Exkluzív Interjú Weisz Fannival, A csend hangjával

12

Weisz-Fanni-interjuÁltalában csak legyintünk, ha a szépségkirálynőkről van szó. Valljuk be őszintén, a legtöbben butának gondoljuk őket, olyanoknak, akiket csak a külsejük érdekel. Weisz Fanni azonban üdítő kivétel, ő sokkal több, mint egy siket szépségkirálynő.

A még csak húsz éves lány máris példaképpé avanzsált. Esélyegyenlőségi aktivistaként azért dolgozik keményen, hogy sorstársain segíthessen, és elérhessen számukra többek között olyan oktatási színvonalat, amivel ők is egyenlő eséllyel küzdhetnek az álmaikért. Fanni számos eredményt elért már, de még többre törekszik, ezért is alapította meg a Csend Hangja klasszert.

Ez a fantasztikus lány időt szakított arra, hogy meséljen nekünk az életéről, a célkitűzéseiről. A nehézségeket sem hagytuk ki, az interjúból kiderült, mikkel küzdött meg a szépséges lány gyerekként, amikből aztán később erőt merített. Érdemes elolvasni a teljes interjút, hiszen Weisz Fanni arra is tippeket adott nekünk, hogy miképp tanulhatjuk meg mi is a jelnyelvet. Ezúton is köszönöm Fanni, amiért időt szakítottál a Media Addict olvasóira.

– Nem titok, hogy te vagy az egyetlen süket szépségkirálynő az országban. Mennyiben volt nehezebb számodra a felkészülés, és a hazai, illetve a nemzetközi versenyeken való szereplés?
Szeretnélek itt egy picit kijavítani. A helyes kifejezés ugyanis a siket és nem a “süket, mert, hogy annak pejoratív jelentése miatt nem szeretik a siketek. Ezt persze a halló emberek nem tudhatják, hisz sajnos nem nagyon van köztük kommunikációs eszköz így hallók nagyon keveset tudnak rólunk. Amikor az ország legnagyobb szépségversenyén elindultam a legfőbb célom az volt, hogy megmutassam a siket ember is pont olyan mint egy halló csak más nyelven beszél, s hogy vannak olyan területek az  életben ahol egy siket pont úgy képes helytállni, mint egy halló.
Kezdetektől fogva célom volt, hogy megmutassam a jelnyelv szépségét és felhívjam a siketek helyzetére a figyelmet.

Weisz Fanni

– Ne haragudj, nem szerettelek volna megbántani. Sajnos mint írtad, valóban rossz a kommunikációs eszköz. Mit tudhatunk a jelnyelvről?
Kevesen tudják, hogy a siketekre ma már nem csak mint fogyatékossággal élő emberekre gondolunk, hanem, mint nyelvi kulturális kisebbségre is, akiknek nyelvét, a jelnyelvet 2009. óta önálló nyelvként ismerték el hazánkban.
A jelnyelv, olyan, mint egy rámpa. Ha akadálymentesítés céljából megépítenek egy rámpát, az jó a kerekesszékeseknek, idős embereknek, babakocsis anyukáknak. A jelnyelv funkciója sem korlátozódik pusztán a “beszédre”. Amerikában a negyedik leggyakrabban tanult nyelv a jelnyelv. Ennek oka, hogy az óvodákban a halló kicsiknek játékos formában, mint vizuális kifejező “módot” oktatják, mert az agy kreatív központját stimulálja, erősíti és fejleszti a kicsik önkifejező képességét.

