Gergely Alexandra: Blog életről-halálról

    10
    Oszd meg!

    Vujity Tvrtko műsorában (Tvrtko szerinte a világ) esett szó a múlt héten a hétköznapi hősökről, és így került szóba Gergely Alexandra, azaz Szasz is. A lány Ewing-szindrómában szenvedett, ami egy nagyon súlyos betegség. Szasz miután megtudta a diagnózist, nyitott egy blogot, ahol részletesen elmesélte életének legszörnyűbb másfél évét, egészen a végig, amikor hat kemoterápia és egy őssejt-kezelés után magához ragadta őt a halál. A lány édesanyja és Vujity Tvrtko megszervezte a Gergely Alexandra Alapítványt, a tévés száz ezer forintos kezdőtőkét biztosított hozzá. Az alapítvány azóta is töretlenül működik, Ewing szindrómás gyermekeket támogatnak és olyan emberek, akik sokat tesznek a közjóért. Ez Gergely Alexandra öröksége, és a blog, amit életének utolsó másfél évéről írt.

    gergely alexandra vjutyi tvrtko

    Múltkor Facebookon tettem magamnak, és persze nektek is egy ígéretet, hogy végig fogom olvasni az egészet. Nem volt egyszerű ezt teljesítenem. Az arcom iszonyú állapotban van, úgy érzem már egy könnycsepp sincs, amit ejthetnék, és konkrétan az a másfél óra, amíg Szasz harcát olvastam a betegséggel szemben, életem egyik legmegrázóbb eseménye volt. Persze, aláírom, leginkább azért, mert én is pontosan ismerem a kórházakat, mondhatni éveket töltöttem el én is azokban az ágyakban, nekem is volt branülöm, de az pillangó alakú volt és a kézfejembe szúrták. Számtalan műtéten estem át, de túléltem, itt vagyok. Nekem sikerült. Nem ismertem személyesen Szaszt, de könnyedén találkozhattunk volna, hiszen egy idősek vagyunk, ő is annyi idős lehetne most, mint én, ráadásul 2005 és 2006 nyarát én is kórházban töltöttem. Csak másutt. Annyira sajnálom, hogy csak most találtam rá a blogra, bárcsak én is küldhettem volna neki pozitív üzeneteket, ha csak egyszer is sikerült volna mosolyt csalnom az arcára…

    ruza magdi

    Nagyon szomorú volt végigolvasni azt a blogot, mégis, javaslom mindenkinek, hogy tegye meg. Annyira gyarlóak vagyunk, mi emberek. Siratjuk azt, amink nincs, és még véletlenül sem értékeljük azt, amink van. Gergely Alexandra attól lenne a legboldogabb, ha élhetne. Ha itt lehetne közöttünk. De sajnos nincs itt. Nem azt mondom, hogy a történetének a megismerése után hirtelen egy jobb ember leszek, de alaposan elgondolkodtatott az élet dolgairól. Azt hiszem ez is fontos. Ugye?

    gergely alexandra szasz

    Mi mással is zárhatnám ezt a rövid, de velős bejegyzést, mint Szasz végakaratával: “Nem akarok a temetõben pihenni, mert ott félek a hidegtõl és a sötétségtõl! Hamvaimat vigyétek a Maldív-szigetekre, és szórjatok a sekély tengervízbe, mert a mélyben félnék… Béke poraidra, drága Szasz!

    gergely-alexandra mult jelen

    A képek forrása: Gergely Alexandra Alapítvány

    SZÓLJ HOZZÁ

    Please enter your comment!
    Please enter your name here