Így lehetsz sikeres blogger #08 – Respect

31

Nem fogok arról beszélni, hogy a manapság mit jelent a respect – vagyis, a tisztelet, – mint évekkel ezelőtt. Most beszélgessünk inkább arról, hogy a weboldalszerkesztés világában mire gondolok, amikor azt mondom, hogy respect. Mit és kit kell tisztelnünk? Megtehetünk-e bármit? Komoly dolgok ezek, hiszen a tisztelet egy olyan dolog, amit alapvetően elvár minden egyes ember, de ha már neki kell más felé tisztelet tanúsítania, az egy cseppet nehezebb. Mégis mit jelenthet a bloggerek felé a tisztelet? Íme, egy kifejtés.

respect

– MIT TEGYEK, HOGY TISZTELJENEK?

Mégis, mire megy egy blogger, ha a saját látogatói sem tisztelik? Úgy érzem, hogy semmire, hiszen ha olvasok egy blogot, akkor az a minimum, hogy tiszteljem azt, aki írja. Ha ez valamiért nem történik meg, akkor nem érdekel az sem, amit ír – és van olyan érzésem, hogy ezzel sokan vagyunk így. Ha például a Sorozatjunkie-t csak Human szerkesztené, biztos nem látogatnám az oldalt, az utóbbi időben pedig Sixx kirohanásai miatt a comment:com olvasásáról is leszoktam. A tisztelet, mint olyan nagyon fontos, ha pedig nem érzi egy olvasó a blogger felé, akkor ott már problémák vannak.

Fordítsuk meg a kérdést: mit tettél azért, hogy ne tiszteljen az olvasód? Valamivel biztos elérted. Sixx nálam a közmédia folytonos, állandó jellegű pocskondiázásával csapta ki a biztosítékot, illetve az állandó “napi Trónok Harca” kép-posztokkal. Ennyi elég volt ahhoz, hogy engem ne érdekeljen a comment:com. Sok más ember is lehet így, a tisztelet elvesztése pofonegyszerű, a megszerzése már kőkemény munka.

Ha azt szeretnéd, hogy az olvasó elkezdje tisztelni az embert, aki a blog mögött van, akkor tégy is érte. Először is: amit a látogató először meglát egy oldalon, az a külső. Ha az nem rendezett és nem olvasható (látod? minden téma egymásra épül) akkor nagy valószínűséggel be is zárja az oldalt. Ha a külső megfogja, megtartja a belső. Ügyelj arra, hogy mit teszel ki az oldaladra, lehetőleg ne panaszkodj a szomszédról van a tanárbácsiról, került a káromkodásokat, a felesleges rövidítéseket és az olyan jelzőket, amik Facebookos chaten elmennek, de egy blogon nem – például LUV. Illetve, van ám egy fontos dolog: ne lopj és te is tanúsíts tiszteletet.

Ez most egy zárójeles bekezdés lesz: nem szeretem, és nem tudom tisztelni azokat a rajongói oldalakat, amik tele vannak aggatva a kedvencük paparazzi képeivel. Pfujj Paparazzi! Oké, néha lehet kivételt tenni, mint a forgatáson készült fotók (mert információt hordoz önmagában) vagy amikor az adott emberke belemosolyog a kamerába. Viszont amikor eltakarják az arcukat, lehet látni, hogy mennyire terhes például Selena Gomez részére az, ha fotózzák, ne tegyük már ki úgy az oldalunkra, hogy “Jajj, szegény Selena, nem hagyják békén. Fotók a galériában“. A zárójeles bekezdés ezzel véget is ért.

keep calm

– MIÉRT NE LOPJ MÁSTÓL

Őszintén szólva sosem értettem a blog-világban történő lopásokat. Ha valaki blogger, akkor vannak saját gondolatai, így teljesen érthetetlen az, hogy miért lop valaki mástól. Persze nincs abban semmi rossz, ha ihletet nyersz valakinek az ötletéből, de akkor az a legkevesebb, hogy nevesítsd az adott személyt, aki által megjött az ihlet. Például ezt a cikksorozatot is, már ketten kezdték el csinálni utánam, olyanok, akikről tudom, hogy látogatják a blogot. Egyikük, Chloé egyértelműen jelezte, hogy honnan van az ötlet, míg az a másik illető nem. Így egyértelművé vált számomra az, hogy ki az, akit megihlettem, és ki az, aki meglopott – utóbbit nem nevesítem, pedig ez is egy eszköz, de erről később.

