Bunheads & Baby Daddy & Jane by Design

0

Baby Daddy 1×02 -> 9/10
Még mindig oda és vissza vagyok ettől a sorozattól, a második rész pedig rátett még egy jó nagy lapáttal a rajongási fokomra. Ha a hibákat említem, akkor tulajdonképpen ugyanazok, mint az első rész esetében, kicsit régimódinak hat a mai szituációs komédiákhoz képest, a legtöbb poén kiszámítható és tele van olyan gaggel, amik már a ’80as években is elcsépeltnek tűntek. Ennek ellenére még mindig benne van a cuki faktor, Jean-Luc és a kisbaba együtt valami zabálnivalóak, és igen, ez a rész is annyira aranyos volt, hogy a megnézés másnapján átpörgettem a jeleneteket még egyszer – ez pedig csak a Glee esetében gyakorlat nálam. A második részben különösen tetszett az, hogy a nagyi is komolyabb szerepet kapott, az “I told you so” pedig annyira Diane Keaton-ös volt, akiről tudjuk, “Férjhez mész, mert azt mondtam“. A jelenetek ismét nagyon jók lettek, és még a karakterek is mélyültek egy cseppet. Engem egyetlen dolog lepett meg, hogy a meleg barátot hirtelen rehabilitálták és heterót csináltak belőle, ami érdekes döntés volt, úgy tűnik az ABC Familyn egy leszbikus főszereplő a PLL-ben éppen elég, nehogymár legyen még egy homoszexuális karakter a képernyőn. A negatívum viszont az, hogy a srácról senki se hiszi el, hogy nem a saját neméhez vonzódik. Persze, mindennek ellenére ez még mindig a legjobb szitkom a nyáron – szerintem legalábbis mindenképp.

Bunheads 1×02 -> 7/10
Megtartani ugyan nem tudta az első rész színvonalát, de ez is egy kiemelten jó és szerethető rész volt. WTF moment akadt itt is rendesen, leginkább az epizód-végi sokkoló momentumra gondolok. Nem ártana egy kicsit jobban megírni a tini lánykák jeleneteit, mert ez az “elkéredzkedünk a suliból, mert a balett tanárunk fia halott, de helyette elmegyünk a moziba, aztán lelkifurdalásunk lesz” típusú fő konfliktus nagyon nem illik a Palladino által képviselt minőséghez. Ellenben a rész végén már jók voltak a karakterek, a lényeg csupán annyi, hogy a fiatal generáció életét is úgy kellene megírni, hogy ne lehessen rá panasz. Ennyi az egész! Ez a rész remekül prezentálta Fanny gyászát, én végig vártam a robbanásra, a rész végi érzelmi katarzisra, ami eljött, de másképp, mint ahogy vártam. Ami Michellet illeti, egyre jobban kezdem elfogadni és megkedvelni a lányt, annak ellenőre, hogy a színésznő nem valami szimpatikus. De csak idő kell és tényleg beleszeretek. Szóval, jó kis rész volt, ide a folytatást!

Jane by Design 1×14 -> (8/10)
Megjött Teri Hatcher! Kell ettől több? A Született Feleségek leglustább sztárja alig egy hónapos távollét után ismét a képernyőn, ráadásul egy ilyen izgalmas és jó karakter bőrébe bújva – négy epizódot marad, és remélem, hogy az előző rész béli egy perces “bemutatkozás” nem számít bele abba a négybe. Ami a sorozatot illeti, továbbra is “bűnös élvezet”, de most mintha kezdtek volna beindulni a mellékszálak is. Tetszik a Nick és a gazdag lány kalamajka, a dögöske vállsérülése is érdekes koncepció, no meg ez a Ben körül zajlódó szerelmi háromszög sem rossz. És akkor még nem is beszéltünk a Jane és Eli közötti szikrákról, mindennek a tetejébe ott van tetőpontnak az, hogy visszatért anyuci. Habár, utóbbinál tuti van valami gubanc, gondolom menekül valaki elől. Akárhogy is, ez egy kifejezetten jó rész volt, amit örömmel néztem végig. Tipikus Jane by Design minőség, ami ebben az esetben csak jót jelent. Sajnálom, hogy el fogják kaszálni a sorozatot, szomorú, hogy most nyáron látjuk az utolsó részeket. Remélem a készítők csinálnak valamilyen rendes lezárást. (A gyenge nézettség miatt sajnos esélytelen a folytatás)

520 <- Az összes oldalletöltés 3 <- A mai adatok
Share.



Leave A Reply