nekem is -, menekülés. Bele lehet merülni egy másik világba, el lehet felejteni, ha valami rossz körülöttem, és bármennyire imádom én is a filmeket – ezt Flóra tőlem „örökölte”:) -, az nem ugyanaz, mint ha minden a képzeletedre van bízva. Ja igen, az előbb kihagytam: olvasni szabadság. :) És azt veszem észre, hogy amit szeretnek, azt elolvassák, szóval most már “csak” az a feladat, hogy olyasmiket írjunk nekik, amit szeretni fognak.

– Ha egy mondatban kellene meghatározni, hogy egy olyan fiatal, aki nem szokott olvasni, a kezébe vegye a DAC-ot, akkor mi lenne az?
Talán az, hogy olvasd el, hogy megértsd, nem vagy egyedül.

Köszönöm szépen a beszélgetést.

5603 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
Share.



4 hozzászólás

    • És imádni fogod, engem meg utálni, hogy lesz még egy könyv, aminek “remegve” várhatod majd a folytatását :)

  1. Köszi az interjút! Lehet tudni, hány részes lesz a sorozat? Mint az SZJG? 4 év, félévekre bontva? Vagy…?

Leave A Reply