A kérdés azonban a következő: miért ne lopj mástól? A válasz teljesen magától értetődő: mert úgyis kiderül! Milyen ciki már az, ha a látogatóid rájönnek, hogy máshonnét másolsz, és mennyire rossz az, ha az eredeti szöveg tulajdonosa olvassa rád a bűneid. Ezeknek elég visszatartó erőnek kellene lenniük ahhoz, hogy kétszer meggondold, akarsz-e másolni vagy inkább megpróbálsz kreatív lenni. Persze mondhatom az erkölcsi okokat is, hiszen elég evidens az, hogy nem lopunk. No de mi történt akkor, ha téged loptak meg?

angry

– MEGLOPTAK! MIT TEGYEK?

El kell, hogy keserítselek: nevetségesen kevés eszköz áll a bloggerek/szerkesztők rendelkezésére ahhoz, hogy megvédjék a saját írásaikat. Hiába azok a plusz funkciók, hogy jobb klikk tiltás vagy szövegkijelölés tiltása, pár plusz klikk és ezek kijátszhatók, aki pedig lopni akar, úgyis megtalálja a megoldást, hogy megtehesse. Ha nagyon zavar a lopás ténye, akkor akár jogi eszközökkel is felléphetsz. Minden általad írott szöveg a saját tulajdonodat képezi, azonban a photoshoppal készült montázsok/képek jogainál gondok vannak, mert az eredeti fotó fotósának/tulajdonosának is lehetnek jogkövetelései. Ergó ha azt tapasztalod, hogy egy mozis magazin szó szerint lelopja a cikked, akkor természetesen lehet bírósághoz fordulni, csak nincs értelme. A pert akár meg is nyerheted, de rengeteg idő és pénz kell hozzá, ergó senki sem jár jól, ha pedig valamilyen úton-módon veszítesz, akkor fizetheted a perköltséget. Ergó a bíróság felejtős, de mit tehetsz még?

Használd a nyilvánosságot! Régen divat volt a fekete lista, mára valamiért elfelejtődött, pedig olyan jó visszatartó ereje volt annak idején. Ha azt tapasztalod, hogy egy oldal lop tőled, és téged ez nagyon idegesít, akkor tégy a következők szerint. Először is, írj privát üzenetet e-mailen, ha nincs meg az e-mail címe, kérd el chatben. Jobb, ha a színfalak mögött próbálod rendezni a problémákat, a látogatók kizárásával. Legtöbbször ez eredményhez vezet, ha pedig már azt eléred, hogy linkeljen téged, mint forrást, akkor talán nem is gáz a lopás ténye, hisz ezzel is hirdeti/reklámozza az oldalad (hoppá, még egy visszautalás). Ha a privát megbeszélés sem vezet eredményre, akkor lehet bekeményíteni. Írj nyilvánosan a chatbe/hozzászólásban és úgy kérd az anyag eltávolítására és/vagy a forrás megjelölésére.

Ha a szép szó sem vezet eredményre, akkor jöhet a kőkemény támadás. Utóbbi necces, mert a nyílt csatározás nem feltétlenül szimpatikus, de ha az illető olyan szintű lopást követett el ellened, amit nem akarsz és nem is lehet szó nélkül hagyni, akkor mese nincs, be kell vetned a nagyágyút. Írd ki az oldaladra, hogy ki és mit lopott, és furfangosan kérd meg a látogatóid, hogy jelezzék XY-nak, ha zavarja őket a lopás – ha szeretnek és tisztelnek téged és a munkásságodat, akkor meg is fogják tenni. Ha ez sem vezet eredményre, ha már írtál e-mailt, jelezted nyilvánosan de még mindig nincs megoldás, akkor se add fel. Minden blognak/oldalnak van egy szolgáltatója. Ha az e-mailek / információk print screen-jével tudod bizonyítani, hogy meg vagy lopva, akkor írj a szolgáltatónak. A gportál szerkesztősége például tudomásom szerint komolyan veszi az ilyen jelentéseket (pont a rossz/káros GP szerkesztők kiszűrése miatt), így a tolvaj oldalt akár törölhetik is.

