Anywhere But Here – Mindenütt jó (1999)

    0
    Oszd meg!

    Szeretek régebbi filmeket nézni, olyan 2000 előttieket, körülieket. Ha megfigyelitek, akkor még annyira adtak a szinkronra. Mint béna angolos nem tűnik fel ha melléfordítanak, de az igenis feltűnő ha nem adják át maguk a szerepnek. A profizmus hiánya mindig feltűnő. És láss csodát, ezerszer hallott hangokkal is lehet kiemelkedőt alkotni, tudjuk jól hogy a csapból is Zsigmond Tamara meg Andresz Kati folyik. Mégis odapakolták magukat, ráadásul nem is akárhogy Szóval, először a szinkron fogott meg. Aztán a sztori.

    mindenutt-jo

    Rég láttam egy ennyire jól megírt forgatókönyvet. Mármint, itt aztán tényleg minden mondatnak jelentősége volt, nem találtam benne töltelék-jelenetet. Minden arra ment ki hogy vigye előre a filmet a megfelelő vonalon. Persze, a vége valamelyest kiszámítható volt, de kit érdekel? A két főhőst nagyon jól ábrázolták, és a mellékszereplőkre is ügyeltek.

    A két főhős kiválasztása is nagyon jól zajlott. Susan Sarandon, róla beszélni se kell, egy Meryl Streep a csaj. Nagyon jól eltalálta ezt a neurotikus, kicsit dilis karaktert, és végig olyan szerethető volt. Ellenben Ann, azaz Natalie Portman vegyes érzelmeket ébresztett bennem. Hol kedveltem, hol nem szerettem és ez tökjó, hisz szerintem ezt követelte meg a karaktert. Nathalietől asszem még egy filmet se láttam, de elnézve a filmográfiáját érdemes lesz pótolni.

    Ha van rá lehetőségeket nézzétek meg ezt a filmet, mert nagyon szuper.

    SZÓLJ HOZZÁ

    Please enter your comment!
    Please enter your name here