Moly.Hu vs. Bloggerek – Az eddig történtek krónikája

18
moly

A kínos ügy egyik emblematikus képe

Bizonyára sokan értesültetek arról, hogy milyen kínos ügy pattant ki a hétvégén Magyarország legnépszerűbb könyves közösségi oldalán, a Moly.Hu-n. Azonban tudom, vannak páran, akikhez nem jutottak el az információk, többen e-mailben és facebook üzenetben érdeklődtetek arról, tudok-e valamit az ügyről. Éppen ezért úgy gondoltam összefoglalom objektíven azt, hogy mi történt.

– A Keményfedél könyves blogon megjelent egy bejegyzés, amelyben a szerző a Moly.Hu-ról írt, néhol vitriolos formában. A blogon ebből kialakult egy párbeszéd a bloggerek között, amikben elmondták a véleményüket a Moly.Hu-ról, többen kifejezve azt, hogy nem feltétlenül elégedettek azzal a rendszerrel, ami most van.

– Nem sokkal később öt könyves blogger, akik az adott blogon kifejtették a véleményüket a moly.hu-ról, kaptak egy levelet. Az öt blogger, akikről szó van: Gretty Szerint a Világ (Gretty) + Keményfedél (Nima) + Titti Olvastár (Titti) + Zenka Olvas (Zenka) + Szilvi Írkál (Hársfaméz_szee). Fontos tudni, hogy ez az öt blogger évek óta aktív tagja a moly-nak, értékeléseikért és információikért sok felhasználó lehet hálás. A bloggereknek írt levélben többek között ez állt: “Sajnálattal láttuk, hogy komoly problémáid vannak a Mollyal, mégsem keresel meg minket, hogy segítsünk, inkább szítod az indulatokat a Moly ellen. A Moly egy közösség, és a destruktív szembefordulásod azt jelzi számunkra, hogy nem akarsz ennek a közösségnek a tagja lenni. Mivel ennek ellenére mégsem törölted a profilodat, mi fogjuk ezt elvégezni helyetted.” Illetve, a bloggerek lehetőséget kaptak arra, hogy lementsék azokat a számukra fontos információkat, amiket meg szeretnének tartani. Fontos itt és most megjegyezni: a Moly.Hu a mai napig nem törölte egyik felhasználót sem, pedig azóta már bőven letelt a három napos határidő.

– Gretty elmondása szerint a levél megkapása után hárman is megkeresték a Moly adminját, Immát, a történtek tisztázásának az érdekében. “A válasz lényege pedig az volt, vagy megígérjük, hogy soha, semmilyen formában nem kritizáljuk az oldalt, vagy nincs miről beszélnünk” – írta Gretty.

– A levél megkapása után az öt blogger az oldalán nyilvánosan leírta a történteket (itt egy összefoglaló), ami elindított egy láncreakciót. Hol csendes, hol hangosabb tiltakozás vette kezdetét, miközben a Moly közössége mintha több csoportra szakadt volna: volt olyan, aki a bloggereket védte, a szólásszabadság jogának kiemelésével, míg mások a Moly.Hu érdekeit tartották szem előtt, és úgy vélekedtek, ha valakinek nem tetszik az adott oldal, akkor nem kötelező a tagjának lenni.

ehezok

– Az eset nyilvánosságra kerülése után a Moly felhasználói egyfajta cenzúra alá estek: a tiltakozó vagy érdeklődő karcok esetében, továbbá Imma, az admin karca alatt, több száz hozzászólás törölve lett. A legtöbb felhasználó Az Éhezők viadalából vett képpel tiltakozott, amiket szintén töröltek az adminok.

– Miután a bloggerek már leírták a véleményüket, a Moly.Hu vezetője, Bence is megírta a magáét: “Sajnáljuk, hogy hová fajult a hétvégi konfliktus, és ígérjük, hogy alaposan kielemezzük a történteket és levonjuk a szükséges tanulságokat. Ehhez persze némi időre van szükségünk, a türelmeteket kérjük.” – és meg is erősítette azon információt, hogy senkit nem töröltek a közösségi oldalról. Bence egy korábbi karcában kitért arra is, hogy mennyire fontos számára a Moly.Hu, és mennyire szereti a közösséget, amit az oldal kovácsolt egybe, éppen emiatt nem érti azt, hogy a bloggerek miért nem hozzá fordultak a problémáikkal.