Tulajdonképpen ezek azok, amiket megtehetsz azért, hogy megvédd azt, amiért te dolgoztál meg. Nem hazudok, nem lesz egyszerű, de ha tényleg zavar a dolog, akkor vágj bele, hiszen minden blogon/oldalon sok munka van, nem szép az, ha más csak másol és beilleszt…

A következő cikk tartalmából:
Legközelebb vasárnap, 12:00-kor beszélgetünk, méghozzá egy érdekes és provokatív témáról. Úgy ám, a pénzről lesz szó…

1231 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Share.



31 hozzászólás

  1. Pl Ashley Tisdale-ről is elég kevés hír lenne, ha a paparazzi képek nem lennének. Tudom, hogy őt is zavarja de akkor nem lenne mit kirakni a főoldalra. :/

    • És? Akkor mi van? Ha tudod, hogy őt zavarja, akkor miért alázod meg azzal a kedvencedet, hogy olyan dolgot terjesztesz, ami zavarja őt?

      Mit szólnál ahhoz, ha anyukád mindenkinek vigyorogva és büszkén mutogatná azokat a paparazzi képeket amiket rólad csináltak?

        • Ashley Twitter/FB üzeneteinek a fordítását, grafikai alkotásokat, régi képeket, epizódképeket (kifényképezett) a sorozataiból/filmjeiből, adatlapokat, dalszöveg fordításokat és így tovább. A lehetőségek tárháza végtelen.

  2. Köszönet ezért is. :)
    Mondjuk nem nyugtattál meg, de sebaj :)

    “Ergó ha azt tapasztalod, hogy egy mozis magazin szó szerint lelopja a cikked, akkor természetesen lehet bírósághoz fordulni, csak nincs értelme.”
    Hát ez volt az oka annak is, hogy én sem mentem jobban utána a dolognak, bár nyilván jobban kiállhattam volna magamért, csak nyilván az én oldalamon is lehetnek olyan képek, amelyeknek nem pontosan jelzem a jogtulajdonosát (csak amikor már hatszáz verzióban hemzseg a neten és én magam sem tudom, honnan származik az eredeti, nehéz is).

    Két dologban nem értünk egyet: a másik esetben, amikor egy másik azonos témájú oldal szerkesztője lopta a fordításaimat, én- bár ki akartam vinni az oldalamra az ügyet a nyilvánosság elé, de – nem írtam volna meg, hogy ki és hol, mert ha linkelem az oldalát, még ő jár jól, hiszen egy halom azonos érdeklődésű embert küldök hozzá.

    A másik, hogy én alkalmazom a jobbklikk tiltást, mert bár valóban kikerülhető, de én sokszor azt tapasztalom, hogy ezek a lopások inkább olyanokhoz kötődnek, akik ennyire nem ismerik a trükköket, ellenük pedig elég jól véd.

    Olyan ez, mint a másolásvédett DVD. Van rá eszköz, hogy kijátssza az ember, de azért szoktak kiadni olyat.

    • A nyilvánosságnak a te szemszögedből mindenképp nagy ereje lett volna, leginkább akkor, ha a Mozis újság FB oldalát is “”betámadjátok””. Persze, értem én, időigényes, és nem akarsz ennyire belemenni, viszont egy olyan poszt, hogy “Az XY magazin is innen lop” jópofa dolog.

      Ha kiderül XY szerkesztőről, hogy lop, akkor ki lenne kíváncsi a továbbiakban az oldalára? Egyáltalán ki menne fel egy “másoló” site-ra, amikor az originálon sokkal jobb a tartalom. Nem hiszem, hogy jól jár, mert ha a saját látogatói közül nem jöttek rá a lopásra, akkor így előttük is világos lesz, ergó hosszútávon te fogsz jól járni, és nem a tolvaj. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne privátban kellene kezdeni az egészet.