– Mennyiben más az amerikai és a magyar helyzet a jelnyelv szempontjából?
Amerikában egy siketet nem érhet hátrány pusztán azért, mert más nyelven beszél. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy jelnyelv használó siket a saját anyanyelvén férhessen hozzá minden szolgáltatáshoz. Ezért a saját nyelvén fejlődhet, okosodhat, végezhet egyetemet.
Nálunk ez még gyerekcipőben jár. Kevesen tudják, hogy a siketeket nevelő iskolákban a jelnyelven való oktatás még nem megoldott. Minden kisgyermeknek szájról olvasva kell megtanulnia, számára idegen nyelven (magyar hangzó nyelv) a matematikát, történelmet, irodalmat. Mivel a gyógypedagógusok többsége nem tud jelnyelven tanítani, ezért nincs közvetítő nyelv, amin keresztül a tudást, ismeretet a gyermekek megszerezhetik. Így viszont a siketek magyar nyelven történő írása, olvasása sajnos nagyon alacsony szinten marad. Az a tudás, amellyel kijönnek az általános iskolából, nem elegendő arra, hogy továbbtanuljanak.
Hála Istennek ezen a téren van előrelépés, mert a jelnyelvi tolmácsokat a továbbtanuláshoz már kérhetik. Ennek köszönhető, hogy középiskolát, ritkább esetben felsőfokú végzettséget tudnak szerezni már nálunk is a fiatalok. Bár az említett okok miatt még nagyon ritka.

Weisz Fanni 03

– Az utóbbi években számos karitatív tevékenységben vettél részt, jártál Haitin, ahol a 2010-es földrengés túlélőinek segítettél, de Magyarországon is aktívan támogatod a sorstársaid életének megkönnyítését. Hogy van mindehhez erőd?
Nagyon egyszerű a válasz. Nem engedhetem meg, hogy a többi siket baba annyi negatív tapasztalattal nőjön fel mint én.
Addig, amíg Amerikában pl. tanítják hallónak, nem hallónak a jelnyelvet, nálunk azt mondja mindenki egy halló családban születő siket gyermek szüleinek, hogy meg se próbálja a jelnyelvet használni, mert akkor a gyermek nem tanul meg beszélni és nem lesz olyan, mint a hallók. Ez pedig nagyon súlyos következményekkel jár. A gyermek és szülője soha nem fog tudni egymással úgy beszélni, ahogy ez egy halló családban van. A siket gyermek 3 évesen bekerül egy “intézménybe”, de egészen odáig, addig a 3 évig mi van? És mi lesz utána? Hova vezet az, hogy nincs vagy csak nagyon korlátozottan kommunikáció?
Én sem kaphattam meg a jelnyelvet, a fent leírtak értelmében. Sem tudást, sem biztos nyelvi kompetenciát. Amióta állandó tolmácsom van, rengeteg dologgal szembesülök úgy, hogy csak érzéseim, benyomásaim voltak, nem voltam biztos a dolgokkal kapcsolatban, hogy jól látom-e? Most már tudom, hogy szinte minden, amit a szememmel “hallottam”, tökéletes érzékelés volt. A fejlett vizuális érzékelés egy része csak a kommunikációnknak. Kell, hogy megkapjuk a jelnyelvet. De kitől? Ki az, aki a ma születendő kicsiknek megadja?

Weisz Fanni 07

– Reméljük, hogy a Csend Hangja Klaszter, amit létrehoztál, ebben a segítségükre lehet. Mesélsz nekünk a programtól?
Az alapító okirat aláírásával klaszter formában végzi tevékenységét az a felelős csoportosulás, amely esélyegyenlőségi munkáimat segíti. A kezdeményezés országos szintű és több oldalról igyekszik segíteni a hallási fogyatékkal élők helyzetét.
Öröm számomra, hogy termelő vállalatokat, szolgáltatókat, és egy oktatási intézményt tudtam célkitűzésemmel összekapcsolni. E szereplők viselni akarják a felelősséget a társadalomban jelentkező speciális igényű csoport, a fogyatékkal élők csoportja iránt. Dobronyi Tamás a Csend Hangja klaszter projektmenedzserével, hatékony munkával látható eredményeket fognunk produkálni. Ez az oktatás területén már érzékelteti is a hatását. Dr. Vass László, a klaszter elnöke, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora , a hallási fogyatékkal élők oktatásáért már dolgozik az intézményben, jeltolmács szak indítása is tervei közt szerepel főiskolán.
A klaszter programja tartalmaz egy esélyegyenlőségi országjárást, amelynek során az iskolákban és különböző rendezvényeken a klaszter nevében beszélek, hogy milyen siketként élni és mi a valódi segítség a számukra. Esélyegyenlőségi kampányának második eleme a jeltolmács képzés hozzáférhetőbbé tétele.
A klaszter programjának harmadik lépéseként pedig a hallássérült gyermekek akadálymentes kommunikációját igyekszünk biztosítani. Szeretnék elérni azt, hogy minden siketen született gyermek családjának kommunikációja megoldottá válhasson a jelnyelv segítségével, illetve, hogy a gyerekek megkaphassák időben, (kétéves kora előtt) azt az implantátumot, amivel a hallási funkció szinte teljesen helyreállítható.