– A Moly.Hu moderátorainak “vezetője”, azaz adminja Izolda is írt egy külön karcot, amiben elmondta a véleményét a történtekről: “Eddig nem szólaltam meg, mert én is láttam a kiküldött levelet, és a döntéssel alapvetően egyetértettem. Egyetértettem, mert ezt már többször többeknek mondtam mikor épp a vállamon bőgtek: hogy ha valaki gyűlöli az egészet (legyen az párkapcsolat, munkahely, bármi más), akkor ezt fel kell ismerni, és cselekedni, változtatni kell“. Továbbá szó esik a karcban a Moly.Hu működéséről is, azokról az emberekről, akiknek köszönhetően működik az oldal.

– Eközben az öt blogger kijelentette, hogy nem kívánnak visszatérni a Moly.Hu-ra, az olvasókkal történő kapcsolattartás pedig a blogjaikon, Facebookon és a Google Readers-en történik majd.

Egyelőre itt tart a történet, jómagam pedig kíváncsian várom, hogy mi lesz a vége. Kétségkívül sokan csalódtak a közösségi oldalban, és többen már önként törölték magukat, sokan pedig tervezik. Eközben a Moly.Hu is világosan és érthetően leírta az álláspontját. A jövő pedig majd eldönti, hogy a legnépszerűbb magyar közösségi könyves oldal a továbbiakban is ennyire népszerű marad-e, mint amilyen korábban volt, és a 75 ezer felhasználóból hányan döntenek majd a távozás mellett.

2972 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
Share.



18 hozzászólás

  1. Habár több éve regisztrált tag vagyok, nem vagyok aktív tagja a molyos közösségnek, kb csak azt vezetem, hogy miket olvastam (valószínűleg ez nem is fog változni), mégis szomorúan látom, hogy idáig fajult ez a dolog. Talán, ha kezdettől fogva normális kommunikáció zajlik a két “tábor” között, akkor most nincs ez az egész… Remélem, mihamarabb helyreáll a világrend és újra békésen működhet tovább a honlap.

    • Szia! Amint látod én vagyok Csejvik Henna . Azzal a kérdéssel jövök , hogy tudnál-e nekem ajánlani egy nagyon jó blogot ?! Én pl.: olyanra gond. amilyen a ‘ kínos , sorozatban van. Egyébként bár milyen jó lenne :) előre is köszi :)

  2. Szyszyyy on

    Ilyesmi miatt biztos, hogy nem fogom magamat törölni a Molyról. Én az ilyenekkel úgy vagyok, hogy nem az én dolgom és még ha valamelyikkel egyet is értek, nem szólok bele. (Pl: az öt felsorolt blog közül kettő is van, amit szoktam olvasni és szeretem, de azért mert nekik problémájuk van nem jelenti azt, hogy nekem fel kell lázadnom az érdekeikben) :D Az oké, hogy nem ilyen módon kellett volna elrendeznie a Molynak a dolgot, meg nem is értem, hogy ilyen miatt miért kéne bárkit is törölni. (az osztály társaim nap, mint nap szidnak mindenféle közösségi oldalt és őket se akarja senki se letörölni miatta.) Én mondjuk a Molyon kb. csak annyit csinálok, hogy bejelölöm mit szeretnék elolvasni, mi az amit már elolvastam és idézeteket kedvencelek, meg a megjelenésekről informálódom. Nekem ezekre a tevékenységekre tökéletesen megfelel. (Bár az elején nem nagyon igazodtam ki rajta, mostanra már szinte minden részét ismerem és tudom mire van) :)

    • Szyszyyy!
      Egyetlen egy embertől sem kértük, hogy törölje magát akár miattunk, akár az eljárás miatt.
      Ezzel azért jó, ha mindenki tisztában van.
      Tudom, hogy nem ezt írtad, de mielőtt még bárki azt hinné, szerettem volna tisztázni.

      • Szyszyyy on

        Tudom. Én csak arra írtam azt, hogy ez miatt nem törlöm magam, mert a cikkben van egy ilyen, hogy “többen már önként törölték magukat, sokan pedig tervezik.” :) és, hát erre írtam azt.

        • Igen, én értettem, de volt, aki a napokban ezt félreértette, és a mi számlánkra írta. Ezért is akartam itt leírni, ha már felmerül az önként törlés témája.