      Jobb klikk: több zavaró dolog is van vele, például a látogatóid sem tudnak képeket lementeni, és nagyon sokan gyűjtik ám a fotókat “csak úgy”, maguknak. Ergó így kitolsz azokkal is, akik nem “csak” infókért, hanem a képgyűjteményük bővítéséét is szeretnék megoldani. Aki meg tényleg másolni akar, az úgyis megoldja. A jogizés DVD más tészta, mert azt le tudod játszani gépen, dvd lejátszón is, igazából hátránya csak annyi, hogy nem tudod másolni, míg a jobb klikk további nehézséget okoz azoknak is, akik nem akarnak rosszat.

      • Azért, ha rákérdeznek arra, hogyan tudnának képet lementeni, szoktam segíteni.

        És igaz: nekem is bosszantó volt, ahol először láttam a módszert, mert én meg sokszor átfutom a híreket, jobbklikkel megnyitom új lapon az érdekesnek tűnő cikkeket így nem feledkezek meg róluk, ha belefeledkezek egy másik cikkbe is. Szóval tudom, hogy nem tökéletes a módszer, de tapasztalatlan kamaszoktól jól véd. Ha más nem, legalább saját kézzel kell bemásolni, amit én már amúgy megírtam.

  3. de azért van különbség, hogy egy szerkesztő ctrl C + ctrl V-vel átkopiz egy egész bejegyzést/hírt/fordítást forrásmegjelölés nélkül, vagy ellop egy ötletet vagy témát, de saját maga írja és fogalmazza meg a dolgokat. az utóbbi szerintem jobban megbocsátható, nekem például hízlalná az egómat azon kívül persze, hogy kicsit haragudnék is. de legalább tényleg tudom, h vmit jól csinálok, és példát mutatok vagy ötleteket adok másoknak.

    • Ági, ezt nem bántásból írom, kérlek ne is vedd annak: Hidd el nekem, ha te is évek óta blogger vagy, érzékelni fogod a különbséget az ihlet és a “lopás” között. Mert nagyon nem mindegy – és igen, az egyik “hízlalja” az egót, míg a másik elszomorít.

      Remélem idővel meg fogod érteni az árnyalatnyi, de annál fontosabb különbséget.

  4. Ördögmanó on

    Szerencsére én még nem futottam bele olyanba, aki róla másolt volna. A cikkeket én péel átírom más szavakkal, hogy az értelme megmaradjon, de még is dolgoztam vele és nem vittem el szószerint. De jobban szeretek külföldi cikkeket lefordítani… Egyrészt gyakorlásként, másrészt meg sokkal többet dolgozok meg érte, mint ha magyar lenne a forrás. Meg persze kiírom, hogy honnan vittem el. Még az előzőnél írtam azt, hogy a forrásaim tudják, hogy ők a forrásaim, sőt némelyikkel még tartom is a kapcsolatot. (:
    Meg én nem is rakok fel paparazzi képeket senkiről. Most jutottam el arra a pontra, hogy ha igazán szeretem a kedvenceimet, akkor én nem leszek olyan, hogy a lesifotókat is felpakoljam róluk, akármennyire is a kedvenceim. Tiszteletben tartom azt, hogy őket zavarják ezek a fotók, így én nem pakolom fel. Ha másokat érdekel keressenek rá máshol… Lehet, hogy csak én gondolom így. Ha meg annyira nincs friss az adott kedvencről én grafikázni szoktam, hogy azért legyen is valami, ne csak álljon napokig az oldal semmi frissítés nélkül. Szerintem ez jó ötlet lenne a paparazzi képek helyettesítésére (szerintem).
    A kinézeteknél én is szoktam ötletet meríteni más oldalakról, de végül sose olyan lesz. Egyrész azért, mert nem vagyok profi némelyik képszerkesztővel, másrészt meg inkább maradok önmagam és olyat csinálok, amit tudok. Szerintem ezt is sokaknak figyelembe kéne venniük… (:
    Azt hiszem elmondtam midnent, amit akartam. (:

    • “Tiszteletben tartom azt, hogy őket zavarják ezek a fotók, így én nem pakolom fel. Ha másokat érdekel keressenek rá máshol…Lehet, hogy csak én gondolom így.”
      Látod, Tibi is így gondolja, és ezzel nincs egyedül. Volt egy Alkonyat-blog, amit évekig követtem, és pont azért szerettem, mert ugyanezt az elvet vallotta – meg azt, hogy tartalmas anyagot ír, nem bulvárt; és én is ezek mentén szerkesztem az anyagaimat. Nem mondom, hogy teljesen 0-ra csökkentem a paparazzi képeket, de nagyon-nagyon ritkán kerülnek fel hozzám olyanok.

