close
FilmKritika

Ízek, imák, szerelmek (2010)

Rég csalódtam ekkorát egy filmben. Mégiscsak Julia Roberts a hősnő, és a Glee alkotója, Ryan Murphy rendezte és részben még írta is. Azt hittem ez a ‘párosítás’ garancia a minőségre. Hiszen Julia minden egyes filmjében remekelt amihez eddig szerencsém volt, Ryan pedig nagyon oda tudja tenni magát, ha akarja…. Végig abban bíztam hogy egy olyan kaliberű filmet kapok majd kézhez mint a Napsütötte Toszkána, ahol egy az életébe már belefáradt negyvenes nő kezd mindent előről egy idilli helyen, ahová mindig is vágyott. Ehelyett mit láttam? Egy csapongó nőt aki nem tudja mit kezdjen az életével, és olyan dolgokban keres menedéket amik nem túl izgalmasak. Legalábbis a számomra.

Annyira unalmas és elcsépelt már ez a karakter mint a hősnőnk: mindene megvan de ez neki nem elég, belefásult abba amit elért, és mindig újat akar. Az még so-so bejött, ahogy sikerült minden esetben alkalmazkodnia az új környezetéhez, ráadásul ahogy az egzotikus helyszíneket bemutatták az zseniális volt. Amit láttam Baliból az elképesztően szép volt, a tájak és az ottani kultúra, az ott élők prezentálása pedig izgalmas volt, az pedig hogy mennyire reális, ahhoz nemigazán tudok hozzászólni. Viszont, a mellékszereplők többsége untatott. A drámát szedőkanállal mérték, az ahogy mindenkiről kiderült mekkora terhet cipel a hátán már fájdalmasan blődnek hatott. Most komolyan, miért kell az, hogy az összes filmben megjelenő szereplő akkora tragédiát hordoz magával, ami önállóan elég is lenne egy-egy külön alkotásra? A mellékszálak közül mindössze egy tetszett, de azt pedig nem fejtették ki eléggé: az indiai tinédzserlány akit hozzákényszerítettek a szülei egy sráchoz.

Mint a legtöbb Julia Roberts filmben itt sem maradhatott ki a szerelmi szál, pedig nem bántam volna ha itt mellőzik. A férj már az elején antipatikus volt, örülök is hogy gyorsan leépítették. Megjött James Franco, aki dögösnek awesome, tehetségesnek király, de maga a karakter amit kapott, egy hatalmas légüres térnek tűnt a szememben: nem láttam benne semmit. És az a szöveg, hogy ‘Együtt élünk de nem vagyunk szerelmesek, nem szeretkezünk de szeretjük egymást és nem tudunk élni a másik nélkül’ hát tipikus Ryan Murphy, ráadásul a rosszabbik fajtából. Legszívesebben már akkor kiradíroztam volna a karaktert a képernyőről. A harmadik csődör személyében megérkezett Javier Bardem, sírt is, nevetett is, próbált szimpatikus lenni de nem jött neki össze. Ráadásul, még a három jelentkezőből se tudnék összegyúrni egy normális alapanyagot.

Az gondolom egyértelmű hogy Julia Roberts az egyik kedvenc színésznőm, zseniálisnak tartom, és az, hogy ezt a filmet még ő sem tudta számomra élvezhetővé tenni, sok mindent elárul az Ízek, imák, szerelmek minőségéről. Persze, az is lehet hogy még én vagyok túl fiatal ahhoz hogy megértsem a hősnő indítékait. Lehet hogy húsz év múlva újra kellene néznem. De kétlem hogy lennék annyira ökör hogy mégegyszer erre vetemedjek…

Értékelés: 3/10
Két órát rabolt el az életemből ez a förmedvény. És miért nem kapcsoltam le? Mert végig reménykedtem abban hogy jobb lesz. A finálénál már felcsillant a remény arra, hogy egyedi vége lesz. Olyan, amilyen passzolna is Lizhez. De közbeszólt Hollywood.

1270 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok

2 hozzászólás

  1. hát Tibi énis ugyanezen a véleményen vagyok bár én még végignézni sem birtam tekerve néztem de halálauntam magam..a tájak szépek oké meg minden de ez egy szar.nekem az jött be mikor nöcinek és a kislánynak adott pénzt hogy házuk legyen..de ennyi..semmi sem jött be benne..rém szar egy film..

Leave a Response