  3. Nekem mindkét oldal gyerekesnek tűnik, nem is mondanék más véleményt. Ha valakinek nem tetszik az oldal, ne használja (lépj ki, de magyar mentalitás szerint inkább panaszkodjunk, mert az menőbb :D), másfelől a véleményt is el kell fogadni (amit a Moly adminjai megtettek volna, ha TISZTESSÉGESEN hozzájuk fordulnak az adott bloggerek, szerintem). Hopsz, mégis mondtam véleményt.

  4. Úgy vélem, egy adott oldal adminisztrátorának azt van joga ellenőrizni (és szankcionálni), ami az ő oldalán zajlik. Innen már csak egy (kettő-három) lépés kitiltani valakit amiatt, hogy mit oszt meg a fészbuk oldalán, vagy a vallása, a politikai meggyőződése, az öltözködése, hajviselete stb. miatt.

    Az egész kellemetlen módon emlékeztet arra, az ellenzéki kritikára adott, kormányzati válaszra, hogy akinek nem tetszik, amit ők csinálnak, az elmehet az országból. Ez a hatalom arroganciája, ami megfeledkezik róla, hogy az ország nem érte van, hanem az emberekért, (ahogy a politikus is az emberekért van elvileg), mert az emberek teszik az országot azzá, ami.

    A moly.hu sem az adminokért van, hanem a felhasználókért (ahogy az admin is a felhasználókért van elvileg). Mert a felhasználók teszik az oldalt azzá, ami. Kicsit olvasgattam a linkek nyomán, valahol egy Bence beszél arról, hogy a moly az nem intézmény, emberek vannak mögötte, és az egészben a legfontosabb a bizalom. Nagyon szép dolgokat írt, teljesen egyetértettem vele. Aztán másvalahol látom, hogy ez a Bence az oldal alapítója (felteszem a mai napig is is ő legfőbb döntéshozó), és olvasom, hogy a molyról több száz kritikus hozzászólás törölve lett.

    Ha már a bizalomról, mint legfőbb alapelvről és elengedhetetlen tartozékról beszélünk, azt hiszem, a bizalomnak nem használ, ha a kritikus hangokra úgy reagálunk, hogy elhallgattatjuk őket. Ez Pekingben sem nagyon válik be, pedig ott kicsit komolyabb nyomást tudnak gyakorolni az emberekre. Persze, talán egy közösségi oldal tulajdonosaként könnyű elfeledkezni róla, hogy az oldal nem a mi személyes blogunk.

    (Megjegyzem én a saját blogomon eddig csak olyan megjegyzést töröltem, ami valaki mást sérthetett, nem engem. Olyan ez, mint közszereplőnek lenni, vastagabb bőr kell az arcra, el kell viselni, amit a pofánkra kapunk, vagy hagyjuk abba a blogolást. Régen rossz, ha magamnak kell megvédenem magam, nem teszi ezt meg helyettem a többi olvasóm. Annak oka lehet, amin el kéne gondolkodnom.)

    Szerintem Mark Zuckerberg sem személyesen moderálja a facebookot. Nem csak azért, mert kicsit nagyobb az egész, hanem mert nincs meg az a távolságtartása, ami ehhez kell. Megjegyzem, ha valaki fikázza a fészbukot, nekik nem az a válaszuk, hogy törlik az illető profilját, hanem megnézik, mit lehetne javítani, mi cseszte fel az illető agyát. Mert valami biztosan. És hátha az másokat is zavar. Addig mennek utána, amíg még könnyen elintézhető a dolog, amíg nem kerül túl sok időbe, munkába, presztízsveszteségbe. Végső soron pénzbe.

    Tudom, hogy valószínűleg a molyon is rájöttek már, hogy első indulatból ezt nem a legszerencsésebben intézték. Hogy a felhasználóik bizalmát sikeresen megingatták. Valószínűleg ezért is nem törölték még az öt felhasználót. Mert nem lenne korrekt. Mert a moly szabályzatában olyat előírni (és szankcionálni), hogy valaki hogyan viselkedhet a molyon kívül, az orbitális nagy felháborodást szülhet. Mert a moly jó hely, szinte monopolhelyzetben van (mint a facebook, ezért a párhuzam), de biztos nem örülnének egy bojkottnak.