      És ilyen volt az is, amikor Jennifer Lawrence elhasalt az Oscar-díj átvétele előtt. A bulvármédia tömegei pörögtek ezen, de rajongók is, meg minden. Én meg döbbenten néztem, mert sok mindent tartottam fontosnak, meg érdekesnek erről az estéről, de pont ezt nem.

  5. Bár nem teljesen vág bele a témába, anno én is hasonló okok miatt hagytam abba a Starityzést. Volt, hogy sok utánajárás után megírtam egy hiteles és HIBÁTLAN cikket (ezt azért érdemes megemlíteni, mert újabban a hírmoderátorok borzasztó trehányak, utána sem ellenőriznek a dolgoknak, a helyesírási hibák tömkelegéről meg ne is beszéljünk… ), pár óra múlva ki is került a Starity főoldalára. Persze ez mind szép és jó, de mondjuk az már kevésbé, hogy ezután mindig várható volt, hogy egy G-Portálos oldalon viszont fogom látni a mondataimat, és még csak nem is reklamálhatok…

    Rengeteg ilyen nyavalya van az interneten, többek között a Wikipédiáról történő másolás is. Rengeteg rajongói oldal használja az ottani információkat, és még arra sem veszik a fáradtságot, hogy a végén megjelöljék a forrást, vagy legalább átfogalmazzák egy kicsit. Azt a Wikipédia adatlapot is meg kellett ám írnia valakinek…

    • “ezután mindig várható volt, hogy egy G-Portálos oldalon viszont fogom látni a mondataimat, és még csak nem is reklamálhatok…”
      Miért ne reklamálhatnál? Ahogy Tibi is írta, azért a gp-nél próbálnak ellene tenni. Ha egy mozis újsággal nem is küzd meg úgy az ember, egy gp-s (vagy bármilyen másik) rajongói oldallal szemben csak ne húzzuk már be fülünket, farkunkat, főleg, ha Neked van igazad.

      • A rajongói oldal tulajdonosoknál már bevett szokás, hogy fognak és kimásolnak cikkeket nagyobb hírportálokról, mert így legalább nem kell fordítgatniuk. Valamiért úgy gondolják, hogy ez teljesen rendben van, hiszen egy magyar nyelvű “köz”-oldalról van szó, amin minden mindenkié. Pedig emiatt jogi következményekre is számíthatnának, csak mondjuk egy Origo/Blikk stb. nem fog pocskondiázni egy kislány/kisfiú 50 napi látogatóval rendelkező hobbioldala miatt.

        Én is reklamáltam annak idején az illető chatjében, hogy “csókolom a kezedet, de ezt a cikket én írtam, és díjaznám, ha levennéd, vagy legalább megjelölnél forrásként”. Mi volt a válasz? Nem érdekli, mert Starityn találta, ők meg nem szólnak érte. Akkoriban a G-Portált a korábbi webmester vezette, vele meg nem voltak jó tapasztalataim, úgyhogy inkább hagytam is a fenébe…

        • Hát, én is rajongói oldalt vezetek, de nálam nem bevett szokás. Sőt, sokszor azért nem akadok rá magyar nyelvű hivatalos anyagokra, mert nem járok magyar hírportálokra, sőt, nekem a bejegyzéseimnek több, mint 90%-a fordítás.

          Szóval általánosítani – mint ahogy sehol sem – itt sem lehet, de megértelek, mert éltem át hasonlót.

    • A Starity az más tészta, ott nem nagyon tudsz mit tenni, ha másolnak, viszont az, hogy elvárja az ember a forrás kirakást, evidens dolog.

      Viszont, ez visszafelé is működik, nem egy cikkemet lopta/másolta le a starity valamelyik szerkesztője. Szóval hidd el, nem minden staritys olyan becsületes, mint amilyen Te voltál.