Weisz Fanni 05

– Mit tud tenni az a magyar fiatal, aki olvassa ezt az interjút, és szeretné megtanulni a jelbeszédet azért? Sokan vagyunk, akik szeretnék megtanulni, de nem tudjuk hogyan fogjunk hozzá.
A Hallatlan Alapítvány Oktatási Központjában az érdeklődőknek lehetősége nyílik megismerkedni a jelnyelvvel. Az alapoktól egészen haladó szintig tartanak tanfolyamokat, melyeken siket oktatóik nyújtanak betekintést a siket kultúrába. Korszerű oktatási eszközeik segítségével lehetővé válik az oktatótermen kívüli tanulás: a hallatlan.hu online jelnyelvi szótár több ezer  jelnyelvi kifejezést tartalmaz, melyek mobil applikációk segítségével is elérhetők, segítve ezzel a önálló nyelvtanulást, gyakorlást.
Miután sokan kérdezik tőlem is az oldalamon, hogy tanítanám e nekik a jelnyelvet ezért hamarosan a Csend Hangja Klaszter oldalán http://csendhangja.hu/ online jelnyelvi oktatást indítunk ahol én tanítom a jelnyelvet, amit utána országjárásom során lehet velem gyakorolni is.

– Szerinted a magyar emberek mennyire elfogadóak azokkal, akik valamiben mások, mint az átlag?
Meggyőződésem, hogy az emberek jók és elfogadók. Leginkább azért is mert szinte mindenkinek van valamilyen érintettsége. Úgy értem mindenki találkozott ki közelebbről, ki távolabbról fogyatékkal élővel.
Azt is biztosan tudom, hogy a gyermekek a legnyitottabbak minden újra. Őket kell megfelelően nevelni, s megismertetni a mássággal. Mindannyian félünk az ismeretlentől, ezért sokan inkább visszahúzódnak, mert nem tudnak az ismeretlen helyzettel mit kezdeni.
Ha azonban gyermekkorban természetesként kezelve mutatjuk meg a másságot, akkor felnőttként is teljesen természetes lesz, mit kell tenniük, ha egy sikettel, vakkal, kerekesszékessel kerülnek kapcsolatba.

Weisz Fanni szepsegkiralyno2

– Ismered az Elcserélt lányok c. sorozatot? Jelenleg ez az egyetlen, ahol központi szerepet kapott több siket szereplő is.
Példa értékűnek tartom, mert valós problémákkal foglalkozik. Ráadásul itthon is közkedvelt. Természetesen az ottani problémák nekünk itthon nem is lennének problémák, mert itthon sokkal rosszabb a helyzet. Ránk férne itthon is valami hasonló, ami akár szemléletformáló is lehet.
Halló iskolákba hívnak sok helyre az ország különböző pontjaira és magam is meglepetéssel tapasztalom, milyen sokan érdeklődnek a jelnyelv iránt. Több helyen előfordult, hogy a családot is elhozták és mikor megkérdezem hol tanulták a jeleket, akkor azt a választ kapom, hogy láttunk a Jóban rosszban sorozatban, vagy mostanában sokszor említik, hogy a Borbás Marcsi Gasztroangyal című műsorában láttak és többször visszanézve tanulták meg a jeleket amiket használtam.
Szóval azt hiszem ezek a megjelenések a médiában nagyon sokat jelentenek.