    Mert valamekkora, valamilyen szinten biztos lenne. Nem mondom, hogy törölném rögtön a regisztrációmat, bár elgondolkodnék rajta, hisz nem sokat használom. De most, ha egy könyvre hivatkozom, a címhez általában molyos linket illesztek be. Hát ezentúl biztos, hogy a kiadó oldalára, a bookline-ra vagy a goodreads-re linkelnék. Ami nem túl nagy veszteség, de ha páran még megteszik (csak megjegyzem, hogy könyvesbloggerekkel, ráadásul nem is legjelentéktelenebbekkel sikerült összekoccanni), akkor az jelenthet némi forgalomcsökkenést az oldalon. Talán nem hatalmasat, de egy ilyen butaságon egy oldallátogatást sem éri meg elveszíteni.

    Az oldal adminjainak (valószínűleg személyesen magának Bencének) az embersége fog megmutatkozni a következő napokban. Vajon legyűrik az egójukat, és benyelik a békát, elnézést kérnek, hogy túlreagálták a dolgokat, és visszanyerik a felhasználóik bizalmát, vagy az egójuk gyűri le őket, és a moly egy szűk klikk játszótere lesz, ahol a bennfenteseknek mindent lehet, a kívülállóknak meg coki.

  5. Elég jó kis összegzést olvashattunk. Véleményem szerint jogos a felháborodás a bloggerek részéről (s itt most nem csak a kiemelt 5 tagra gondolok, hanem a többi támogatóra is), mivel kulturált kérdéseket tettünk fel, és csak körítést vagy támadást kaptunk válaszul. Minden harmadik ember megkapta, hogy ha valami nem tetszik, lehet menni. Pedig mi csak azt tettük, amire imma oly “kedvesen” felhívta a figyelmünket, kérdezhetünk. Mi kérdeztünk is. Valószínűleg a válaszadásra már nem volt felkészülve, hiszen minden üzenetre ugyanaz a sablonszöveg érkezett, ráadásul eléggé felháborító stílusban válaszolt egyeseknek.

    Evelyn hozzászólására pedig csak annyit reagálnék, hogy : a közösség legtöbb tagját kedveljük, kedveltük, viszont az ilyesféle bánásmód ellen tiltakozunk. Ok nélküli hozzászólás vagy karctörlés, diktatórikus látásmód és cenzúra egy állítólag olvasóbarát oldalon? Én személy szerint használtam az üzenet a molynak funkciót, de vajon minek? Bencének írtam, választ nagyon nem is reméltem, hiszen eddig sem kapott senki, értelmes, korrekt választ! Anibell válaszolt, melyet neki itt is köszönök, mert ő legalább megpróbált kapcsolatot teremteni velünk, míg imma sértegette az embereket, tiltotta őket, Bence pedig háttérből figyelte az eseményeket, és homokba dugta a fejét. Később, mikor már több száz komment érkezett, muszáj volt reagálnia valamit. S itt még nincs vége. Jó lenne, ha megértenétek, hogy nem a bajt keressük, csak szeretnénk, ha úgy bánnának velünk, mint régen. Tisztelettel! Ez lenne egy ilyen közösségben az alap.

  6. Ha írtatok nekik és ezután következett a felháborodás, akkor visszavonom, amit mondtam, de ettől függetlenül nekem ez még mindig kissé gyerekes reakció mindkét oldalról.

  7. Én egyetlen dolgot hiányolok, mégpedig Bence reagálását Imma akciójára. Az a poszt üres volt, semmitmondó, mellébeszélő, és az utolsó bejegyzésében megjegyezte:
    “A minket körülvevő világ mindig tartogat számomra meglepetést. Jelenleg éppen az csodálkozásom tárgya, hogy pár felhasználó törlésének híre mekkorát dobott a Molyra regisztrálók számán, és így valójában egy szomorú eset hatása miatt növekszik több százzal a Moly tagjainak a száma. A szomorú dolgok gyakran örömtelieket vonzanak be magukkal, noha nem könnyen feledtetik a szomorúságot… Jó molyolást!”