      • Na, ezzel kapcsolatban is van egy történetem. Még amikor a MusicDaily szerkesztője voltam, írtam egy cikket arról, hogy megmérgezték a Compact Disco menedzserét. Az egész ötlet, hogy én ezt cikkbe foglalom tök véletlen jött: böngésztem facebookon és a hírfolyamban megjelent a hivatalos oldalukról pár mondat ezzel kapcsolatban. Én ezt szépen körbekerítettem, és ELSŐKÉNT (!!!) megírtam egy külön cikkbe, amit aztán közzétettem a MusicDailyn. Ezt követően úgy döntöttem, hogy beküldöm Starityre is, de elutasítottak. Pár órával később a főoldalon ott figyelt egy cikk ebben a témában, nagyon hasonló “szerkezettel”, mint az enyém és az egyik hírmoderátor nevén közzétéve. Érdekes, nem?!

        • Sok ilyen “rémtörténet” van, az ehhez hasonló dolgok sajnos mindig is meg fognak történni. Ami viszont fontos, hogy ne általánosítsunk. Nem minden szerkesztő lop, és nem minden másoló szerkesztő olyan, akivel ne lehetne értelmesen kommunikálni a forrás megjelölés/lopás eltávolítása érdekében.

  6. Volt olyan, hogy írtam egy cikket a Comment:comra. Aztán azt vettem észre, hogy a Cinestar (Gamestar közeli mozis oldal) egy az egyben lelopta az egészet. Képpel, címmel, szöveggel.

    Durva azért. Szóltam nekik, és a főszerkesztőnek, hogy szedjék le, de azonnal. Némi hiszti után megtették. És ma is sokan látogatják őket, meg minden. Sajnos az olvasók is könnyen felejtenek. :)

  7. Én csak kétszer – háromszor vettem észre, hogy forrás nélkül használják fel a dolgaimat, akkor nagyon zavart, de most, rengeteg idő elteltével azt kell látnom, addig nem is igazán szerkesztő az ember, ameddig ilyeneken át nem esik, mert mindenkinek vagy egy “másolója” vagy valaki, akit megihletett.
    Mellesleg régebben felvettem a kapcsolatot az ilyen szerkesztőkkel, ha meg nem hallgattak rám, akkor írtam a Gportálnak és rajtuk keresztül is tudtam üzenni nekik. Tehát tényleg sokat segítettek. :)

    • Jók voltak akkor az értesülésem, a GP vezetői is azt szeretnék, ha a tolvaj/nem törődöm szerkesztők máshová mennének.

  8. Remélem, nem probléma, hogy megihletett a sorozat, úgy érzem, hogy eléggé eltávolodtam ezektől a cikkektől, mind stílusban, mind témában, csak az alapötlet volt inspiráló. Alapvetően más stílusú blog ez, és a Mint-Frappé, lévén ez egy komolyabb, elismertebb, látogatottabb lap, míg az enyém egy mezei GP-s, amit általában 14-18 évesek olvasnak.
    Öööö… Mit is akartam? Igen, a lopás. Mondhatom, hogy már egy éve a portállista elején csücsülök, kisebb-nagyobb megszakításokkal, és én magam is meglepődök, hogy ezt mondom, de az utóbbi 3 hónapban szinte egyáltalán nem találkoztam olyannal, aki az én lapomról másolt volna. Persze, becsúsztak olyanok, hogy elvittek egy CSS-alapot és nem krediteltek, de elég volt kedvesen rájuk szólni, hogy nana, észrevettem, és máris kikerült. Azelőtt rendszeresen másoltak, bár a tartalmi részt ált. nem, mert a saját gondolataimat szoktam megosztani, de design-elemeket vagy teljes designokat annál inkább. És ez rettentően felhúzott, mert a designban benne van a szívem-lelkem, a stílusom, a hangulatom – főleg, hogy sokszor a személyes blogomról másolták le. Nem is az idő, amit az elkészítéssel töltöttem, mintsem a személyiségem ellopása volt az, ami dühített. És most is, vért izzadok, hogy valami egyedi(bb)et alkossak, legalábbis GP-s körökben, és egyre inkább elterjednek az én egyedinek gondolt elképzeléseim. Nem konkrét lopásról van szó, hanem egy adott stílus divattá válásáról, amiért egyrészt nagyon tudok haragudni, másrészt meg persze egy kicsit a májam is hízik.
    Na, ez úgy hangzott, minta ki tudja mennyire el lennék szállva magamtól…
    Egyébként én sem vagyok makulátlan, nem ez az egyetlen cikksorozat, ami inspirál, mert elég sokat böngészek és gyakran előkerül egy téma, amiről nekem is megvan a véleményem, és úgy érzem, nem (csak) kommentben akarom ezt kifejezni. De ilyenkor mindig jelzem az oldalon, hogy nicsak, mire bukkantam itt és itt, most én is elmondom a véleményemet róla (ha az eltérő, mint az olvasott cikk írójáé, mert mi értelme van ugyanazt kétszer elmondani?). És azt is tudom, hogy alapjáraton illene szólni a szerzőnek, hogy “ha nem baj, erről én is írok”, de sokszor olyan lelkes vagyok, hogy ez a lépés kimarad… Ezért ezúton is elnézést kérek. :)