Weisz Fanni 08

– Ha van némi szabadidőd, akkor mire fordítod? Melyik volt például a legutolsó könyv, amit elolvastál?
Kevesen tudják, hogy a siketeket nevelő iskolákban a jelnyelven való oktatás még nem megoldott. Minden kisgyermeknek szájról olvasva kell megtanulnia, számára idegen nyelven (magyar hangzó nyelv) a matematikát, történelmet, irodalmat. Mivel a gyógypedagógusok többsége nem tud jelnyelven tanítani, ezért nincs közvetítő nyelv, amin keresztül a tudást, ismeretet a gyermekek megszerezhetik. Így viszont a siketek magyar nyelven történő írása, olvasása sajnos nagyon alacsony szinten marad. Az a tudás, amellyel kijönnek az általános iskolából, nem elegendő arra, hogy továbbtanuljanak. Hála Istennek ezen a téren van előrelépés, mert a jelnyelvi tolmácsokat a továbbtanuláshoz már kérhetik. Ennek köszönhető, hogy középiskolát, ritkább esetben felsőfokú végzettséget tudnak szerezni már nálunk is a fiatalok. Bár az említett okok miatt még nagyon ritka.
Én sem kaphattam meg a jelnyelvet, a fent leírtak értelmében. Sem tudást, sem biztos nyelvi kompetenciát. Amióta állandó tolmácsom van, rengeteg dologgal szembesülök úgy, hogy csak érzéseim, benyomásaim voltak, nem voltam biztos a dolgokkal kapcsolatban, hogy jól látom-e? Most már tudom, hogy szinte minden, amit a szememmel “hallottam”, tökéletes érzékelés volt. A fejlett vizuális érzékelés egy része csak a kommunikációnknak. Kell, hogy megkapjuk a jelnyelvet.
Azért említem meg mindezt, mert bizony a magyar-nyelvi hiányosságaim miatt sajnos nekem is nehéz a könyvek olvasása. A legelső próbálkozásom a Két Lotti volt. Emlékszem annyira szerettem volna elolvasni de óriási kudarc volt. Anya arra kért azokat a szavakat amiket nem értek húzzam alá pirossal, hát megdöbbentő volt a végeredmény. Az első oldal végigolvasása után olyan volt az egész mint egy piros paca:) Persze nem adtuk fel de ez hihetetlen energiába került és el vette a kedvem. Amióta van tolmácsom és jelnyelven keresztül magyarázza el a magyar nyelv szabályait, azóta újra kedvet kaptam az olvasáshoz :)

– A kitartásodat még mindig csak csodálni tudom. Tudsz tippet adni azoknak, akik szeretnének olyan fittek lenni, mint amilyen te vagy?
Engem a céljaimért való küzdelem,a kudarcokban megtalált pozitívumok, és minden apróbb siker élmény is ami közelebb visz a kitűzött célhoz, tesz fitté :)

Weisz Fanni 04

5991 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
Share.



12 hozzászólás

  1. Nagyon jól esett ezt elolvasni. Én halló vagyok de siket családba születtem. Édesapám ki már nincs közöttünk és édesanyám is siket. Anya esti gimnáziumba jár hogy megmutassa ő is képes letenni az érettségit és jövőre kezdi az utolsó évét. A jelnyelv tanuláshoz szeretném hozzá fűzni hogy ország szerte vannak Sinosz egyesületek és ott is meglehet tanulni jelelni.

    • Nagyon drukkolok anyukádnak, hajrá-hajrá! Köszi a plusz infót is, annak pedig külön örülök, ha jólesett ezt neked elolvasni.

  2. Mostanában szokás szidni Magyarországot és az Alaptörvényt, külföldről is, de az nagyon nagy és pozitív dolog, hogy alkotmányos szinten is el van ismerve a jelnyelv, kevés országban van ez meg. Bár az Alaptörvényben szebben hangzik, mint ami a valós helyzete, de ez is egy fontos lépés.

  3. Még annyi, hogy lehet, hogy az amerikai sorozatból nem a legjobb tanulni a jelnyelvet, mert az amerikai jelnyelv, a magyar más:) Biztosan vannak hasonlóságok, de alapvetően van amerikai, brit, francia, magyar stb. jelnyelv. Nem teljesen egyformák.