    Ezt nagyon sokan, még azok is, akik azelőtt nem szólaltak se fel se meg, úgy értelmezték, ahogy le van írva. Mehettek, nem sírunk utánatok, nem érdekes, jönnek helyettetek mások. Ez aztán egy újabb hullámot kavart, minek hatására Bence átírta(!) az utolsó bekezdést. Nem megjegyzést főzött alá, hanem egyszerűen átírta, mert így nem látszik a különbség.
    Na, én erre a levélre reagáltam egy karccal, amit feltettem az oldalamra is, biztos ami tuti: http://napifalat.blogspot.hu/2013/09/uzenem-neked-hogy-te.html . Elismerem, trágár volt a vége, de már nagyon elszálltam, mert ha addig volt bármiféle reményem is az álláspontok közelítésére, kompromisszumra, megoldásra, abban a pillanatban minden elszállt. És sokan ennek hatására döntöttek úgy, hogy akkor törlik magukat.
    És bár tudom, hogy az utolsó mondat miatt figyelmeztetés járt volna, azt hiszem inkább a karc nem trágár felével lehetett a baj, mert azonnali hatállyal, figyelmeztetés és értesítés nélkül felfüggesztettek, a karcot pedig természetesen elrejtették.

  8. “Sajnálattal láttuk, hogy komoly problémáid vannak a Mollyal, mégsem keresel meg minket, hogy segítsünk, inkább szítod az indulatokat a Moly ellen. A Moly egy közösség, és a destruktív szembefordulásod azt jelzi számunkra, hogy nem akarsz ennek a közösségnek a tagja lenni. Mivel ennek ellenére mégsem törölted a profilodat, mi fogjuk ezt elvégezni helyetted.”

    Nem követem ezt az oldalt, és nem ismerem a szóban forgó bloggereket sem.
    Viszont felmerül a kérdés: hány évesek a moly.hu adminjai/szerkesztői? Tizenöt? Mi ez, óvoda?

  9. Nagyon örülök, hogy ilyen sokan reagáltatok erre a bejegyzésre :) Megígértem magamnak, hogy objektív maradok a blogon a témával kapcsolatban, szóval nem válaszolok külön senkinek, hanem megköszönöm mindenkinek, amiért kifejtettétek a véleményeteket.

  10. Nem az öt blogger miatt törölnek, akik elmennek, hanem mert hozzászóltak több százan a témához, és kitiltották őket is, törölték a kommentjeiket, sőt, FB tiltást is kapott pár. Mindezt figyelmeztetés nélkül, pusztán mert véleményt mondtak, és civilizált hangnemben.
    Vagyis a a molyosok diktatúráját nagyon sokan saját bőrön tapasztalta.

    Aki meg nem, és utólag olvasgat, az nyilván nem érti, mi a balhé lényege, mert a hivatalos molyos kommunikáció piszkosul simulékony. Más a szó és más a tett.

    Amiről azonban elfelejtkeztek, hogy a bloggerek, kiadók, írók nélkülük is léteznek, és tudnak más platformot találni. Ahogy látom, már elindult ez a folyamat.

    • Másodszor pedig, biztos furcsa lehet azoknak, akik nem élték ezt át, csak hallomásból tudnak ezt-azt. Még nehezebb összerakni a képet, ha a Kérdezzetek c. bejegyzés alatti több mint 400 kommentet sem látták, így simán úgy tűnhet, hogy fel lett fújva a dolog, pedig nem.

      Én például szimpatizáns voltam, útjára indítottam az Éhezők viadalás tisztelgést, amit először karcban tettem ki, két szintén a filmből vett videóval egyetemben, és ezt a karcot kimoderálták a frissből, nem volt elérhető, nem lehetett linkelni. Kitettem még egyszer is, aztán egyszer csak észrevettem hogy az is eltűnt, továbbá korlátozták a profilomat, ergo nem tudok hozzászólásokat írni, kedvencelni, stb. Szóval a közösségi funkciókat nem tudom használni. Megdöbbentő nem igaz? 2 képes karc és ennyi és utána elszaporodtak ezek a törlések és a korlátozások is.

      http://anariamatthewsreading.blogspot.hu/2013/09/a-molytenger-kalozai-es-blogkommentek.html

      Ebben a második bejegyzésben pedig reflektálok a levélre…a csúfosan kudarcba fulladt lereagálási kísérletre, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, illetve hogy még ebbe is beletöröltek, mint ha az első verzió ott sem lett volna. Súlyos gondok vannak a molyon mind a kommunikációval, mind azzal a mentalitással, ahogyan a felhasználókat kezelik.

    • Nagyon szívesen :) Úgy érzem hasznos a cikked, mert igazán jól megvilágítja az egyik oldal álláspontját.

Leave A Reply