    • Dehogyis haragszom, sőt, írtam is, hogy különbség van megihletés és kredit nélküli ellopás között, de gondolom rutinos szerkesztőként ezt te is érzed/tudod. Igazából arra a másik szerkesztőre haragszom egy picit, de annyira nem, hogy a nevén nevezzem. Mivel te krediteltél, nincs semmi probléma.

      Hát igen, a design másolás. Nem nagyon tudsz olyan ötletet kitalálni, amit mások ne másolnának le, ez már sajnos csak ilyen hobbi. Viszont emiatt szerintem ne legyünk “dühösek”, mert tulajdonképpen mi sem szüljük a spanyol viaszt, csak több helyen látott dolgot olvasztunk össze. Én legalábbis így működöm, és szerintem mindenki más is. Annak viszont nagyon örülök, hogy egyetlen kedves szólásra máris kirakják a kreditet, ergó a GP-s oldalak korántsem olyan “elfajzottak”, mint amilyen a hírük. Alleluja!

  9. Szia Tibi!
    Azt hiszem én vagyok az akire haragszol.
    Ne haragudj, nem direkt volt. Te adtad meg az utolsó lökést, hogy én is írjak egy cikksorozatot, persze a G-Portál világában és annyira belelkesedtem és csak írtam-írtam és írtam, hogy teljesen megfeledkeztem arról, hogy beleírjalak. Pedig mindig ott kattogott a fejemben, hogy el ne felejtsem, de csak kimaradt mégis :(
    Miután elolvastam ezt a cikkedet aztán láttam, hogy jól elfelejtettem beleírni az ihlet adóját és hogy igazad van.
    De pótoltam a hiányosságomat és ezentúl mindegyik cikkben meg fogom említeni a nevedet kárpótlásul.
    Bocsánat, nem akartam, csak kiment a fejemből.

    • Nem te vagy az, de kérlek, ne kelljen nevesítenem, nem akarok vitákat szülni. Rád amúgy sem haragudnék, mert az egész oldalad arról szól, hogy segíts másoknak. Én is találtam anno nálad egy-két scriptet. Szóval, nem te vagy az – és kérlek, ne is kezdjetek el találgatni.

  10. Az összes eddig ehhez kapcsolódó cikkedet elolvastam. Érdekel, mert Én is elkezdtm blogot írni. Bár Én még eléggé az elején járok ennek az egésznek. Becsülöm a kitartásod. Ahogy írtad, anélkül nem is lehetne.

    A lényeg amiért írok, hogy ennél a posztnál éreztem először, hogy szenvedéllyel írod amit írsz. (nem mondom hogy a többit nem úgy tetted) De amikor arról írsz, hogy mennyire “utálod” a paparazzikat, akkor éreztem az érzelmeid. Szerintem ez a legfontosabb, akkor lesz hatásos valaki írása ha azt szenvedéllyel csinálja. Hiszen az emberek érzelmi lények, és ha sikerül az érzelmeikre hatni akkor magukénak fogják érezni ami kiváltotta belőlük az érzést. 😊 Ez az én véleményem.

    A többi kategóriát nem néztem, szóval lehet már rég nem él ez az oldal, de azért ezt még le akartam írni.

Leave A Reply