    • Pár dologra biztos jó az a sorozat is, de azért is kérdeztem rá, hol és miképp lehet megtanulni, hogy kapjunk egy szakszerű választ, ami szerencsére meg is érkezett :)

  4. Az egy dolog hogy a nyelv el van ismerve de basszus az országban csak 5 siket iskola van. És Abból sokban még tudjátok hogy tanítanak? Jelnyelv nélkül. Mesélték nekem hogy volt olyan oktatás ahol a gyerekeknek a kezükön kellet ülni. Engem ez tényleg jobban megvisel. És amint befejezem az iskolát akkor én is tenni fogok az ő érdekükben. Bocsánat csak ez a téma engem jobban megvisel. Mert sok helyen a kulturális műveltségért sem tesznek. Pl van egy olyan hogy 90 decibel program ami azt segítette elő hogy a színházakban az előadást egy jeltolmács közvetítse a siket nézők számára. És elég idegesítő hogy itt Miskolcon a színház nem kért belőle. És csak egy alkalom volt. De ahogy a mondás tartja ami késik nem múlik. Még egyszer bocsánat hogy így elnyújtottam ne haragudjatok és jó éjt mindenkinek

    • Szörnyű, még olvasni is. A kezükön ülő siket kisgyerekek, jesszus! És még ezek nevezik magukat értelmiségi tanároknak :(

      Remélem mielőbb javulni fog a helyzet.

  5. Nekem az egyik konduktorom tanulta meg a jelnyelvet. Egy olyan csoportba jártam ahova mozgássérültek járnak egy siket kisfiú is járt régebben oda és előbb említett konduktor tanította neki a jelnyelvet képek segítségével. Amikor mentem 0. órára akkor a buszon ott volt két siket néma lány és jól elbeszélgettek. A mostoha című sorozatba is találkozhatunk a jelnyelvvel ugyanis Venturina siket.

  6. Ördögmanó on

    Nekem két évfolyamtársam a gimiben siket volt. Az egyik tudott beszélni valamilyen szinten, de ő is szívesebben használta a jelelést. Nem tudom hol és hogyan tanulták meg, mert nem egy településen lakunk, de szerintem az ő városaikban sok segítséget kaptak…

  7. Tibi annyira jó, hogy elkészítetted ezt az interjút. Én 12 éves voltam (6 éve kb.) amikor a bal fülemre hirtelen elvesztettem a hallásomat, és nagy volt az esély a jobb fülemre is. Nagyon megvoltam ijedve. Végül az orvostudomány és a jó Isten nagyon sokat segített rajtam, így a jobb fülem teljesen ép maradt, míg a bal már sosem lesz tökéletes, de annyit tudtak segíteni, hogy némileg újra hallhassak vele, de pl. a mély hangokat nem érzékeli. Amikor ez megtörtént velem, felkészültem a legrosszabbra, de most pedig azon vagyok, hogy mielőbb megtanulhassam a jelnyelvet, és ez az interjú sokat segít abban, hogy elérjem a célomat. Köszönöm neked és Weisz Fanninak is.

    • Nagyon örülök, amiért tetszett az interjú Neked és persze másoknak is. Az is nagyon jó, hogy már meggyógyultál <3

  8. Nekem volt egy kolléganőm, aki ma már túl van a 70. évén. Ő pl /Miskolci volt/ azt mondta ők az iskolában tanulták a jel nyelvet és tudta is használni nekünk persze roppant tetszett mikor mutogatta a nevét és más szavakat. Rendes tanórai anyag volt még valamikor az 50 -s években. Nos ma már újra elérhetnék, hogy pl az erkölcstan, meg hittan, meg tanuljon meg a gyerek alfába lemenni típusú lehetőségek mellett vagy inkább helyett , tanuljanak jelnyelvet ami aztán olyan természetes lesz számukra mint a zenei általános iskolába járóknak a kotta olvasása. úgy vélem ez fontosabb lenne mint a fentebb említett tárgyak.

Leave A Reply