Supernatural – 3. évad

    8
    Oszd meg!

    Wow. Nem is igazán találom a szavakat, alig pár perce ért véget a szezon fináléja. Legszívesebben már nézném is tovább… :) Nem is tudom hol kezdjem, de azért próbálkozok :)

    Na de térjünk vissza magára a sorozatra. Ami a legjobban tetszett a harmadik évadban, hogy tisztán láttuk mi a cél: Dean megmentése. Minden rész “monster of the week” volt, de egyfajta átkötő szálként ott lebegett a cél, ami miatt valamennyire szerializálttá vált a formátum, majdnem úgy ahogy én szeretem :)

    Az évad tele volt izgalmas részekkel, legjobban a hallhatatlan emberes epizódnál izgultam és borzongtam, leginkább az epizód vége rázott meg, élve eltemetni valakit, brrr kiráz a hideg! Mégis, a finálé volt a legjobb, nagyon összeszedték magukat az írók arra a részre. Az hogy a fődémon egy ártatlan lány képébe bújva jelenjen meg, zseniális húzás volt. Ráadásul az, hogy Sam képes lett volna megölni a gyermeket, szintén egy nagyon jó ötlet, ez is bizonyította hogy mennyit változott a karaktere az első rész óta.
    Az évad elején, a “The Kids All Right” c. epizód is nagyon jó volt, tetszett a gondolat hogy Deannek lehet egy saját gyereke, ráadásul egy olyan vicces és jóf ej srác mint Ben. Mielőtt elfelejtem, a balszerencsés résznél dőltem a röhögéstől, de amikor időhurokba kerültek, ott is jókat derültem azon hogy Dean milyen fura módokon hal meg, a legjobb a kutyás volt :)

    Keresem a negatív momentumokat, de jóformán nincs is, egy résztől elszámítva. Ghostfacers. A sorozat legostobább, legidiótább epizódja volt, aminél nem is tudtam hogy sírjak vagy nevessek, szinte megalázónak éreztem a Supernatural színvonalához ezt a valamit, amit a nézők elé dobtak. Még Dustin Milligan jelenléte sem tette vonzóbbá ezt a részt. Pfujj, már bánom hogy nem kapcsoltam ki öt perc után.

    A második évados kritikában hibaként róttam fel hogy a srácok nem csinálják túl jól a szomorú jeleneteket. Nos, úgy tűnik más is így gondolhatta a rendezők közül, hiszen a harmadik évad szomorúbb jelenetei profira sikerültek, a srácok e-téren nagyon sokat fejlődtek színészi szempontból. Az évadzáróban amikor Sam magához ölelte halott öccse testét, majdnem eltört a mécses nálam is.

    Katie Cassidy. Annyira isteni volt itt ez a lány! A Melrose Place-ben is imádni való a csaj, de Ruby karaktere egy igazi ajándék lehetett a számára. Azok a frappáns beszólások, az érdekes múlt, ahh, annyira sajnálom hogy lecserélték Katiet a negyedik évadra. Nagy kár érte.
    A szezon másik fontos női szereplőjét, a Bellát alakító Lauren Cohan is csúcs volt, sajnáltam is őt amikor meghalt. Uh, nagy kár hogy csak egy évadot maradtak, Lauren és Katie nem csak külsőre, de karakteri szempontból is érdekesek voltak.

    Frenetikus egy évad volt, tele vagyok kérdésekkel. Leginkább az érdekel kiszabadul-e Dean, mi lesz vele, és mennyire változik meg Sam viselkedése. Ráadásul mi az a titokzatos erő amit birtokol, mihez kezd vele? Számtalan kérdés ami csak válaszra vár. De nem tolok ki magammal, folytatom a sorozatot. Csak egy dolog zavar: az utolsó két évadhoz nem készült szinkron. Én pedig félek az eredeti verziótól, mert annyira megszoktam a magyart. Sőt, én szeretem is. Nehéz lesz felülmúlni…

    Értékelés: 9/10
    Ghostfacers, ahh még mindig haragszom magamra amiért végignéztem azt az okádék részt. Amúgy nagyon rendben volt az évad, eddig ez tetszett a legjobban a háromból.

    SZÓLJ HOZZÁ

    Please enter your comment!
    Please enter your name here